Az egyéni kerületi eredmények előrejelzése

Ez egy készülőben levő poszt, ami a 2026-os választásokig folyamatosan fog bővülni, egyelőre inkább csak a szándékot mutatja, hogy mi mindenről lesz benne szó. Azért álltottam be nyilvános hozzáférésre, mert sok fontos referenciaként szolgáló link és alapinformáció, aminek egy helyen összegyűjtve van a helye, már most is benne van.

Miként számolja ki a várható egyéni kerületi eredményeket a Vox Populi blog?

Alább részletesebben is elmagyarázom és számszerűen bebizonyítom, hogy igen jól előrejelezhetők egy következő országgyűlési választásokon az egyes egyéni választókerületekben várható eredmények két dolog segítségével. Az egyik egy “TISZA …%, Fidesz …%, Mi Hazánk …%, [stb.]” számsor arról, hogy milyen országos listás eredmények mellett lennénk kiváncsiak arra, hogy mi történhet a 106 választókerület bármelyikében. Ez azért fontos, mert magától értetődőleg Kaposváron, Mezőtúron és Budapest szívében is más eredmények várhatók, ha országosan nagyon népszerű lesz egyik vagy másik párt, míg a másik szétesik, hanyatlik, betlizik.

A második egy elképzelés arról, hogy miként térhet el az egyes választókerületekben a pártok egyéni jelöltjeinek a támogatottsága az országos listás eredménytől. Az általam a 2026-os választás tekintetében használt feltevéseket itt ismertettem részletesen sok-sok hónappal ezelőtt. Ezzel ezúttal nem traktálom már, de ebben a táblázatban megtalálja a számszerű lényeget. A táblázat azt mutatja meg, hogy feltevéseim szerint milyen irányban és hány százalékponttal térne el a 2026-os választás várhatólag legfontosabb indulója helyi jelöltjeinek egyéni kerületi szavazataránya a párt országos (levélszavazatok nélkül számított) listás eredményétől. Itt pedig egy ugyanilyen tartalmú, és teljesen azonos feltevéseket követve készült táblázatot talál Magyarország településeiról.

A fenti két dologgal sokféle országos eredmény mellett is egyszerűen kiszámítható az, hogy mi várható az egyes választókerületekben. Azért lehet ugyanazt a választókerületi táblázatot használni a reálisan elképzelhető országos eredmények meglehetősen tág színskálája esetén, mert a magyar választások tekintetében évtizedek óta jól megállja a helyét az “egyenletes változás” hipotézise, ami azt várja, hogy egyik választásról a másikra az ország minden helyén nagyjából ugyanannyival változik egy-egy párt támogatottsága. A hipotézis hátteréről és igazságtartalmáról itt olvashat egy külön posztot. Az alábbiakban részletesen bemutatom még később, hogy ezzel a módszerrel 2022-ben a 106 egyéni választókerületből 104-ben pontosan el lehetett találni a győztest akkor, ha az ember jól saccolta meg az országosan várható szavazatarányokat. Az utóbbi persze senkinek sem sikerült 2022-ben túl fényesen, de a “106-ból 104” teszteredmény egyértelműen mutatja, hogy az “egyenletes változás” a szó szoros értelmében természetesen pontatlan feltevése és az évekkel korábbi választási eredményekből való kiindulás egyáltalán nem akadályai annak, hogy sokkal pontosabb előrejelzéssel szolgáljon ez a módszer, mint a helyi közvélemény-kutatások, vagy akár egy a választás napján készült hatalmas exit poll valaha is képes lehetne.

Mit mutatnak az egyéni kerületekben végzett közvélemény-kutatások és miért nem érdemes őket választási előrejelzésre használni?
Logikus, ám mégis teljesen téves a feltételezés, miszerint közvélemény-kutatásokat kell végezni az egyes egyéni kerületekben ahhoz, hogy megbecsülhessük azok várható eredményét. Ennek ellenére, az irántuk érdeklődők kedvéért a 2026-os választásokig részletes kommentárokat posztolok az összes a nyilvánosságban megjelenő egyéni kerületi kutatáshoz, és a poszt végén egy teljes listát adok ezekről. Továbbá összeszedem itt az érdemi érveket és bizonyítékokat is az ilyen egyéni kerületi kutatások lehetséges hasznáról illetve haszontalanságáról Magyarországon. A jelen cikknek ez a része folyamatosan bővülni és változni fog tehát egész addig, amíg ez a bevezető mondat el nem tűnik innen, és legutóbb 2025 december 18-án frissült.

