Az IDEA nem hozza nyilvánosságra választási kutatásait, számoljuk hát ki, hogy mit mértek!

FRISS (május 6): Az alábbi írás május 4-én vasárnap este jelent meg ezen az oldalon, de nagyobb figyelmet csak azután kapott, hogy hétfőn délután ötkor megjelent róla az időzített beharangozóm a közösségi médiában is. Közben az IDEA Intézet héfőn délután kitett még egy táblázatot, amit most utólag beillesztettem az elemzésbe, a poszt vége felé található a “De még az is lehet, hogy nem is ezt mérték, hanem ….” című új szekcióba.

FRISS (május 14): reagált az IDEA Intézet arra a kérdésre, hogy miért nem publikálják választási közvélemény-kutatásaikat. Arra nem reagáltak, hogy miért mond ellent egymásnak két táblázatuk tartalma. Reakciójukhoz a linket és arról a véleményem itt találja meg.

Megdöbbentően nagy arányú TISZA előny rajzolódik ki az IDEA Intézet elvileg publikálatlan április eleji adataiból. Május elsejei ígéretemet követve most megosztom, hogy szerintem mekkora, és hogy mindezt miként számoltam ki abból a táblázatból, amit a választási pártpreferencia adatait január óta nem posztoló kutatóintézet kissé óvatlanul tett közzé április 28-án arról, hogy egyes pártok támogatói, illetve a teljes felnőtt népesség körében mekkora Ukrajna EU-tagságának támogatottsága.

A faék egyszerűségű matematika

Azért értékes elszólás a fenti tábla, mert hat (vagy bármennyi) ismeretlen számot gond nélkül ki lehet számítani egy laptopon, ha ugyanannyi egymástól független egyenletben is megjelennek. Ne gondoljanak egy számtanból bukásra álló gyerekeket riogató feladatra. Megoldható a dolog Excelben egy kis klikk-klikkel, vagy a közkedvelt ChatGPT alkalmazás megkérdezésével. Itt pedig pont egy ilyen egyenletrendszer jelenik meg a fenti ábrában, amit valahogy így írhatnánk le egyenletekben (a hat dőlt betűvel kiírt szó jelenti a hat ismeretlen számot, tehát az MH például a szavazói preferenciájaként a Mi Hazánkat megnevezők arányát a mintában):

Az első sorban azt látjuk, hogy a „Kifejezetten egyetértők” százalékaránya a teljes népességben miként kell kijöjjön az IDEA táblázat bal szélén, a sötétzöld mezőkben látható számokból, ha azokat rendre beszorozzuk a TISZA, a Fidesz, a Mi Hazánk, stb. szavazóinak a mintában az IDEA által megfigyelt arányszámaival. Utóbbira kíváncsiak lennénk, de nem kötötték az orrunkra őket, és hiába is kérdezgetem a Facebook posztjaik alatt, amelyek a februári, márciusi majd áprilisi pártpreferencia-adataik létét tanúsították, nem árulták el, hogy miért/mikor/mit nem tesznek ki.

Mégse olyan kerek a zsemle

Az első nehézség az, hogy az egyenletrendszer közvetlen megfejtése egy teljesen képtelen számsort produkál (TISZA 50.3, Fidesz 22.3, Mi Hazánk 5.9, DK 3.9, egyéb pártok -5.6, bizonytalanok 22.7 százalék). Azon még csak elvakargatnám a fejem, hogy ennyivel többen vannak a TISZA, mint a Fidesz szavazói, de az egyéb pártok MÍNUSZOS eredménye sajnos képtelenség. Megtilthatnánk a számolgatás során, hogy negatív számokat kapjunk, G. Szabó Dániel olvasóm pl. úgy fejtette meg a hat ismeretlent, hogy egyetlen arányszám se legyen 2 százaléknál kisebb. De még így is elképesztően nagy TISZA támogatottság jött ki. Az alapprobléma, miként ő is rámutatott itt, hogy a TISZA és az egyéb pártok szavazóinak vélemény-megoszlása nagyon hasonló. Emiatt inkább csak öt különböző egyenletünk van, és a TISZA meg az „egyéb” támogatottságára vonatkozó becsléseink szinte tökéletesen együtt mozognak, mint két libikókára ültetett gyerek. (Később látni fogjuk, hasonló probléma merül fel a Fidesz és a Mi Hazánk viszonylatában is.) Következéskép az IDEA táblázatát majdnem olyan jól tudnánk reprodukálni azt feltételezve, hogy a TISZA áll mínusz 2 és az egyéb pártok 50 százalékon, mint a megfordított feltevés mellett!

