Szerző: Dr. Juraj Medzihorsky, Göteborgs universitet / Göteborgi Egyetem
A törvény
Október 28-án a szlovák parlament jóváhagyott egy törvénymódosítást, ami a választást megelőző két hétről 50 napra hosszabbítaná meg az időszakot, amikor nem lehet választási közvélemény-kutatásokat publikálni a sajtóban. [szerk.: Magyarországon korábban egy hétig tartott egy hasonló publikációs tilalom, de az Alkotmánybíróság azt alkotmányellenesnek találta és hatályon kívül helyezte.] Ezentúl sem lenne tilos ilyen kutatásokat végezni, de eredményeiket csak a választás után publikálhatnák Szlovákiában. A törvényváltozást négy hónappal a 2020. február 29-re kiírt parlamenti választás előtt fogadták el.
Ha a törvénybe hatályba lép, akkor ez lesz a világ harmadik leghosszabb ilyen moratóriuma a tunéziai 150, és a kameruni 90 nap után. Az alábbi térkép illusztrálja, hogy mennyire szokatlan egy ilyen hosszú tilalmi időszak.
A törvénymódosítás indoklása rövid (fél oldal). Azt állítja, hogy néha manipulált vagy hamis közvélemény-kutatások jelennek meg, ami károsan hat a szavazókra, akiknek a pártok programja és tevékenysége alapján kellene szavaznia, és joguk van a dezinformációtól való védelemhez.
Az ellenérvek
Kétes minőségű és hitelességű közvélemény-kutatások Szlovákiában is meg-meg jelennek, de a törvénymódosítás támogatói nem szolgáltak bizonyítékkal a feltételezett káros hatásokra, és a szlovák jog sem ismeri a dezinformációtól való védelemhez való jogot.
A vitába bekapcsolódó szakértők, ellenzéki politikusok és állampolgárok emellett arra mutattak még rá, hogy a törvénymódosítás ellentétes az ország alkotmányában és az Európai Emberi Jogi Konvencióban lefektetett szólásszabadság és információs szabadság jogával. A szabály betarthatósága szintén kérdéses, hiszen nem akadályozza meg az adatok külföldi publikációját – márpedig a szomszédos Csehország nyelve minden szlovákul beszélő számára könnyen érthető, és a cseh tévéadóknak is bőven van nézője.
Ráadásul az Országos Választási Bizottság a közelmúltban úgy döntött, hogy a személyes Facebook oldalakon való posztolás nem is számít publikációnak. Ezért ha sikerül a valódi közvélemény-kutatások publikációját megtiltani, akkor ezzel csak nő a valódi dezinformáció hatása, hiszen nem lesznek hiteles adatok megbízhatónak tartott forrásokból, amelyek ellentmondanának az állítólagos vagy kétes minőségű kutatások kiszivárogtatott eredményeinek.
A kritikák fényében nem túl meglepő, hogy a közvélemény jobbára ellenzi a törvényjavaslatot.[1]
A politikai háttér
Amint az alábbi ábra mutatja, mindez akkor történt, amikor a kormánykoalíció éppen gyengébben szerepel a közvélemény-kutatásokban, és több politikai párt támogatottsága is a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöb körül mozog. [2] Bizonyára sokakat érdekelnek tehát a közvélemény-kutatások, hogy az általuk kedvelt pártok közül arra szavazhassanak, amelyiknek komolyabb esélye van szavazói tényleges parlamenti képviseletére.
Amint az ábrából is láthatjuk, a balközép-nacionalista SMER, a radikális nacionalista SNS (Szlovák Nemzeti Párt) és Bugár Béla Most-Híd pártja alkotta jelenlegi koalíciónak alig van esélye arra, hogy a választás után is többséget élvezzen a parlamentben. A főáramú ellenzék pártjai – köztük a SaS, a KDH, és az OĽaNO, amelyek mind az 5%-os küszöb körül vannak most, valamint a PS/Spolu pártszövetség és a Za ludí – többször is megerősítették, hogy nem fognak koalícióra lépni a legnagyobb párttal, a SMER-rel. Robert Fico SMER-jének ezért leginkább úgy maradhat kormányon, ha az SNS mellett a szélsőjobboldali ĽSNS (Néppárt – A Mi Szlovákiánk) és Sme rodina (Család vagyunk) pártokkal lép szövetségre. Egy ilyen nacionalista koalíció esélyei nagyot nőnének, ha a középjobb pártok közül páran éppen a küszöb alatt végeznek: erre most a főleg a magyar kisebbség tagjai által támogatott pártoknak, az MKP-nek és a Most-Hídnak van a legtöbb esélye.