Az ilyen kutatások nehézségeit jól szemlélteti a Publicus Intézet 2025. őszén a Budapest 13-as OEVK-ban (ennek központja Budapest XV. kerülete) végzett telefonos felmérése. Ilyen hosszú idővel egy választás előtt nehéz előre megmondani, hogy melyik párt színeiben ki fog indulni. A Publicus kutatása egy olyan listát használt, amin – 2025 decemberi információim szerint – a DK, a Fidesz és a Mi Hazánk várható jelöltjét helyesen nevezték meg, de a TISZA előválasztásán induló három jelölt közül csak az egyiket sikerült helyesen megtippelniük (és az nem az előválasztást megnyerő Müller Anna volt), a Jobbik várható jelöltjével kapcsolatban alighanem tévedtek, a Kutyapárttal kapcsolatos saccuk pontossága pedig e sorok írásakor még nem ítélhető meg. Lévén soha nem vált ismertté más kutatás erről a környékről és ebből az időszakból, nem tudjuk megmondani, hogy más kutatások is hasonló eredményre jutottak volna az akkori hipotetikus jelöltek ismertségéről és kedveltségéről, mindenesetre 2025. október 3 és november 6 között a Publicus mérése szerint a DK várható jelöltje, Barkóczi Balázs volt a legismertebb és legnépszerűbb jelölt, jelentősen megelőzve a fideszes Németh Balázst is. Az eredmények óvatos kezelését indokolja azonban, hogy a szomszédos Zuglóban ugyanez az intézet mennyire különlegesen nagyot tévedett Horváth Csaba MSZP-s polgármester újraválasztási esélyeivel kapcsolatban 2024-ben (egy héttel a választás előtt a választáson harmadik helyen, a győztes Momentumos jelöttől 15%-kal lemaradó polgármestert a választási eredményben látottnál 26%-kal magasabb támogatottsággal biztos első helyezettnek találták).

Az adott kutatás csak a pártok listás támogatottságáról mutatott be szavazási szándékokról szóló adatokat, és azok nem ébresztenek erős hitet az eredmények hihetőségével kapcsolatban. Az alábbi táblázat érzékelteti a problémát azzal, hogy egymás mellé teszi azt, hogy miként különböztek ennek az OEVK-nak a 2024 decemberében újrarajzolt határain belül a különböző pártlisták támogatottságai az ugyanakkor megfigyelt országos támogatottságuktól 2022 áprilisában az utolsó országgyűlési választáson, 2024 júniusában az utolsó európai parlamenti választáson, és 2025 őszén a Publicus helyi kutatása és nagyjából ugyanakkor végzett országos reprezentatív kutatása között.

…

Mivel hasonló furcsaságok más kutatóintézetek helyi kutatásaiban is rendszeresen előfordulnak, ezért a fenti táblázat semmi esetre sem a Publicus kritikájaként értelmezendő, hanem inkább a helyi kutatások általában véve is súlyos mintavételi problémáinak lehetőségére igyekszik ráirányítani a figyelmet. A minden kutatót egyaránt sújtó módszertani probléma okait pedig majd alább részletesebben is elmagyarázom. De érdemes felfigyelni arra is, hogy a nyilvánosságra kerülő választókerületi kutatások hihetőségét ezen felül az is csökkenti, hogy könnyen beláthatóan kizárólag politikai pártok és jelöltek körében kereshetők a megrendelőik, nyilvánosságra hozatalukról pedig nyilvánvalóan a megrendelő dönt kampánykommunikációs megfontolások alapján (gyakran közös jelölt-állításról vagy visszaléptetésekről szóló pártközi alkudozások idején), és nagyon ritkán fordul elő hogy több ellenérdekelt fél is nyilvánosságra hozna ugyanarra az OEVK-ra vonatkozó, összehasonlítható eredményeket.

A pontosabb információkon alapuló mérés érdekében a választáshoz közelebbi időpontban kellene felmérni a preferenciákat, de arra senkinek nincs elegendő kérdezője szerte az országban, hogy minden egyéni kerületben pár hónapon belül egy-egy sokszáz, akár ezer fős, mintát meginterjúvoljanak. Általában ezért inkább telefonos kutatásokat szoktak végezni a helyi minták lekérdezése során. Ám senkinek nincs megbízható, friss, egy-egy választókerület szavazónépességet tényleg jól reprezentáló telefonszámlistája. Ahhoz meg legfeljebb csak a kormánypártoknak van elegendő erőforrása – úgymint pénz és leköthető call centeri kapacitás – hogy pár hónap alatt az ország valamennyi választókerületében elérjenek egy használható méretű mintát úgy, hogy véletlenül kiválasztott telefonszámokat hívnak, és a megkérdezett lakóhelyének tisztázása után annak az OEVK-nak megfelelő kérdéseket tesznek fel.

