Közvélemény-kutatási áttekintő a romániai elnökválasztás első fordulója előtt

Dr. Borbáth Endre (Freie Universität Berlin és Wissenschaftszentrum Berlin für Sozialforschung)

November 10-én, vasárnap, elnökválasztást tartanak Romániában. A fő esélyes az öt éve megválasztott jelenlegi államfő, Klaus Iohannis (Nemzeti Liberális Párt, PNL). Ebben a cikkben elsősorban a választás előtt publikált közvéleménykutatások elemzésével foglalkozom. Bár az első forduló győztese már borítékolható, a választás dinamikája nagyban függ attól, hogy ki jut majd a második fordulóba.

Az elmúlt időszak a mindig mozgalmas román politika mércéjével is izgalmas volt. A legutóbbi választások során nagy többséget szerző Szociáldemokrata párt (PSD) 2016 óta egy kisebb liberális párttal (ALDE) közösen kormányozta Romániát. Augusztus végén – többek közt az elnökjelölt nevesítése kapcsán kialakult – koalíciós viták miatt az ALDE kilépett a kormányból és nem támogatja a PSD jelöltjét, aki a jelenlegi ügyvezető miniszterelnök, Viorica Dăncilă. Egy PSD szakadár párttal (Pro Romania) szövetkezve, az ALDE nagy része megszavazta a Dăncilă kormány elleni bizalmatlansági indítványt. Ezzel egy elhúzódó kormányválság vette kezdetét (a cikkünk megjelenése előtti órákban választott a parlament egy új, jobboldali kormányt).  Az ALDE és új szövetségese, a Pro Romania közös elnökjelölt indítása mellett döntött, az ismert színész és korábbi Európa Parlamenti képviselő, Mircea Diaconu személyében. Dăncilă és Diaconu lettek Iohannis legnépszerűbb, nevükben a román szóhasználatban a „baloldalhoz” kapcsolódó kihívói.

A jobboldalon a 2016-ban első alkalommal mandátumot szerző és az idei Európa Parlamenti választásokon is meglepően jól szereplő – a magyar Momentumhoz sok tekintetben hasonló eredetű és profilú – USR-PLUS pártszövetség is saját jelöltet indított Dan Barna személyében. Ráadásul a volt államelnök, Băsescu által alapított Népi Mozgalom Pártja (PMP) sem támogatja Iohannist, hanem saját jelöltjével, Theodor Paleologuval szállt versenybe. Az RMDSZ saját elnökét, Kelemen Hunort indítja a választáson.

Az első ábra mutatja az említett hat jelölt támogatottságát (további 8 jelölt is szerepel majd a szavazólapon, de az adatok szerint maximum 3-4%-t érnek el) augusztus közepe óta. A pöttyök jelzik a jelöltek támogatottságát a valamely jelöltet választó „valószínű szavazók” között az egyes közvélemény-kutatásokban.

Iohannis elnök tehát biztosan, magasan és stabilan vezet, de egyetlen kutatás sem mért neki 50 százaléknál magasabb támogatást, így a közvéleménykutatók kétfordulós választásra számítanak.

Ugyanakkor Iohannis még a rivális párt PSD által kiszivárogtatott állítólagos kutatás szerint is a szavazatok 40 százalékára számíthat (adatbázisom és az ábrák az érdekesség kedvéért feltüntetnek több olyan kutatást is, amelyek egy-egy párt által megrendelt és a sajtóval “belső források” által megosztott adatként láttak napvilágot).

