A szlovák választás a rekord-bizonytalanság nélkül is izgalmas lesz, úgyhogy számoljuk inkább ki a részletes esélyeket

Dr. Juraj Medzihorsky, Göteborgi Egyetem

Megszoktuk már, hogy a soron következő választást mindig minden idők legfontosabbjának mondják Szlovákiában. De ezúttal tényleg jó esélye van a korszakváltásnak.

A legizgibb kérdés az, hogy vajon megint Orbán Viktor szövetségese, az amúgy szocdem, de rendre a nacionalista pártokkal szövetkező Smer, vagy, mint Dzurinda és utóbb Radičová EU-barát miniszterelnöksége idején, a középjobb vezetheti az új kormányt. A Smer kis megszakítással 2006 óta van hatalmon. Ezalatt a középjobb mezőny nagyot változott. Most a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Bugár Béla vezette, de most éppen a Smerrel együtt kormányzó Most-Híd, az utóbbit vehemensen támadó Fidesz-szövetséges Magyar Közösség Pártja, a konzervatív OĽaNO, a centrista Za ľudí, a liberális PS és Spolu, valamint a konzervatív-liberális SaS alkotja.

A másik nagy kérdés a két szélsőjobboldali pártra vonatkozik. Belép-e a fasiszta Néppárt – A Mi Szlovákiánk (ĽS-NS) vagy a Salvini-szövetséges Egy család vagyunk (Sme rodina) a kormányba? Ennek most egy Smer-vezette kormány esetén van a legjobb esélye, de a Sme rodina egy a középjobb vezette kormányban is helyet kaphat még.

Az előrejelzés azért is nehéz, mert nem kevesebb, mint 13 párt van versenyben a parlamentbe jutásért. Ez egyben azt is jelenti, hogy a többségük 10, sokan pedig a bejutáshoz szükséges 5%-os küszöb alatt vannak a közvélemény-kutatásokban (ld. az 1. ábrát, illetve az ebben látható pártonkénti trendeket jobban megvilágító 2. ábrát).

A szlovák szavazóknak nem újdonság a politikai bizonytalanság. A 2016-os választások nagy meglepetése a két szélsőjobbos párt parlamentbe kerülése volt, meg a meghökkentő átrendeződés a középjobb pártok között. Volt, akinek a szavazata megduplázódott, volt, akié megfeleződött, miközben a közvélemény-kutatások publikálásának törvényi tilalma (a kampány utolsó két hetében) akadályozta a szavazókat a taktikus szavazáshoz fontos tisztánlátásban és cserébe felfokozta a váratlan meglepetéseket.

1. ábra: Közvélemény-kutatási eredmények és az ANO és FOCUS idősorok alapján számított trendek az utolsó parlamenti választás óta [1]

A 2020-as választásokra a Smer-SD, a nacionalista SNS, az ĽS-NS és néhány független képviselő megpróbálta egy új törvénnyel 50 napra növelni a közvélemény-kutatás szilencium hosszát, aminek bevezetését azonban egyelőre felfüggesztette az alkotmánybíróság. Habár a tilalomfa meghosszabbítását az álhírek elleni harcként indokolták, sokak szerint inkább a Smer választási pánikreakciója és egy lehetséges új kormány-koalíció főpróbája volt.

Ahogy ugyanis az 1. ábra mutatja, a Smer 2016-os támogatóinak mintegy felét elvesztette mára. A jelenlegi koalíciós partnerei szintén szenvednek: az SNS-nek már kevesebb, mint 30% esélyt adnak a fogadóirodák az új parlamentben való bekerülésre, és a Most-Híd is ugyanezzel a problémával küzd.