A törvénymódosítás egy további motivációja onnan eredhet, hogy a kormánypártok kudarcát hozó idei elnökválasztáson szokatlanul fontos szerepet kaptak a közvélemény-kutatások. A két legfontosabb ellenzéki jelölt, Čaputová és Mistrík nyilvánosan megállapodtak, hogy a közvélemény-kutatásokban egy bizonyos ponton gyengébbnek mutatkozó fél visszalép a jelöltségtől a másik jelölt javára. Čaputová bizonyult népszerűbbnek, és Mistrík visszalépése nyomán utcahosszal győzött a SMER jelöltje, Šefčovič előtt. A SMER és az SNS maguk nem ugyan hivatkoznak az elnökválasztásra, amikor a moratórium mellett érvelnek, de támogatóik és a szélsőjobboldali szavazók is szokták bizonygatni, hogy a közvélemény-kutatások vezették a szavazókat Čaputová támogatására.
Nem lényegtelen, hogy a Ján Kuciak újságíró és partnere, Martina Kušnírová tavalyi meggyilkolásával kapcsolatos legújabb fejleményeket szorítja egy kicsit háttérbe a moratórium körüli vita. A rendőrség szerint a gyilkosággal vádolható Marián Kočner jelenleg egy többmillió eurós csalás bírósági ügyében vádlott. A gyilkosággal kapcsolatos nyomozás számos olyan dokumentumot talált, miszerint politikusok, bírók, ügyészek és rendőrtisztek segítették számos bűncselekmény elkövetésében, és hogy Kočner nem csak közeli kapcsolatban állt számos fontos SMER politikussal, és ismerősei előtt aggódott amiatt, hogy a SMER kikerülhet a kormányból. A SMER-nek nem jön rosszul a kampányban, ha kevesebb szó esik minderről.
Mi lesz a moratóriummal?
November 6-án Čaputová elnökasszony megvétózta a törvénymódosítást arra hivatkozva, hogy az sérti az ország alkotmányát és az Európai Emberi Jogi Konvenciót. Čaputová azzal is érvelt, hogy a módosítás a törvényhozásról szóló törvényt megsértve ment át a parlamenten, mivel egy sor oda nem tartozó módosító-javaslatot is hozzácsatoltak előtte. Ezért a törvénymódosítás ügye visszakerül a parlamentbe, amelyik többségi szavazással felülbírálhatja az elnöki vétót. Ha ez megtörténik, akkor az elnökasszony az Alkotmánybírósághoz fordulhat, hogy függessze fel a törvény végrehajtását addig, amíg nem vizsgálta meg annak alkotmányosságát.
A SMER, az SNS, és a Most-Híd alkotta jelenlegi koalíció megosztott a kérdésben. A törvénymódosítást közösen javasolta a három párt néhány képviselője, annak a törvényhozási csomagnak a részeként, amivel a választási szabályok felülvizsgálatát kezdeményezte az SNS. Az eredeti javaslat egy hónapos moratóriumra vonatkozott, annak nyomán állt elő a SMER elnöke és volt miniszterelnök Robert Fico azzal, hogy ő két hónapot szeretne. A törvénymódosításba foglalt 50 nap tehát már egy kompromisszum volt. A Most-Híd azonban még a parlamenti szavazás előtt bejelentette, hogy nem támogatják a módosítást. Végül csak egy képviselőjük, Jakab Elemér, szavazta azt meg, de a törvénymódosítás így is 76 szavazatot kapott a 150 tagú törvényhozásban, köszönhetően szélsőjobboldali képviselők támogatásának.
Végsősoron talán az a legérdekesebb kérdés, hogy a törvényjavaslatról szóló szavazás lesz-e a választás után majd megalakuló kormánykoalíció első színrelépése? Az elkövetkező hónapokban a Vox Populi nyomon követi majd a közvélemény-kutatásokat, amelyekből ez esetleg előrelátható lesz.
FRISS: A szlovák Alkotmánybiróság felfüggesztette a törvény végrehajtását.
[1] Az erre vonatkozó vizsgálat eredeti megjelenése itt http://focus-research.sk/files/n260_Nazor%20na%2050%20dnove%20moratorium_oktober%202019.pdf, angolul pedig itt https://spectator.sme.sk/c/22251700/most-slovaks-oppose-the-50-day-moratorium.html?ref=av-right
[2] A pártnevek értelmezéséhez ld. https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_political_parties_in_Slovakia.
Vox Populi 