Hol lehet könnyen szavazni külföldön?

(FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ POSZT)

A magyar országgyűlési választásokon igen magas, mintegy 60% körüli a részvétele a levélszavazásra jogosultaknak. Ez a jog azonban csak azokat illeti meg, akiknek nincs regisztrált magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye, és ezért csak listás szavazatot adhatnak le, egyéni kerületi képviselőt nem választhatnak. A levélszavazatok súlya azonban nagyon szerény a választási szabályok miatt. 2014-es első megjelenésük idején egyetlen, 2018-ban pedig a számok egy meglehetősen ritka összjátéka miatt és Orbán Viktor nagy bosszúságára – amit a Nemzeti Választási Bizottságot és a Kúriát alaptalanul kritizáló, egy miniszterelnöktől nyilvánvalóan elfogadhatatlan, sző szerint törvénysértést sürgető nyilvános megjegyzésekben is szóvá tett – nulla (szó szerint nulla) mandátum sorsát befolyásolták. Orbán Viktor erős óhaját az érvénytelenné váló levélszavazatok számának csökkentésére a törvényességet garantáló jogi kötöttségek további oldásával aztán a választási törvények 2020. decemberi megváltoztatásával elégitette ki a magyar országgyűlés. A levélszavazatok által befolyásolt mandátumok száma azonban várhatólag ezután sem fog 1-2-nél magasabbra nőni.

Jóval nagyobb lenne persze a külföldön élő állampolgárok beleszólási lehetősége a magyar politikába, ha azok is könnyebben szavazhatnának, akik most csak a választások napján egy-egy nagykövetségen tehetik azt meg (előzetes, de tényleg pofonegyszerű regisztrációt követően, aminek a határidejét sajnos a választás előtti tizedik napra tolta vissza a 2020 decemberi törvényváltozás). Egy Dél-Afrikában élő honfitársunk 2014-ben több, mint ezer kilométert tett meg ennek érdekében. De Németországon vagy Nagy-Britaniában is könnyen el lehet költeni egy napi keresetet meg egy teljes napot azzal, ha egy ott dolgozó a lakóhelyéről a legközelebbi magyar szavazóhelyiséghez akar utazni meg vissza. 2018-ban ugyan minden korábbinál többen mentek el szavazni a magyar követségekre (lett is belőle több órás sorbanállás, amire érdemes felkészülni, és ha már ott vagyunk, ismerkedésre és társalgásra kihasználni az időt), de akkor is csak kb. a jogosultak 10%-a tette meg ezt, pedig biztosan többen szerettek volna szavazni.

Arra sajnos semmi remény, hogy egy bíróság helyreteszi a dolgot. A magyar Alkotmánybíróság elutasította a külföldön tartózkodó állampolgárok két csoportja közti diszkriminációval szembeni panaszokat, az Európai Emberi Jogi Bíróság pedig úgy vélte, hogy hatáskör hiányában nem tárgyalhatja meg érdemben az ezzel kapcsolatban oda beérkezett állampolgári panaszokat. Ezért próbál az alábbi poszt példákat és ötleteket adni arra, hogy másutt miként könnyítik meg a külföldön tartózkodó állampolgárok szavazását országos választásokon, ha már egyszer annyira szeretnék, hogy az érintettek továbbra is az adott nemzet részének érezzék magukat, és ezt az érzést gyermekeiknek is továbbadják.

A COVID-19 járvány okán sok országban könnyebbé vált a levélszavazás, az Egyesült Államokban bevezetett reformok teljes listája itt tanulmányozható, arról pedig a Vox Populi posztját is olvashatják, hogy milyen sokan éltek a lehetőséggeé a 2020 novemberi elnökválasztáson, és ennek során milyen problémák merültek fel: persze azóta már azt is tudjuk, hogy ezekkel a problémmákkal is sikeresen megküzdöttek, hiszen egyetlen az eredményeket érdemben befolyásoló szabálysértésre sem derült fény. Az előzetes szavazás (early voting) gyakorlatilag a kezdetektől, a XVIII. század vége óta, kisebb-nagyobb szünetekkel rendelkezésre álló lehetőség volt az USA valamennyi államában. A levélszavazás (absentee / mail-in voting) esetében szintén csaknem a koloniális időkig visszatérő történelemről beszélhetünk. Az elmúlt évtizedekben e két szavazási mód „újrafelfedezését” és elterjedését figyelhetjük meg, a kilencvenes évek eleje óta többszörösére nőtt az előzetesen szavazók aránya, az államok többsége pedig csökkentette, vagy teljesen el is törölt mindenféle korlátozást a levélben szavazni kívánók előtt.

