A WordPress oldalunk olvasóinak is szeretném ajánlani, hogy kövessék Facebook oldalunkat is, mert ott egyre gyakrabban jelenik meg olyan tartalom, ami nem kerül fel ide, de azért komoly, szerintem. Alább négy ilyen cikket ajánlok a választási közvélemény-kutatásokról, Gyurcsány Ferenc politikai üzeneteiről és stratégiájáról, illetve egy amerikai mega-kísérletről, amiben annak eszközeit keresték a legjelesebb egyetemek kutatói, hogy miként lehetne egyszerű online tartalmakkal csökkenteni a pártos gyűlölködést Amerikában, és erősíteni a demokratikus értékek és intézmények iránti elkötelezettséget.
A választási közvélemény-kutatásokról
A legfrissebb kutatások eredményeiről itt jelent meg kritikai áttekintőm. A megelőző héten pedig a 444 fizetős tartalmában bíráltam a hazai közvélemény-kutatások módszertanát és megrendelőit annak kapcsán, hogy az 2022-es ellenzéki kampánystáb pár tagja új közvélemény-kutató intézetet gründol Forrás néven. A cikkből terjedelmi okokból pont az a pár megjegyzés maradt ki, amit másutt még nem mondtam el, hadd foglaljam hát őket össze itt is:
1. legalább húsz éve épülnek olyan online közvélemény-kutatási panel Magyarországon, mint amit a Forrás (újdonságként) tervez. A legismertebbek talán az NRC, a Kantar-Hoffmann, az Ipsos Global és a Kutatóközpont paneljei, de tényleg nagyon sok másik is van. Az a gond, hogy nagyon nem véletlenszerű az emberek bekerülése ezekbe a magyar mintákba, és a tapasztalatok szerint igy nem jön ki politikailag reprezentatív minta. Annak létrehozásához sokkal nagyobb tőkeerő kéne, mint amit a hazai közvélemény-kutatási piacon rentábilisan lehetne befektetni.
2. Ha igaz az, hogy a hatpárti összefogás tényleges támogatottságát nem lehetett jól mérni (és ezért mentek félre 2022-ben a választási előrejelzések, mint ahogy azt a Forrást most megalapító Zaránd Péter mondja a cikkben), akkor az éppen az ő hibája volt, hiszen ő találta ki azt, hogy az “Egységben Magyarországért” fantátianevet reklámozzák mindenféle eszközökkel, miközben a szavazólapra csak a hat párt neve kerülhetett fel a vonatkozó szabályok és megegyezések alapján. De ez a hiba szerintem aligha számított fél-egy százaléknál többet, ennél nagyobb hatása egy félreérhető pártnév megjelenésének a szavazólapon nem volt még Magyarországon.
3. A European Social Survey próbált egy véletlenszerű online mintát csinálni Magyarországon, ennek tapasztalatairól itt jelent meg egy komoly tanulmány.
4. A legjobb 2022-es előrejelzés (aminek az adatai meg se jelentek a sajtóban, én is csak utólag láttam őket) és a Medián egy héttel a választás előtti adatfelvétele, ami még a legpontosabb volt a megjelentek között, véletlen telefonszámok hívására épült. Tehát van azért kigazdálkodható módszer arra, hogy a 2022-es kudarcos előrejelzéseknél jobbak készüljenek.
Gyurcsány Ferenc készülődése
A hét elején a fizetős HVG-ben jelent meg egy kommentárom a témában. Teljesen egyetértve azzal, hogy a „készülünk a kormányzásra” is több és érdekesebb/nagyobb ígéret, mint amit a legtöbb ellenzéki párttól halhattunk manapság pl. itt, a következőket mondtam a cikkben (ami nagyobb részt mások gondolatait tartalmazta). Alább az idézőjeles részek szó szerinti idézetek, a többi Windisch Judit összefoglalója telefonbeszélgetésünkről:
… „az ellenzéki mezőnyben kiemelkedő Gyurcsány Ferenc teljesítménye a pártépítés terén, de ahhoz ez nem elég, hogy az Orbán–Gyurcsány párharcról szóljon a következő 10–15 év. Az ugyanis nem elég, hogy valaki majdnem akkora, mint a Mi Hazánk. Lehet, hogy az általuk rendelt kutatások alapján nagyobbak, de ez valószínűleg nem igaz, és az időközi választásokon is nagyon elmaradnak a sokpárti ellenzéki jelöltek eredményeitől.” A DK át tudott csábítani szocialista szavazókat, de messze nem mindet, a további növekedésnek pedig nincs jele, 2021 óta ők is lejtmenetben vannak. Lehet, hogy arra számítanak, majd a gazdasági válság miatt tömegek áramolnak majd hozzájuk, de ennek a várakozásnak nincs semmilyen logikus alapja.
… „Gyurcsány előtt a thürmergyulásodás a perspektíva, csak magasabb kezdőszintről indul. A DK 20 év múlva sem egy szavazatot fog kapni egy időközi választáson, mint az elmúlt években a Munkáspárt, hanem mondjuk ötöt, de az övék is egy kifutó termék.”
„Fejlődési rendellenesség egy párt életében, ha az ország 15 éve legnépszerűtlenebb embere a vezetője, még akkor is, ha ez elválaszthatatlan a párt eredetétől és felemelkedésétől.” A DK-n belül egy lehetséges alternatíva lenne Gyurcsány helyett Dobrev Klára, de nem tudni, hogy ő mennyire ambicionálja ezt. Mindenesetre a világpolitikában nem lenne példátlan, ha családon belülről jönne az új vezető, és a terhelt múlt ellenére megduplázná a támogatottságot.
… a reménybeli szövetségesek részéről nem lehet annyival elintézni a problémát, hogy lemondásra szólítják fel Gyurcsány Ferencet, valami okosabbat, kreatívabbat kell kitalálnia a többi pártnak, hogy a nélkülözhetetlen partnerpárt vezetőjének népszerűtlenségéből fakadó problémát enyhítsék. Az láthatóan nem volt elég, hogy hátrébb került a közös listán. Amíg a saját pártja nem váltja le és a szavazóinak nem tudnak az ő ízlésüknek is jobban megfelelő alternatívát ajánlani, addig állandó feladat az együttműködési formák újragondolása.
Erre már csak azért is szükségük van, mert különben nem tudnak egy hihető történettel előállni arról, hogyan tudnának bármit megváltoztatni Magyarországon. „Jelentősebb innováció nélkül nem lehet megúszni, minél tovább halogatják, annál mélyebb gödörbe kerülnek.”
Miként csökkentsük a pártos gyűlölködést, és lehet-e ennek hatása a demokrácia támogatottságára?
A Facebook oldalamon tettem közzé egy posztot a témában végzett amerikai mega-kisérletről, amiről utóbb a jónevű tudományos ismeretterjesztő oldal, a Qubit közölt egy még további részletekre is kiterjedő (és sokkal kevésbé kritikus) összefoglalót, átvéve egy csomó nyelvújító fordítási ötletemet, amire külön büszke vagyok.
Vox Populi 