2. ábra: Az 1. ábra trendvonalai a kisebb pártokról külön-külön panelekben megvilágítva

De nem csak a kormánykoalícióban vannak a parlamenti küszöb vaskeze által fenyegetett pártok. Sőt, az ellenzéki pártok közül egyedül az OĽaNO (az „Egyszerű Emberek és Független Személyiségek Pártja”) parlamenti jövője biztosnak. A régebbi pártok közül a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Magyar Közösség Pártja (ami ezúttal az MKÖ-MKS listanévvel indul a választáson) szintén a küszöbérték körül állnak. A fogadóirodák az SaS-t inkább bejutónak tartják, de a KDH-nak már kevesebb esélyt adnak, a magyar szavazókra pályázó MKÖ-MKS és Most-Híd esélyeit pedig már a nacionalista SNS-éhez hasonlóan szerénynek látják. Az újabb pártok is veszélyesen élnek, talán csak Az Emberekért (Za ľudí) vezetői lehetnek viszonylag nyugodtak. Talán még erősebb a Haladó Szlovákia (PS) és az Együtt (Spolu) közös listája, amelyre azonban már egy 7%-os bejutási küszöb vonatkozik, amit még könnyen leverhetnek. Az 5%-os küszöb körül bóklászik még a szélsőjobbos Haza (Vlasť) és a mérsékelt Jó Választás (Dobrá voľba, DV) is, amelyek inkább a Smerhez állnak ideológiailag közelebb, mint az ellenzékhez. Egy héttel a választások előtt és a közvélemény-kutatás moratórium kezdete után az ajtó aligha lehetne nyitottabb a méretes meglepetések előtt.

A 3. ábra két baloldali panelje mutatja meg, hogy a legutóbbi két hiteles közvélemény-kutatás alapján hány mandátumra számíthatnak az egyes pártok a 150 tagú parlamentben. Mindig a legvalószínűbb számértéknél száll legmagasabban az adott párt haranggörbéjének az íve. Az ábra jobbján pedig két panel azt mutatja immár a két közvélemény-kutatás alapján, hogy mennyi az esélye egyik illetve másik többségbe kerülésének esélye a parlamentben. Például a Smer-SD várható mandátumaránya 25 és közel 40% között, legnagyobb valószínűséggel éppen csak 30% felett van, és a pártnak szinte semmi esélye nincs arra, hogy egy Smer-SNS-Vlasť-Dobrá voľba koalíció többségbe kerülhetne, még akkor sem, ha a szélsőjobbos ĽS-NS-t is maguk közé veszik. A középjobb pártok és a Sme rodina koalíciója sokkal jobb esélyekkel pályázik a parlamenti többség megszerzésére, mint bármelyik most elképzelhető koalíció, amelyikben részt vesz a Smer és az SNS.

3. ábra: A két leghitelesebb közvélemény-kutatás alapján várható mandátumszámok és többségi esélyek pártonként és lehetséges koalíciók szerint

Az utolsó közvélemény-kutatások és a fogadási irodák szerint 8-9 lista szerezhet majd mandátumot február 29-én. A nagy kérdés persze az, hogy melyik. Mivel a parlamenti többség összetétele is ezen múlhat, a taktikai szavazás hatásáról is sok a spekuláció. Ez a gondolatmenet 2016-ból ismerős: akkor az SaS és az OĽaNO azért kettőzte meg szavazatarányát az utolsó pillanatban, mert néhány szavazó az általa preferált koalíció érdekében megmentette őket a kieséstől – vagy legalábbis így szól a fáma. Ha ez igaz, akkor az persze csak még rosszabb képet vet a kéthetes közvélemény-kutatás publikálási moratóriumra, ami a legbölcsebb döntéshez szükséges friss információktól fosztja meg a szavazókat.

4. ábra: A parlamentbe kerülés valószínűsége pártonként, ahogy azt egy fogadóiroda odds-ai mutatták

Az akkor még 50-naposra tervezett moratóriumra tekintettel aktivisták megszerveztek egy szolgáltatást, aminek a keretében február 20-án és 26-án friss közvélemény-kutatási adatot kapnak a feliratkozott előfizetők. Mivel a szilencium nem vonatkozik az információk magánszemélyek közti megosztására, ezért ezek az adatok valószínűleg kiszivárognak majd a nyilvánosságba (a cseh és magyar sajtóban ez már meg is történt).