Kevésbé ismert, hogy még Európa legszegényebb államában, Moldovában is ilyen könnyű a külföldön élő polgárok szavazása. Meg is lett az eredménye, hiszen a 2020 novemberi elnökválasztás második fordulójában már minden hatodik szavazatot külföldön adtak le (az a kérdés viszont érdemi politikai konfliktushoz vezetett, hogy hol nyissanak meg a korábbinál több szavazóhelyiséget). Az új-zélandi szabályok közt feltűnt, hogy az internetről letölthető a szavazólap, és fel is tölthető egy online szavazóurnába. Mégis viszonylag kevesen élnek a lehetőséggel a külföldön élő állampolgárok közt, és ezért 2020-ban egy civil kampány indult a nagyobb részvétel érdekében. Alább egy nagyon mulatságos kampányvideó, feliratozva.

“Külföldi beavatkozás az új-zélandi választásokba” – a külföldön élő kiwiket (ez az új-zélandiak népszerű beceneve) szavazásra ösztökélő állampolgári kampány videója

A közelgő román parlamenti választás alkalmából indul ez az új poszt a Vox Populi blogon, ami folyamatosan frissülve azt vizsgálja majd különböző országok példáján, hogy miként szavazhatnak külföldön élő polgáraik. A román képviselőházi és szenátusi választásokat egyébként december 6-án voltak, és egy teljesen új párt nem kis részben a levélszavazatoknak köszönhetően került be a román parlamentbe.

Történt ez annak ellenére, hogy a járványhelyzet miatt ezúttal korántsem szavaztak egymillióan (az összes szavazók 10%-a!) a külföldi szavazóhelyiségekben, hogy ott szavazzanak le, mint a 2019-es elnökválasztáson. Ennek ellenére érdemes elgondolkodni az akkori román tapasztalatokon, mert ott különféle okokból csak párezer ember él a levélszavazás lehetőségével (körülményes elintézni, korai a határidő, és olyan dokumentumokat kell beadni hozzá, amivel a legtöbb érintett nem rendelkezik, vagy (részben alaptalan) jogi aggodalmak (illetvev bizalmatlanság) miatt nem akar megosztani a román választási irodával. Ennek ellenére igen sokan szavaznak külföldön, mint azt az alábbi ábra országokra lebontva is mutatja:

A 2019. évi romániai elnökválasztás második fordulójában külföldön leadott szavazatok száma országonként. Forrás: https://www.balcanicaucaso.org/eng/All-the-news/Romania-s-2019-presidential-elections-the-diaspora-at-the-ballot-box-198104

A külföldön leadott szavazatok fontossága nem újdonság a román politikában. 2004-ben az elnökválasztás kimenetelét Traian Băsescu javára eldöntő szavazatok negyede már innen érkezett, és azóta még nagyobbá vált a jobboldal fölénye a külföldről érkező szavazatokban. Ezen felbuzdulva a jobboldal politikusai mindent meg is tesznek azert, hogy minél könnyebben szavazhassanak a külföldön élő románok. Ennek jegyében engedélyezték a levélszavazást is, egyre több szavazóhelyiséget nyitottak meg külföldön. A tavalyi elnökválasztáson pedig már három teljes napig tartott nyitva a 800 külföldi, részben önként jelentkező aktivisták és tiszteletbeli konzulok által – korántsem teljes közmegelégedés mellett – működtetett szavazóhelyiség.

A 2019. évi romániai elnökválasztáson Európa különböző országaiban megnyitott szavazóhelyiségek Európa térképén. Forrás: https://www.balcanicaucaso.org/eng/All-the-news/Romania-s-2019-presidential-elections-the-diaspora-at-the-ballot-box-198104

Ábránk Európa térképen mutatja meg, hogy hol nyitottak meg szavazóhelyiségeket a tavalyi román elnökválasztás alkalmából (a szavazóhelyiségek tényleges számát nem pontosan adja vissza, mert voltak városok, ahol több szavazóhelyiség is fogadta a román szavazókat három napon át). Természetesen ott volt a legtöbb, ahol a legtöbb román útlevelet használó szavazó él, ezért sokkal több a pötty a pici Moldovában mint a nagy Oroszországban. Ezért Olaszországban például a legtöbb román szavazópolgár max. 40 percnyi, de inkább rövidebb utazással eljuthatott otthonából a legközelebbi román szavazóhelyiséghez.