Habnak a tortán ehhez még hozzájön az a homály, hogy csupa kerekített számot látunk az IDEA táblázatában. Azaz ami ott 23%-ként jelenik meg, az egy 1500-as mintában valójában elég sok minden lehet 338 és 352 megkérdezett között. Na akkor, hogy is számoljunk?

Földhözragadt megoldás kis programozással

Én nem vagyok otthon az absztrakt számtanban, és inkább az olyan dolgokat szeretem, mint pl. egy szerető női szem, ami a matek-vaksinak is megmutatja, hogy mi a jó, és mi nem. Ezért a következőképpen okoskodtam. Hat arányszámot keresünk, amelyek mögött végül is hat darab kerek, pozitív szám áll, ti. a hat különböző választ adók száma. És egyedül az biztos, hogy ezek összege 1500, hiszen az IDEA 1500 embert kérdezett meg. Na most a pozitív kerek számoknak közel 63 trillió kombinációja adja ki ezt az összeget (ha jól értelmeztem a ChatGPT válaszát), ami elég elkedvetlenítő szám még a laptopomnak is. Szerencsére nem is lenne érdemes kiszámolnunk mindegyikre azt, hogy a fenti egyenletrendszerbe behelyettesítve őket a hat ismeretlen helyébe mekkora hibával reprodukáljuk, hogy mennyi az Ukrajna tagságát többé vagy kevésbé támogató vélemények aránya az IDEA mintájában. Mert ha ezt megtennénk, akkor is csak azt látnánk, hogy a TISZA=0 (nulla) is majdnem olyan jó megfejtés (feltéve, hogy az egyéb pártok nőttek valószínűtlenül nagyra), mint az, hogy az egyéb pártok állnak nullához közel, de a TISZA lett a Balaton, akarom mondani az óriás (a közismert legenda szerint nagy tavunk a Balaton nevű óriás halála árán jött létre).

Segítségünkre siet viszont a megfigyelés, hogy az IDEA adatai nagyon keveset változnak hónapról hónapra. Nézzék a Fideszre vonatkozó idősorukat (az alábbi ábrán az IDEA adatait szürke kockával tettem könnyen beazonosíthatóvá). Leszámítva az első néhány mérésüket 2018-ban, amikor még sokat módosítottak a súlyozási eljárásukon a nagyobb találati pontosság elérése érdekében, sehol egy statisztikailag szignifikáns változás egyik hónapról a másikra. Csak szép lassú, partot mosó trendek: még a 2022-es választási eredmény ellenzék-összeomlást hozó lélektani hatása is csak pár ponttal rángatta meg az idősort egy rövid időre.

Az ellenzéki pártok idősoraiban már több az ilyen nagy kataklizma, és a hatása is nagyobb. Pl. a DK-ra vonatkozó adataik hirtelen megugrottak a 2019-es európai választás táján, amikor egyszerre csak Dobrev Kláráék hódították el „a legnagyobb ellenzéki párt” akkor is sok taktikai szavazót vonzó rangját, aztán meg összeomlottak 2024 elején, amikor a TISZA elhódította tőlük ezt a felettébb kívánatos címet. Íme:

A többi kutatóintézetek adatai és minimális országismeret alapján annyit most bátran feltételezhetünk, hogy 2025 elején nem történt a fentiekhez hasonló megrázkódtatás a pártrendszerben. Ésszerű hát csak olyan TISZA-Fidesz-MH-DK-egyéb-bizonytalan számkombinációkra kiszámolni, hogy összeegyeztethetők-e az IDEA ukránügyi táblázatával, amelyek viszonylag közel állnak a januárban publikált pártpreferencia-adataikhoz.