Nagyszabású, az egész országot felölelő kutatások elvégzése pedig nem csak sok időt igényel, hanem valószínűleg csak alacsonyabb színvonalon, több hibával és hiányossággal végezhető el, mint a szokványos párszáz vagy ezer fős vizsgálatok. Ám még ha ezt a veszélyt is sikerülne elkerülni, akkor is könnyen belátható, hogy hetekkel vagy akár hónapokkal a választás napja előtt készült kutatások előrejelző képessége korlátozott. Ezt igazolja vissza a nyilvánosságban megjelent helyi kutatások számos alábbi példája is, plusz azok, amivel korábban itt meg itt foglalkoztam.

(folyt. köv.)

Számít-e az egyéni jelölt személye?

A 2026-os választásokig az alábbiakban megpróbálom összeszedni az érdemi érveket és bizonyítékokat erről a kérdésről. Ez a rész folyamatosan bővülni és változni fog egész addig, amíg ez a bevezető mondat el nem tűnik innen, és legutóbb 2026 december 7-én frissült.

Ha a szavazókat kérdezzük erről, akkor még a közelgő 2026-os választáshoz hasonló, a “menjen vagy maradjon a kormány” kérdésre kihegyezett választások előtt is jó páran vannak, akik kifejezetten fontosnak tartják a szavazatuk eldöntésében a jelölt személyét. Ez azonban alighanem csak egy újabb bizonyítéka a választói magatartás irodalmában egyértelműnek tartott igazságnak, hogy ti. szavazóként roppant kevéssé látunk bele a saját mozgatórugóinkba. Ha azokról kérdeznek minket, akkor csupán a társadalmi normáknak és a közbeszéd aktuális sallangjainak megfelelő válaszokat adunk, amik hiába őszinték, valójában félrevezetőek. A jelenséget tömören körülíró szellemességet Harry Truman egykori Demokrata párti amerikai elnöknek tulajdonítják. Amikor arról kérdezte egy újságíró, hogy szerinte “a jelöltre” vagy “a pártra” kell szavazni (az Egyesült Államokban jogi értelemben mindig a jelölt kapja a szavazatot, de a szavazólapon a neve mellett ott szerepel a jelölő párt neve is, ezért az állampolgár valóban egyfajta “egyén vagy párt” döntési helyzetbe kerül), akkor azt válaszolta: én mindig arra szavazok, aki a személye alapján a jobbik jelölt. És az mindig a Demokrata Párt jelöltje.

Alighanem mindenki tud példát hozni olyan polgármesterre, mint az emeszpés Tóth József Budapest XIII. kerületében vagy a fideszes Cser-Palkovics András Székesfehérváron, akik a maguk településén messze több szavazatot tudnak szerezni, mint pártjuk egyéb jelöltjei és listái. Az országgyűlési választásokon azonban alig-alig látunk ilyet. A Választási Földrajz blog összeállított egy kimerítő listát azokról a jelöltekről az 1990 és 2022 közötti országgyűlési választásokon, akik legalább öt százalékponttal több szavazatot szereztek, mint pártjuk listája. A fő tanulság, hogy ilyen csodákra utoljára 2010-ben volt pár valódi példa, és a legtöbb felemlegethető eset a rendszerváltást közvetlenül követő évekhez kötődik, amikor még nem intézményesedtek annyira a politikai pártok, mint a politikai képviselet egyetlen érdemi befolyást adó eszközei. 2014 óta már lényegében csak az ellenzéki pártok közötti taktikai átszavazások jól látható háttere előtt (tehát nem az egyébként nyilvánvaló jelöltek személyes varázsa miatt) láthattunk ilyen példákat. A közös ellenzéki jelöltek miatt a taktikai szavazásra kevés alkalmat hagyó 2022-es választáson például csak három közös ellenzéki jelöltként induló jobbikos esetén, akik kicsit nagyobb mértékben húztak be olyan – vélhetőleg volt jobbikos – szavazatokat, amelyek listán a Mi Hazánkra, a Fideszre vagy éppen a Kutyapártra estek abban az évben.

