Vox Populi

A Vox Populi oldal közvélemény-kutatásokkal és (többnyire magyarországi) választásokkal kapcsolatos adatokat és elemzéseket közöl pártoktól és pénzbevételtől függetlenül, a demokratikus politikai eszmék és gyakorlatok terjesztése mellett elkötelezetten. Korábbi posztjaink közül a friss választási-közvélemény-kutatási hireket és gyorselemzéseket itt, a hosszabb elemzéseket pedig itt találja meg, a jelenleg is aktuális darabokból pedig a lap alján, illetve a 2021. április 2-án indult https://voxpopuli.444.hu/ oldalunkon talál egy-egy válogatást.

Közvélemény-kutatási adatok

A Vox Populi egy áttekinthető táblázatban gyűjtj össze a sajtóban megjelent százalékos megoszlásokat a magyar választók szavazati szándékának alakulásáról. Ez feltünteti minden adat eredeti megjelenési helyét és a terepmunka napjait is, plusz elmagyaráz egy csomó részletet. Rövidesen bekerül táblazatunkba 1989-től kezdve minden valaha is megjelent és releváns adat. Egyelőre a 2018 januárja óta megjelent adatokat teszi közé.

Az ábrákon látható trendek értelmezésében egy szöveges elemzés is segiti az olvasót a trendvonalakat mozgató események és módszertani összefüggések áttekintésével. (A 2022-es választástól ezidáig nem jelent meg annyi kutatás, hogy érdemes lett volna a szöveges elemzést frissíteni, de ha lesznek, akkor újrakezdem.) Az egyes közvélemény-kutatók jó munkájáért a Vox Populi nem vállal garanciát. Igyekszik viszont közérthető és átlátható módon bemutatni, hogy milyen választási eredményekre számíthatunk pillanatnyilag, ha minden közleményt figyelembe veszünk, és módszeresen leszámítoljuk azt, amit készítőik múltbeli pontatlanságáról tudunk (a táblázatot, az ábrákat, a szöveget, és egyáltalán posztjaink valamennyi hivatkozását a rájuk utaló szines betűs részre klikkelve érheti el). A várható szavazatmegoszlásokból ezen az oldalon kiszámolom a parlamenti mandátumok várható megoszlását is (erre az is áll, mint fentebb: a 2022-es választás óta még nem volt érdemes frissíteni a cikket, de ami késik, nem múlik). Egyelőre csak viszonylag egyszerű és lényegretörő számításokat tettem közzé, de az idő előrehaladtával egyre több részlet és komplikáció körbejárására fogok sort keríteni.

Amikor megjelenik egy friss választási közvélemény-kutatás a sajtóban, akkor igyekszem órákon belül kiszámolni, hogy azzal együtt miként is néznek ki a parlamenti választási esélyek. A legutóbbi ilyen jellegű posztok eredményét a jelen oldal jobb felső részén látható menüben a “Legfrissebb magyar választási közvélemény-kutatási eredmény” menüpontra kattintva találja meg, az onnan nyiló cikk bevezetőjében. A 2022-es választások óta egyelőre csak a Vox Populi Facebook oldalán (https://www.facebook.com/valasztasi.kalauz) kommentálgatom a szórványosan megjelenő számsorokat, rámutatva arra, hogy mennyire másképpen mér az egyik, mint a másik, és sokszor mennyire mást mutatnak a számok, mint a hozzájuk fűzött szalagcímek.

Választási adatok

A blogoldalak tetején talál egy menüt, amit követve a legrészletesebb szavazóköri és települési szintű adatokhoz juthat el a közelmúlt magyar választásairól, az idő múltával egyre többről.

Kontakt, komment, kopirájt

A fenti tartalmak korlátozás nélkül megoszthatók, átvehetők, és idézhetők a forrás megjelölésével, ahogy a fenti táblázat magyarázatai és az ábrák is mutatják. A szerkesztő az olvasói véleményeket tiszteli és mindig alaposan megfontolja, a trágár, off-topic, emberellenes megjegyzéseket viszont törli.

Érdemes itt feliratkozni a Vox Populi követőjének emailen (klikk a “Get Vox Populi delivered by email” kisbetűs feliratra a megnyiló ablak jobb oldalán), hogy azonnal értesüljön az aktualitásokról. Szerteágazó családi, munkahelyi és hazafias kötelezettségek teljesítésétől elcsent percekben keletkezik, ami itt megjelenik, úgyhogy értesítés-cunamitól nem kell tartania.