Egymillió véletlen mintát generáltam tehát úgy, hogy ezekben pont az volt az átlagértéke a TISZA-Fidesz-MH-DK-egyéb-bizonytalan támogatottságának, mint a januári IDEA vizsgálatban. Viszont a minták változatosságát háromszor akkorára méreteztem, mint amit a januári statisztikai hibahatár megengedett volna, mint véletlen eltérést egymillió teljesen ugyanakkor és teljesen egyformán elvégzett 1,500 fős közvélemény-kutatás között. A háromszoros érték itt nem a nagy matematikus Bólyai János bibliájából van levezetve, hanem hasracsapás, de olyan, ami bevált [ld. az 1. lábjegyzetet a poszt végén].

A fenti ábrában egy-egy apró zöld pettyecske mutatja, hogy az egymillió fiktív mintámban milyen kombinációi fordultak elő a Fidesz és a TISZA támogatottságának. A vízszintes és függőleges tengelyen olvashatják le, hogy a minták zömében úgy 26 és 40 százalék közé esik a TISZA, és túlnyomórészt a 20-32% sávba a Fidesz támogatottsága. Tehát a háromszoros hibahatárnak köszönhetően a lehetséges számkombinációk igen tág körét fogom tesztelni a januárban megfigyelt 33:26 versenyállás környezetében, hogy vajon melyik mutatja az utat az áprilisi valóságba.

De a magyar valóság firtatása előtt értsük meg alaposan a szimuláció ererdményét, és hogy mire jó így felrajzolni egymillió alternatív valóságot, amit még úgy-ahogy el tudnánk hinni. Kezdjük azzal, hogy a zöld pöttyök az ellentétes átló közelében helyezkednek el. Hiszen minél nagyobb egy mintában a Fidesz, annál kisebb lehet csak a TISZA. De az összefüggés elég laza, hiszen van még négy más válaszlehetőség (MH, DK, egyéb párt, egyik se-nem tudom-hagyjon békén), ahova eltűnhet akár a TISZA, akár a Fidesz bármilyen vesztesége. Ezért aztán nem egy cingár egyenes jelöli ki a Fidesz és a TISZA támogatottságának együttjárását az egymillió mintában, hanem egy nagy kövér felhő. Ami ráadásul zöld, hogy teljes legyen a képzavar.

Viszont igen egyszerű kiszámolni, hogy az egymillió számsor közül melyik tudja reprodukálni az IDEA által publikált véleménymegoszlást. Azok a számsorok vannak összhangban az áprilisi táblázattal Ukrajna EU-tagságáról, amelyeknél mind a hat egyenletünkre igaz az, hogy a bal oldalán szereplő kifejezés értéke az adott számsor mellett 0.5-nél kevesebbel különbözik az egyenlet jobb oldalán szereplő számtól (a számolásra ld. a példát alább). Azért 0.5 a határ, mert az annál kisebb különbségeket simán okozhatta az IDEA által elvégzett kerekítés is, ami eltüntette a valódi számaikból a tizedesjegyeket.

Minden óvatosság dacára hajmeresztő az eredmény

Az alábbi ábra egyrészt ugyanazokat a zöld pöttyöket mutatja, mint a megelőző. Másrészt viszont a lila különböző árnyalataival jelöli azokat a számpárokat a TISZA-Fidesz támogatottság tekintetében, amelyek a fenti meghatározásnak megfelelően összhangban vannak az IDEA által már publikált áprilisi számokkal. Jó sokféle számsor produkál ilyen, számszakilag elfogadható „megfejtést”, de olyan egy sincs köztük, amelyikben a Fidesz vezetne. Pedig az ábrán zölddel jelölt egymillió pötty között még 12% ilyen volt, további 2,3%-ban pedig pont egálban állt a TISZA és a Fidesz. Az IDEA publikált táblázatával konzisztens 33 ezer lila pötty között viszont csak öt (0.01%) van, amelyikben legalább fej-fej melletti az állás.