A második helyért a verseny korántsem ennyire tiszta. Bár a legtöbb kutatásban Dăncilă miniszterelnök-asszony vezet, a verseny közte és a második illetve harmadik helyezett Dan Barna és Mircea Diaconu közt igen szoros. A legutóbbi kutatások szerint Dăncilă-nak sikerült növelnie az előnyét az általa vezetett kormány parlamenti bukása dacára is (vagy éppen azért). Dan Barna népszerűségének a kampány kifejezetten ártott. Október óta az összes – beleértve az USR által megrendelt és kiszivárogtatott kutatásokat is, amelyek másoknál rendre szorosabb állást mutatnak – Dăncilă népszerűsége alá mérte Barna-ét. A legutolsó IMAS kutatás szerint viszont Diaconu megelőzi mind Barna-t, mind Dăncilă-t.  Barna-t sem lehet azonban leírni még, mert ezek a kutatások nem számolnak a külföldön élő romániai állampolgárok szavazataival, akik túlnyomó többsége a múltban a PNL (Iohannis pártja) vagy az USR (Barna pártja) mellett szavazott.

Az ötödik helyért ismét a PMP és az RMDSZ jelöltje versenyez. A két párt támogatása nagyon hasonló: a 2016-os parlamenti választások során az RMDSZ-nek sikerült majdnem egy százalékkel a PMP előtt végezni, a május végi Európa Parlamenti választásokon viszont a PMP került fél százalékkal az RMDSZ elé. A kutatások szerint most sem fog Kelemen Paleologu előtt végezni, bár még bízhat abban, hogy az országos kutatások rendszeresen alábecsülik az RMDSZ-t.

Összeségében a kutatások izgalmas versenyt vetítenek elő a második helyért, de arra is rávilágítanak, hogy mennyire nehéz a román közvéleménykutatási piacon tájékozódni. A nagyobb, a nyilvánosságban már vagy 25 éve szereplő cégek mellett (IMAS és CURS) olyanok is megjelennek, amiknek a hátteréről nem igazán lehet tudni semmit. A Verifield nevű cég például egyetlen egy kutatást publikált ebben az időszakban, nem világos, kinek a felkérésére, augusztus végén, rögtön a kormánykoalíció bukása után. Bár a Verifield számai nem tértek el nagyon jelentősen, náluk elsőként nem Barna, hanem Dăncilă jelent meg Iohannis legesélyesebb kihívójaként. Akár igazuk volt, akár nem, az interneten hiába keresnénk, nincs a cégnek weboldala. A pártok által végzett kutatások megjelenési módja nyilvánvalóan problematikus: bár az egész sajtót bejárják, még azt se tudni róluk, hogy melyik cég, pontosan mikor, mekkora mintán és milyen metodológiával készítette őket. Ha mindezeket az eltéréseket figyelembe vesszük, igazából az a meglepő, hogy a publikált kutatások ennyire egybecsengenek.

A cikkhez csatolom a jelöltek egyéni trendvonalait is. Az összegyűjtött adatok, ábrák, valamint kapcsolódó elemzés itt elérhetők.

UTÓIRAT (a szerk.): A fenti cikk nagy örömünkre utóbb megjelent Romániában románul, angolul, és a magyar kisebbségi médiában is:

https://www.libertatea.ro/stiri/cine-intra-in-turul-doi-al-alegerilor-prezidentiale-ce-indica-toate-sondajele-2794689
https://www.openpolitics.ro/who-will-make-the-second-round-of-the-romanian-presidential-election-what-the-polling-data-says
http://itthon.transindex.ro/?cikk=28116&kozvelemenykutatasi_attekinto_az_elnokvalasztas_elso_forduloja_elott

Azóta azt is tudjuk már, hogy a közvélemény-kutatások viszonylag pontosan jelezték előre a jelöltek befutási sorrendjét az első fordulóban, de a szavazatarányaikat meglehetősen pontatlanul jelezték előre. Erről majd újabb cikkel jelentkezünk.

A választás első fordulójának szavazóköri szintű előzetes eredményei elérhetők ezeknek az oldalaknak az alján:
https://prezenta.bec.ro/prezidentiale10112019/romania-pv-part
https://prezenta.bec.ro/prezidentiale10112019/abroad-pv-part

2 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.