Az OĽaNO már fel is ugrott az adatokban, akárcsak 2016-ban. Ezúttal éppen csak 5% felettről egész 13%-ig. Annyira nagy és gyors volt az emelkedése, hogy néhányan már arra tippelnek, talán még a Smert is megelőzheti majd a választáson. Egy fogadóiroda már 40% felettire teszi ennek valószínűségét. Ha ez bekövetkezne, akkor annak szerény lenne a gyakorlati hatása, de azért erős szimbólum lenne, hiszen a Smer 2006 óta mindig első helyen végzett minden parlamenti választáson.

Ha az OĽaNO valóban első helyen végezne, akkor nyilván saját miniszterelnök-jelöltje mögé próbálna kormánykoalíciót építeni. Hogy ez miként lenne lehetséges, az szintén sokat vitatott. Kezdetnek ott a kérdőjel, hogy az OĽaNO’s listáján néhány független képviselő meg három másik párt jelöltjei is szerepelnek a konzervatív Új Kezdet (NoVa), a vallásos fundamentalista Keresztény Unió (KU), és a liberális-konzervatív Változás Alulról (ZZ) soraiból. Hogy pontosan kik kapják az OĽaNO listás mandátumait, az a szavazókon múlik, mert Szlovákiában személyes preferenciák révén ők döntenek a listás befutók kilétéről, és ez még izgalmassá válhat, hiszen az OĽaNO nem sokat törődött komoly pártszervezet kiépítésével: tíz felé is csak a közelmúltban, pusztán egy jogi kényszer miatt növelték a párttagok számát. Matovič ráadásul a többi középjobb pártvezér bizalmát sem bírja, akik inkább szenzációhajhász pozőrnek, mint kormányzásra, tehát megegyezések megkötésére és betartására képes vezetőnek tartják őt.

Az OĽaNO megugrása előtt Az Emberekét (Za ľudí) volt a legesélyesebb egy középjobb koalíció vezetésére, akiket a volt államelnök Andrej Kiska vezet. Talán éppen ezért a Smer negatív kampánya főleg rá fókuszál. A Smer kampánya, egy 20 szavas pártprogram terhét is nyögve, elég erőtlen most a korábbi évekhez képest, miközben koalíciós potenciálja is sokkal kisebb, mint korábban. A hatalmon maradásra az adna nekik esélyt, ha az SNS, a DV, és a Vlasť is bekerülne a parlamentbe, és a szélsőjobbal is sikerülne még megegyezniük. Ebből most egyik sem tűnik különösebben valószínűnek. Így aztán egy középjobb kormány esélyei jobbak. De annak is szüksége lehet a szélsőjobb Sme rodina támogatására. Ők pedig már elárulták, hogy nem lesznek „könnyen kapható menyecske”.

LÁBJEGYZETEK

[1] A pártpreferencia vizsgálatok eredményeit rendszeresen közlő intézetek közül csak kettő, a Focus és és AKO tagja a Szlovák Közvélemény-kutató Intézetek Szövetségének, és engedi meg, hogy mások is betekinthessenek kutatásaikba. A Focus személyes, az AKO telefonos interjúkkal gyűjti adatait. A Polis és az MVK intézetek is régóta publikálnak közvélemény-kutatásokat, és végeznek ilyen kutatásokat politikai pártok számára, de nem engednek adataikba betekintést másoknak.

[2] A parlamentbe jutásra esélyes listák közül csak a PSS számít többpárti szövetségnek. Van több más lista is, amelyik több párt jelöltjeit indítja el, de ezek formálisan egy-egy párt listái, és ennélfogva az 5%-os küszöb vonatkozik rájuk. Ilyen az OĽaNO, az ĽS-NS, a SaS, a Most-Híd és az MKÖ-MKS listája.

1 Comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.