Egyéb, az IDEA táblájával összhangot mutató eredményekből viszont nagy a választék. Az alábbi táblázat ízelítőt ad a legextrémebb számsorokból, majd a tábla alján öt teljesen véletlenszerűen kiválasztott „közönséges” esetet mutat be (az ábrát megnyithatja egy külön ablakban is, ahol jobban olvasható). Utóbbiakból látszik, hogy jellemző eredmény, miszerint tíznél is több százalékkal vezet a TISZA a Fidesz előtt. Ráadásul az adatsorok szépséghibája is nagyjából úgy csökken, ahogy a kisebb TISZA-t mutató számsoroktól a nagyobb TISZA-t jelző sorozatok felé haladunk (fentebb az ábrában a lila rózsaszínesebb árnyalatai nagyobb, a kékesebbek pedig egyre kisebb „szépséghibát” jeleznek). Mivel itt az összes megkérdezett közötti eredményről van szó, ez várható mandátumarányokban kétharmados TISZA többséget ígér – de erről majd később.

Most nézzük meg először az extrém eseteket, mert segítenek megérteni a szimulációk eredményét. Az első sorba a legkisebb „szépséghibájú” adatsor került. Érdekessége, hogy a TISZA ugyan óriási benne (40% az összes megkérdezett között), de a Fidesz is két százalékkal nagyobb, mint az IDEA januári vizsgálatában. A „bizonytalanok” aránya ehhez képest nem különösebben alacsony, inkább a Mi Hazánk és az „egyéb” pártok alacsony százalékából táplálkoznak a két nagy párt igen magas számai.

Egy és két sorral lejjebb viszontlátjuk ugyanennek az összefüggésnek egyik aspektusát. 16.7% a legkisebb Fidesz támogatottság, ami – egy adott adatsoron belül – konzisztensnek mutatkozik az IDEA áprilisi táblázatával. Ez a csodásan alacsony szám úgy fordulhat elő, hogy ugyanebben a számsorban a Mi Hazánk meghökkentően nagy, 11.3%. A harmadik sorban pedig ennek a fordítottját látjuk. A Fidesz legnagyobb száma az áprilisi adatokkal konzisztens szimulációk között 29.3%. Ezt több számsorban is eléri a párt, és ezek közül azt választottam ki, mint a Fidesz „legerősebb” eredményét, amiben ezzel az eredménnyel be is éri a TISZA-t. Ami izgalmas, hogy ez e „legerősebb” Fideszt hozó adatssor egyben egyike azoknak, amiben a Mi Hazánk a legkisebb értékét éri el, amit össze tudok egyeztetni az IDEA táblázatával. A Fidesz-Mi Hazánk libikóka természetes vonása ezeknek az adatoknak, de nem azért, mert a valóságban is lehet némi átjárás a két párt szavazótábora között. Hanem mert nagyon hasonló a véleményeik megoszlása Ukrajnáról az IDEA táblázatában. Érdemes most friss szemmel ismét megnézni, és mindjárt feltűnnek ezek a hasonlóságok.

Az táblából adódó egyenletrendszernek tök mindegy, hogy a Mi Hazánk vagy a Fidesz nagysága miatt vannak olyan számosan az ukrán EU-tagság ellenzői. Elvileg egy 16.7 meg egy 29.3 százalékos Fideszt mutató mintával is előállhatott az IDEA áprilisi táblája, de csak akkor, ha az előbbiben sok, a másodikban meg szó szerint nulla Mi Hazánk szavazó volt.

Ugyanezt az összefüggést figyelhetjük meg a TISZA és az egyéb pártok viszonylatában is az extrém értékek táblázatának 4-8. sorában. Vegyük észre, hogy mennyire hasonló ebben a két táborban az Ukrajnával kapcsolatos vélemények megoszlása. Emiatt a matek szempontjából egymást helyettesíteni tudják a TISZA és az egyéb pártok szavazói. Ennek megfelelően a Fidesz előtti legnagyobb TISZA vezetést (46 mínusz 22, tehát 24%) és a legnagyobb (47.3%-os) TISZA pártot mutató IDEA-kompatibilis adatsorban is igen alacsony (két százalék) az egyéb pártok támogatottsága. Míg a „leggyengébb” (tehát abszolút értelemben is legkisebb, és a Fidesszel 26.7%-on éppen csak pariban levő) TISZA pártot mutató adatsorban is majdnem olyan magas (11.3%) az egyéb pártok támogatottsága, mint az utóbbi legmagasabb értéke (13.3%) az IDEA-táblával konzisztens szimulációkban.