Ha szívesen adna privát tanácsot, vagy szeretne valami másképpen segíteni, akkor mielőbb írjon a Vox.Populi.HU at gmail.com email címre. Minden szava figyelmes olvasóhoz jut.

A www.facebook.com/valasztasi.kalauz/ oldalon is megtalálja a blog valamennyi posztját, plusz még extra érdekességeket érintkező témákban. A https://twitter.com/PopuliIn oldalt követve pedig úgy értesülhet angol nyelvű posztjainkról, hogy semmi másról nem kap üzenetet. Az Instagram oldalunk egyelőre nem túl szorgalmas, de azért ott is megtalálja a legérdekesebb ábrák egy részét.

Ki a szerkesztő?

Munkaidőben a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatóprofesszora vagyok. Szakterületeim a választói magatartás, a kutatás-módszertan, és a választási rendszerek. 1990 óta foglalkozom ezekkel a témákkal, és azóta kb. 40 tudományos célú kérdőíves vizsgálatot vezettem Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában. Idézettségi adataimat itt találja meg. Első olyan cikkeim, amiben mások közvélemény-kutatásait értékeltem, 1998-ban jelentek meg a nyomtatott Magyar Hirlapban és másutt. Politikai aktivistaként a Közös Ország Mozgalom taktikai szavazást támogató közvélemény-kutatásain és hétpárti támogatottságú választási törvényjavaslatán, illetve választási megfigyelőként és szavazatszámlálóként dolgoztam. Egy pártfüggetlen és szakmabeli ellenzéki aktivista perspektívájából írom tehát, ami itt megjelenik, és az olvasók figyelmén kívül semmit nem fogadok el érte.

@ Tóka Gábor, 2019-

A Vox Populi blog továbbra is aktuális posztjait a címükre kattintve érheti el alább:
Helyzetkép a 2022-es választási kampány kezdetén: hogy állnak a pártok, miként nyerhet az ellenzék?

Trendek a választási közvélemény-kutatásokban jelenleg és 2018 eleje óta

Az előválasztásokon felmerült problémák tanulságai, avagy miért fontos jogaink kihivő gyakorlása egy autokráciában?

Miért jobb az előválasztásokon a “több X-es” (“jóváhagyó”) választást alkalmazni az egyszerű többségi választási rendszer helyett?

Mekkorát tévedtek az amerikai választási előrejelzések 2020-ban, miért, és mit tanulhatunk ebből?

Cikksorozat arról, hogy miként lehet a közvélemény-kutatások segítségével előrejelezni a parlamenti mandátummegoszlást, és hogy miként befolyásolja az eredményeket a választási rendszer:

https://voxpopuli.444.hu/2022/02/20/valasztasi-meglepetes-keszul-1-resz

https://kozvelemeny.wordpress.com/2019/12/08/milyen-parlamenti-patkot-igernek-a-kozvelemeny-kutatasok-1-resz-egyszeru-becslesek-az-egyeni-valasztokeruletekre/

https://kozvelemeny.wordpress.com/2019/12/12/milyen-parlamenti-patkot-igernek-a-kozvelemeny-kutatasok-2-resz-elfogult-e-a-valasztokeruleti-terkep/

https://kozvelemeny.wordpress.com/2019/12/29/milyen-parlamenti-patkot-igernek-a-kozvelemeny-kutatasok-3-resz-nyerhet-e-parlamenti-tobbseget-az-ellenzek/

https://kozvelemeny.wordpress.com/2020/10/14/a-varhato-parlamenti-mandatum-megoszlas-becslese-az-aktualis-kozvelemeny-kutatasi-eredmenyek-alapjan/

Cikksorozatunk arról, hogy miként lehet demokratikusabbá tenni elavult választási rendszereket:

Baj-e az, ha az egyéni választókerületek határai előnybe hoznak egyes pártokat, és mit lehet csinálni ezzel?

Lehet-e még változtatni valamit a mandátumelosztási szabályokon, hogy még jobban kedvezzenek a Fidesznek?

Miért jobb a “több X-es” (“jóváhagyó”) választást alkalmazni az egyszerű többségi választási rendszer helyett?

A rangsorolásos szavazás előnyei és hátrányai és Rangsorolásos polgármesteri előválasztás New Yorkban

Javaslat egy negativ szavazatokat is használó választási rendszerre

Miként finanszirozzunk előválasztásokat?