Kovalcsik Tamás ábrája a Telex.hu-n megjelent cikkéből

A polgármester- és országgyűlési választások láthatólag ellentétes tapasztalataira szerintem az a magyarázat, hogy a 199-ből csak egy szavazatot jelentő országgyűlési képviselővel ellentétben a polgármester valóban egy egyszemélyi döntések meghozatalára jogosult választott tisztviselő, ráadásul az önkormányzati döntések minőségével és irányával kapcsolatban nagyon csekély az információértéke annak, hogy melyik párthoz tartozik, egyáltalán tartozik-e bármilyen párthoz, és van-e annak a pártnak többsége a testületben. A választópolgár okkal gondolja azt, hogy a polgármester személye nagyon is számít, nem csak abban, hogy lesz-e látványosan kedvezményezett vállalkozói kör az önkormányzati megrendeléseknél, és melyik, hanem abban is, hogy botránymentesen és közmegelégedésre működik-e majd a település vezetése.

Az országgyűlési képviselőjelöltek esetén egyik feltétel sem áll fenn, ezért a személye jellemzők jelentősége teljesen eltörpül a párt-megfontolások mellett. Egy-egy képviselő lényegében csak egy nagyobb csapat fegyelmezetten gombnyomogató tagjaként gyakorol érdemi befolyást a törvényhozó munkára az országgyűlésben. Még ha olyan hihetetlen előnyben is van más jelöltekkel szemben helyi népszerűség tekintetében a választási kampány kezdetén, mint egy kutatás szerint a nyíregyházi állatkert vezetője volt a 2026-os választás előtt pár hónappal, a kampány végére akkor is minden szavazó pontosan megérti róla, hogy bármi jót vagy rosszat tett is a múltban, ezen a választáson annak az ügynek a szolgálatára szegődött, amit az X párt neve fémjelez. Ez pedig az adott választáson leadandó szavazat tekintetében minden más megfontolást felülír, szinte teljesen és szinte mindenkinél. Ugyanis azokban a kérdésekben, amelyeket az országgyűlési választáson el akar dönteni az állampolgár – menjen vagy maradjon a kormány, milyen prioritások vezessék a kormánypolitkát, X vagy Y legyen a kormányfő, kinek a viselt ügyeit vizsgálják az eddigieknél alaposabban a bűnűldöző szervek stb. -, a párt cégére rendkívül informatív és sokkal hitelesebb, mint szinte bármely képviselőjelölt személyes adott szava vagy múltja.

Ritka és részleges kivételek persze vannak: ezért gondolhatja pl. Hadházy Ákos, hogy neki független jelöltként is lehet valami keresnivalója. De a közvélemény-kutatások szerint lehet, hogy még az ő brandja sem lesz elég a TISZA brand ellensúlyozására a 2026-os választáson.

(folyt. köv.)

A 2026-os választás előtt nyilvánosságra került helyi kutatások teljes listája (egy-egy kutatásra klikkelve a Vox Populinak az adott kutatásról szóló kommentárjához jut el. Az egyes kutatások nyers adatait és azok eredeti megjelenési helyét ebben az Excel-táblázatban találja meg, az országos kutatások hasonló listáját pedig ennek a posztnak a végén):

21Kutató, Csongrád-Csanád 2-es (Szeged és környéke) OEVK, 2025. dec. 5-9.

Publicus, Vas 1 (Szombathely) OEVK, 2025. december 8-11.

21Kutató, Szabolcs-Szatmár-Bereg 1-es (Nyíregyháza) OEVK, 2025. dec. 2-5.

Publicus, Budapest 13 (XV. kerület tájéka) OEVK, 2025. okt. 3-nov. 6.

21Kutató, Budapest egésze, 2025. október 18-27.

21Kutató, Budapest VIII. kerület, 2025. aug. 1-31.

Medián, Baranya 1 (Pécs) OEVK, 2025. máj. 28-jún. 3.

Medián, Budapest 6 (Zugló) OEVK, 2025. aug. 25-szept. 8.

Publicus, Vas 1 (Szombathely) OEVK, 2025. szeptember 1-5.

21Kutató, Budapest 6 (Zugló) OEVK, 2025. július 17-21.

Összefoglaló tábla a magát megnevezni nem akaró, de az ország mind a 106 választókerületét 2025 nyarán felmérő kutatóintézettől 2025 augusztusában az index.hu-n “kiszivárgott” hat OEVK-kutatásról itt. Külön posztok a magát megnevezni nem akaró kutatóintézet (szinte bizonyosan a Századvég) 2025. júliusi választókerületi felméréseiről:

21Kutató, Budapest XIV. kerület, 2025. május 13-19 itt meg itt.

(folyt. köv.)