Legalább 95%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy az IDEA áprilisi eleji kutatása minden eddig publikált adatnál nagyobb TISZA vezetést mutat

Ha ennyire különböző számsorok is összhangban állhatnak az Ukrajnával kapcsolatos vélemények publikált megoszlásával, akkor vajon mi lehet a legvalószínűbb eredménye az IDEA áprilisi pártpreferencia-kutatásának? A választ szerintem a megjelent adataikkal konzisztens számsorok átlagával érdemes megközelíteni. Ezeket mutatja az alábbi táblázat jobb oldali oszlopa az én becslésemként. Nem kell túlságosan szó szerint értelmezni a számokat, de a 33 ezer IDEA-kompatibilis számsor 95%-ában 35.9±5.2 százalékon áll a TISZA, és 24.3±3.1-en a Fidesz, míg a DK-nak 4.2±1.9, a Mi Hazánknak pedig 4.1±2.9 jut.

A kétségtelenül nagy plusz-mínusz tényező ellenére ezek igencsak mellbevágó számok. Hiszen AZ ÖSSZES MEGKÉRDEZETTRE vonatkoznak, és az IDEA április 28-i táblázatával konzisztens számsorok között legalább 6.7 százalékos TISZA vezetést látunk az esetek 95%-ában. A publikált adatsorok között ezen a bázison az volt eddig a két legnagyobb TISZA előny a Fidesz előtt, amikor a 21Kutató most április elején 34:28, a Medián meg egy hónappal korábban 33:29 versenyállást mért. A Závecz, a Publicus és a Republikon mindkét pártot és a TISZA előnyét is jóval alacsonyabbra taksálja. Azaz: legalább 95%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy az IDEA áprilisi eleji kutatása minden eddig publikált adatnál nagyobb TISZA vezetést mutat [ld. az 2. lábjegyzetet a poszt végén].

Abban pedig hónapok óta minden nyilvános kutatás egyetért, hogy jelenleg a TISZA támogatói mutatnak nagyobb részvételi kedvet. Még Mráz Ágoston nagysikerű önmeghazudtolása is nyomatékosan aláhúzta ezt. Ezért a „biztos szavazó pártválasztók” között nyilván még nagyobb ellenzéki előnyt talált az IDEA, mint a teljes mintában. Minden valószínűség szerint nagyobbat, mint az a nagyjából 13-14 százalékpontos szavazatarány-előny, ami egy parlamenti kétharmadhoz szükséges. Hiszen a 21Kutató április eleji vizsgálatában az összes megkérdezett között még csak hat százalékos előny a „biztos szavazó pártválasztók” között már 14-nek bizonyult.

Na bumm, akkor mi van?

Néhány olvasó szeme felvillanhat most, hogy hohó, ha az IDEA – amiról lépten-nyomon azt mondják a Facebookon, hogy a TISZA sikerében ellenérdekelt DK szócsöve – is ezt méri. akkor biztos úgy is van. De ez a címkézés és logika szerintem egy buta leegyszerűsítése annak, hogy miként működik a Fidesz-független közvélemény-kutatások világa. Még ha tényleg ezt is mérte az IDEA, az sem garantálja, hogy tényleg így fest a választói szándékok megoszlása a magyar szavazópolgárok közt. Amióta publikálnak választási kutatásokat, az IDEA-nál mindig ugyanazzal a módszertannal dolgoznak, és a választások előtt többnyire alábecsülték a Fidesz, és általában (de nem mindig) túlbecsülték a parlamenti baloldal támogatottságát (ld. itt meg itt meg itt meg itt). Az általuk alkalmazott módszertant érteni vélem és védhető, de legfőbb előnye az, hogy más módszereknél olcsóbb. Alkalmas lehet trendek beazonosítására és nagyságrendek felmérésére, de ennél többet én nem várnék tőle, mert a válaszolók hirdetésekkel való toborzása túl sok teret enged az önszelekciónak, és ennek hatását semmilyen súlyozás nem tudja tökéletesen helyretenni a különböző politikai ízlésű emberek mintán belüli egyenlő esélyű megjelenése tekintetében [ld. az 3. lábjegyzetet a poszt végén].