Ahhoz azonban, hogy ennyire megkönnyítsék a külföldi szavazást, nem volt elég a jobboldali pártok támogatása, hanem sok-sok botrányos jelenetre volt szükség, amelyben állampolgárok ezrei bizonyították nyomatékkal és jól láthatóan-hallhatóan, hogy nagyon szeretnének szavazni, de ezt a szabályok szinte lehetetlenné teszik. Több korábbi választáson is ezrek átal sorba órákig egyes román nagykövetségeknél, hogy szavazhassanak. A 2019-es Európa Parlamenti választáson még a holland rendőrség is tettlegesen lépett fel a szavazati jogukban magukat korlátozva érző románok kétségbeesett kisérletei ellen, akik a hivatalos záróra után is megpróbáltak bejutni a követségre, amelyik többszáz órákon át sorba álló ember orra előtt – szabály ami szabály – bezárta kapuját.

A Euronews beszámolója a 2019. évi Európa Parlamenti választáson a román követségeknél lezajlott eseményekről.

A külföldön élők levélben is szavazhatnak, erre most például szeptember 21-ig jelentkezhetnek. Ehhez bizonyítaniuk kell, hogy tényleg törvényesen dokumentáltan élnek abban az országban, ahol szavazni akarnak. A több, mint 2 hónappal a választás napja előtti regisztrációs határidő azt biztositja, hogy időben postázzák majd részükre a szavazási iratokat. Viszont hozzájárulhat ahhoz, hogy alig-alig van, aki levélben szavazna. Egy héttel ezelőtti adat szerint a regisztráció április 1-i kezdete óta idén még csak 2528 ember regisztrált levélszavazásra, pedig elvileg kb. négy millióan élnek külföldön.

A levélszavazásra persze eddig azért is gyenge volt a késztetés, mert olyan könnyű személyesen szavazni a külföldön élők román állampolgároknak, hogy arról a nyugaton élő magyar szavazók még álmodni se mernek. De a probléma gyökere az, hogy eleve hiába reklámozzák a nagykövetségek a lehetőséget, csak 3449-en jelentették be magukat eddig, mint külföldön élő állampolgárt (könnyen lehet, hogy otthoni TB-jogosultságok vagy adófizetési kötelezettségek feletti aggodalmak is motiválják azt, hogy inkább személyesen elmennek szavazni a követségekre, ahol elvben éppen arra járó turisták is szavazhatnak). Ráadásul 921 még ezek közül is úgy döntött most, inkább személyesen szavaz majd. Hogy ez miért tetszik nekik a kiszámíthatatlan járványhelyzet idején, azt el se tudom képzelni, de az emberek csak úgy maguktól nem önsorsrontók ilyen nagy számban, úgyhogy csak lehet valami gond az elvileg teljesen korrekten szabályozott lehetőség – vagy a járványhelyzet – kommunikálásában. Mindenesetre aki még teheti, és van román passzportja (is), az most siessen elintézni a regisztrációt, amit Magyarországon ezeken a címeken tehet meg: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/kulkepviseletek-magyarorszagon?romania2

Az ábráinkat is tartalmazó kiváló elemzést a külföldön szavazó románokról ld. itt: https://www.balcanicaucaso.org/eng/All-the-news/Romania-s-2019-presidential-elections-the-diaspora-at-the-ballot-box-198104

Az idei választási naptár részleteire ld. https://www.hotnews.ro/stiri-esential-24272022-calendar-parlamentare-2020-luni-incepe-perioada-electorala-aferenta-alegerilor-legislative-din-6-decembrie.htm

A levélszavazási regisztráció augusztus végi állásáról ld. https://www.libertatea.ro/stiri/peste-3-400-de-romani-din-diaspora-s-au-inregistrat-pentru-alegerile-parlamentare-din-acest-an-3109333

Itt olvashat röviden arról, hogy hány külföldi szavazóhelyiség és hány levélben szavazó volt korábbi román parlamenti választásokon: https://londra.mae.ro/en/romania-news/7303

Itt azon weboldalakat gyűjtöttem össze, ahol azt böngészheti, hogy miként tértek el a kül- és a belföldön leadott szavazatok egyes romániai országos választásokon: https://tinyurl.com/y3wu5srj

Itt pedig még néhány klassz videó arról, hogy miyen szép hosszú sorokat képesek emberek elviselni azért, hogy szavazhassanak:

https://www.bbc.co.uk/news/av/world-europe-48415511

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.