Mindenesetre az IDEA mérése is egy a (nem is olyan nagyon) sok közül, ráadásul évek óta a módszertan és a megjelenés időzítése tekintetében a leginkább kiszámítható, és szerintem a kellő szakmai integritás is adott náluk ahhoz, hogy ne nyúljanak be a számokba szíre-szóra-kivánságra. Kár, hogy pártpreferencia adataik eltűnnek a nyilvánosságból, és a pár évvel ezelőttihez képest mára rendkívül megfogyatkozott publikált mérések átlagát elég markánsan befolyásolja majd hiányuk. A következő hónapokban annak fényében kell majd értelmezni a közvélemény-kutatások átlagát, hogy nem csak a beszédesen elnémult kormánypárti intézetek, hanem a momentán valószínűleg legnagyobb TISZA-vezetést mérő intézet is hallgat.

(FRISS, 2025. május 6): De még az is lehet, hogy nem is ezt mérték, hanem ….

Kb, 20 órával azután, hogy az a posztom megjelent it május 4-én este, az IDEA posztolt még egy hatszor-hatos táblázatot, az adatgyűjtés időpontjából ítélve ugyanebből a vizsgálatból. Tegyük most félre a táblázatban megjelenő kérdés részletes elemzését (a közbeszéd és a jog eddig nem differenciált a külföldön élő magyarok között azon az alapon, hogy éltek-e valaha életvitelszerűen Magyarországon: a levélszavazathoz fűzódő jog szempontjából például az játszik szerepet ehelyett, hogy jelenleg bír-e magyarországi lakcímmel valaki vagy sem, és a DK az utóbbiak szavazati jogát utasította el teljes mértékben és ellentétben minden más párttal. Ezért könnyen lehet, hogy a válaszolók nem is feltétlenül vették észre, hogy itt valami másról van szó, ami magyarországi lakcímmel rendelkező polgárokat is érinthet, akik történetesen külföldön születtek és mindig is ott éltek). Bár ez esetleg árulkodó lehet arról, hogy egy lehetséges politikai innováció tesztelésére irányult a kutatás, a jelen szempontunkból az a lényeg, hogy e tábla alapján is felírhatunk egy hatismeretlenes, hat sorból álló egyenletrendszert:

Ami úgy szól, hogy:

33*TISZA + 1*Fidesz + 1*MH + 50*DK + 35*egyéb + 27*bizonytalan = 23
32*TISZA + 6*Fidesz + 1*MH + 32*DK + 31*egyéb + 22*bizonytalan = 22
15*TISZA + 7*Fidesz + 11*MH + 2*DK + 18*egyéb + 14*bizonytalan = 12
8*TISZA + 11*Fidesz + 9*MH + 1*DK + 4*egyéb + 14*bizonytalan = 10
9*TISZA + 74*Fidesz + 78*MH + 14*DK + 8*egyéb + 10*bizonytalan = 28
4*TISZA + 1*Fidesz + 0*MH + 1*DK + 4*egyéb + 13*bizonytalan = 5

Sajnos ennek az egyenletrendszernek a szimpla megoldása még nagyobb képtelenséget eredményez, mint amit az előző tábla esetén láttunk. Itt már ugyanis az annak esetében látott megoldás (TISZA 50.3, Fidesz 22.3, Mi Hazánk 5.9, DK 3.9, egyéb pártok -5.6, bizonytalanok 22.7 százalék) egyetlen negatív száma helyett mindjárt három is megjelenik a megfejtésben: TISZA 56.3, Fidesz 34.5, Mi Hazánk -2.4, DK -3.8, egyéb pártok -1.9, bizonytalanok 16.4 százalék.

Maradt tehát a már látott B terv, hogy szélesre vetett hálóval kiválasztok egy millió számsort, ami “nincs túl messze” az IDEA januári pártprerencia vizsgálatának eredményétől, és kikeressem azokat a számsorokat belőle, amelyek összeegyeztethetők a megjelent táblázattal. Ezúttal is ugyanakkora hálót választottam, mint fentebb, tehát az egymillió számsor szórasa nagyjából háromszor akkora, mint amekkorát tetszőlegesen nagy számú egyszerre és teljesen egyformán készült ezerötszázas mintában tapasztalhattunk volna az IDEA januári vizsgálatában látottak szerint.

A szomorú eredmény először is az, hogy EGYÁLTALÁN NINCS olyan az egymillió szimulált számsorból, amelyik mindkét táblával konzisztens lenne. A NULLA darab itt szó szerint azt jelenti, hogy az IDEA egyik vagy másik, esetleg mindkét táblázata összerakásokor valami kapitális elírást vagy egyéb hibát vétett. Máskülönben a két tábla NEM SZÁRMAZHAT ugyanabból a kutatásból. Hadd ne ragozzam tovább, hogy itt milyen súlyos állítást teszek, várom az IDEA Intézet szíves válaszát. Minimum egy bocsánatkérést a nagyközönségtől azért, hogy TÉVES adatokat közöltek.

A következő szomorú eredmény az, hogy alig van 55 (ami egészen elhanyagolható 0.006 százalék) számsor az egymillió közt, ami a fent bevezetett definició szerint konzisztens lenne a május 5-én megjelent táblázattal. Ez a ritkaság azt jelenti, hogy a januári IDEA adatok és az eltelt idő alapján csak elég nehezen hihető támogatottsági adatok illeszkednek ehhez a táblához. Ezt láthatjuk az alábbi ábrából is, ahol egészen nagy fekete pöttyök jelölik az 55 TISZA-Fidesz számpárt, amelyek a május 5-én megjelent táblázattal konzisztens számsorokhoz tartoznak. Szembeszökő, hogy ezek a fekete pöttyök mind a nagyon külső, nagyon ritkás, tehát a januári adatok alapján nehezen elképzelhető változásokat jelző zöld pöttyök közül kerülnek ki.

Végül szomorú eredménynek itt van még az alábbi táblázat arról, hogy miként alakul az április 28-i (tehát a poszt korábbi részeiben elemzett) táblázattal konzisztens 33 ezer (a fenti ábrában is a lila valamilyen árnyalatával jelzett) számsor pártonkénti átlaga, és miként a május 5-i táblával konzisztens 55 számsoré. Az utóbbiak pártonkénti átlaga elég meredek: tényleg nagy levegőt kellene venni, hogy elhiggyük, január és április eleje között 26-ról 34 százalékra nőtt a Fidesz támogatottsága a teljes népességben, a pártot választani nem tudó/akaró emberek aránya meg 26-ról 18 százalékra csökkent. És miközben az április 28-i tábla “szerint” 33-ról csak 36-ra ment fel a TISZA támogatottsága (ez azért még a szimpla hibahatárba is beleférne), a májusi tábla szerint egész 38-ra ugrott fel a TISZA. Azt hiszem, mindenki számára könnyű a választás: ha csak az egyik táblázat elkészítésébe csúszott hiba az IDEÁ-nál, akkor az a május 5-én megjelent táblázat volt.

Miért hallgatott el az IDEA?

Vajon miért nem közli január óta az IDEA Intézet havonta megismételt pártpreferencia-kutatásának adatait? Annak ellenére, hogy eddig – minimális kivétellel – 2018 augusztusa óta minden hónapban megtette ezt, és 2025-ben is metronóm pontossággal ugyanazzal a módszertannal és minden hónap ugyanabban a szakaszában elvégezték magát a kutatást. Erre a kérdésre nem kaptam választ az IDEA Intézettől. Azt tudom elképzelni, hogy a másoknál látottnál nagyobb TISZA vezetést mutató adataik miatt kételkedni kezdtek adataik helyességében, és ezért inkább nem osztják meg őket. A közvélemény-kutatások világában ez az angolul „herding”-nek (nyájszellemnek) nevezett viselkedés meglehetősen jól ismert, ennél durvább formában is, amikor szimplán belenyúlnak a számokba, és tavaly ősszel elég szépen ki is mutatták a birkaszellem hatását az amerikai elnökválasztási kutatásokra.

Az is elképzelhető, hogy az IDEA kutatói komolyan elgondolkodtak azon, hogy vajon ki akarják-e tenni magukat olyan vádaskodásnak, mint ami a DK politikusai részéről rendszeresen éri azokat az intézeteket, amelyek a párt aktuális narratívájába (a DK simán tíz százalék felett jár, hiszen mekkorát mentünk az időköziken, ahol nem indult el a TISZA) rosszul illeszkedő adatokat posztolnak. Még az is lehet, hogy az IDEA vezetőjére is irányult ilyen nyomás (persze, én is tudom, hogy volt már tanácsadója DK-s politikusnak, de ez a fajta pártkapcsolat végül is lényegtelen a nyomás meg az esetleges engedés tekintetében is). Egyáltalán nem lenne példátlan, ha magyar közvélemény-kutató engedne ilyen pressziónak és elvárásoknak, sokat látott közvélemény-kutatók is utaltak erre a 2022-es választási közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban. Éppen csak a nagyközönség jár rosszul azzal, ha a kutatók csak addig teszik ki az adataikat, amíg nem ütköznek ilyen nyomásba, vagy klasszul követik a többi kutató számait. Persze lehet, hogy tényleg nem bíznak meg saját adataikban, de akkor meg korábban miért tették ki őket? Nem szégyen, ha az embernek nincs pénze Gucci táskára, csak az röhejes, ha a hamisítványra is felteszi a márkás címkét. Ha meg megbánta, akkor vallja be, mint abszolút példamutatóan és egyedülállóan megtette ezt az IDEA 2018-ban.

LÁBJEGYZETEK

[1] Ezt abból az ábrából láthatjuk alább, amelyben zöld és lila pöttyök keverednek, és amit a főszövegben magyarázok majd el. Most csak azt vegyék észre a technikai kérdések iránt érdeklődő olvasók, hogy a lilásabb pöttyöket zöldek veszik körül mindenfelé. Tehát a háromszoros hibahatár mérvadónak vételével a szimulációkba olyan extrém számok is befértek minden irányban, amelyek nincsenek összhangban az áprilisban megjelent számokkal. Az is szembeszökő, hogy az elliluló pöttyöcskék, főleg pedig a kisebb szépséghibájuk miatt inkább kékes színűek, nem a zöld felhő közepe (TISZA 33%, Fidesz 26%, miként a januári IDEA vizsgálatban) táján gyülekeznek, hanem attól jobbra (tehát a TISZA támogatottsága nőtt január óta) és egy kicsit lejjebb (tehát a Fidesz visszaesett). Hogy az ilyen esetek kellő számban forduljanak elő a szimulációk között, ahhoz viszont legalábbis nem ártott a háromszoros hibahatárt használni.

[2] A „legalább” szót az indokolja, hogy a TISZA vezetés mértékére vonatkozó becsléseink még kicsit magasabbra módosulnak akkor, ha a 33 ezer szimulációnak a „szépséghiba” inverzével súlyozott átlagértékeit vizsgáljuk, vagy ha a kezdeti egy millió szimuláció során a januári IDEA vizsgálatban megfigyelt hibahatárok négyszeresét vagy ötszörösét engedjük meg.

[3] Az IDEA kutatások módszertanáról a Partizán Vétó 13. adásában beszéltem részletesebben, csak azt felejtettem el hozzátenni módszereik kritikájához, hogy ők persze próbálnak targetálással, szűréssel, súlyozással válaszolni mindazokra a problémákra, amelyeket felemlegettem, csak éppen abban kételkedem, hogy ez vezethet-e valaha teljes sikerre az általuk használt technológia mellett. Az amerikai tapasztalatok nem túl biztatóak ebben, de kétségtelen, hogy a magyar körülmények között láthatólag már csak ezzel a módszerrel lehet kigazdálkodni az, hogy legyen egy havonta elkészülő és megjelenő Fidesz-független választás-kutatási adatsor, ami ráadásul elég transzparens és hiteles is az általa alkalmazott módszerek tekintetében.