Közvélemény-kutatások járvány idején: 1. rész

A koronavírus-járvány nagy figyelmet, társadalmi együttműködést és tisztánlátást kívánó helyzet, amiből az az ország jön ki legjobban, ahol nem csak a hősies egészségügyi dolgozók, de kormány, ellenzék és egyáltalán mindenki jól teszi a dolgát. A politikusok viszont már csak olyanok, hogy a választási esélyek alakulásából értik meg a legjobban, hogy adott helyzetben mi a teendőjük. Az előbbit igyekszik körüljárni ez a posztsorozat. Íme az első rész, ami azt mondja el, hogy alighanem nagy változások történnek most a magyar közvéleményben. Ennek viszont vajmi kevés köze van a rendkívüli jogrendet bevezető törvényekhez és azok ellenzéki bírálatához.

Mit mondanak a Nézőpont és a Századvég adatai?

Az utóbbi hetekben csúcsra fordult a tartalom-előállítás a kormányzati megrendelésekkel elhalmozott két közvélemény-kutatóintézet – a megelőző hónapokban ritkán frissülő – weboldalain (ld. az ábrákat). Fő üzenetük az, hogy a magyarok szinte egy emberként támogatják az Orbán-kormány járványügyi intézkedéseit, azon belül is a különleges jogrend bevezetését és a rémhírterjesztés büntetési maximumának jelentős megnövelését.

A Századvég weboldala számítógépem képernyőjén 2020. március 31-én

A két intézet honlapján olvasható szalagcímeket persze nem kell komolyan venni, hiszen többnyire véleménycikkeket takarnak. Ahol pedig közvélemény-kutatási adatra hivatkoznak, ott jellemzően csak annyit olvashatunk, hogy „A kilakoltatások felfüggesztésével 89, a családtámogatások meghosszabbításával a megkérdezettek 95 százaléka értett egyet”. Ami egyrészt nem meglepő, másrészt a kérdések pontos megszövegezéséről igen keveset árul el.

Néha azért pontosan fogalmaznak: “a magyarok 72 százaléka egyetértett, 20 százaléka viszont nem azzal az állítással, hogy „aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel legyen büntetendő”…”. A mellékelt infógrafikában viszont ezt már úgy foglalják össze, hogy a „járványügyi rémhírterjesztők elleni szigorításokat” „támogatja” 72%, amiben ugye pont nulla azoknak a szavaknak a száma, ami a kérdés valódi szövegében elhangzott, és a leányzó fekvése is mindjárt egész más.

A Nézőpont Intézet weboldala 2020. március 31-én

További gond ezekkel a beszámolókkal, hogy a közvélemény már csak olyan, hogy úgy képes egyetérteni valamivel, hogy közben az ellentettjével is egyetért: vagy legalábbis a politikai hírfolyamban nagyon elmélyült embereknek így nézhet ki valami, amiben a naivabb olvasók semmilyen ellentmondást nem látnak, mert az állításokat szó szerint vizsgálva nincs is köztük ellentét.

Ezért a fenti idézet helyes értelmezéséhez is jó lenne tudni, vajon hányan értenek egyet mondjuk azzal az alternatív állítással, hogy ne szülessen olyan törvény, amellyel visszaélve megakadályozható lehet a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű gondolatok és adatok nyilvánosságra hozatala. De az érem másik oldalát megfogalmazó üzenetek komoly tesztelésével vagy nem foglalkoznak ezek a kutatások, vagy nem közlik az erre vonatkozó eredményeket: nyilván nem ezt kérte a megrendelő. (Azért a pártatlan tájékoztatás jegyében láthatólag nagy gondot fordítanak ezek a publikációk arra, hogy magvas tanácsokat adjanak a parlamenti ellenzéknek, mint pl. „A járvány idején az ellenzéknek is inkább az együttműködést kellene keresnie. Figyelmeztető jel számukra, hogy továbbra is egyedülálló a kormány intézkedéseinek támogatottsága. A kilakoltatások felfüggesztésével 89, a családtámogatások meghosszabbításával a megkérdezettek 95 százaléka értett egyet.”)

Szerencsére olyan kérdésről is beszámolt a Századvég, amelyik igen precízen szembesít két ellentétes álláspontot: “Vannak, akik azt mondják, a járványhelyzetben félre kell tenni a politikai ellentéteket, és a képviselőknek meg kell szavazniuk a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, mások szerint ezt nem kell megtenni, mert a vészhelyzetet meghosszabbító jogszabály túl sok hatalmat adna a kormány kezébe. Ön melyikkel ért inkább egyet?” Azt persze nem tudjuk, hogy “a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényen” vajon mit értenek a megkérdezettek: nem vennék mérget rá, hogy pont a habeas corpus korlátozatlan időre szóló kikapcsolására asszociálnának róla. Jobban belegondolva tulajdonképpen még a magyar nép elmeállapota feletti komoly aggodalomra is okot adhat az, hogy csak 68% százalék választotta az első véleményt: tényleg ilyen kevesen akarnak védekezni egy ekkora veszedelemmel szemben? Akármit is gondoltak azonban a válaszolók, az biztosan nem következik a fenti eredményből, amit a Századvég posztja ír, tehát hogy “a magyar válaszadók többsége a járvány által okozott rendkívüli helyzetre tekintettel az aktuálpolitikai küzdelmek félretételét sürgeti a gyors reagálás érdekében: a megkérdezettek több mint kétharmada (68 százaléka) szerint a politikai erőknek támogatniuk kell a veszélyhelyzetet meghosszabbító jogszabályt.” Hiszen a kérdőívben szereplő szöveg csak a parlamenti vitákat szoros figyelemmel követő polgároknak jelezhette félreérthetetlenül, hogy vajon milyen dilemmákra utal a beavatottak számára a kérdés szövege. Azok persze meg is értették ezt, és ennek megfelelően pártállásuknak megfelelő ellentétes válaszokat adtak. Ez akár meg is magyarázhatja azt, hogy miért sikerült olyan sok megkérdezettet találni, aki – ha pusztán a szó szerint választ nézzük – nem akar mindent megtenni a járvány elleni küzdelem érdekében.

Egy szó mint száz, nem leszünk sokkal okosabbak a járványügyi intézkedésekről szóló politikai viták lakossági fogadtatásáról, ha a közpénz-milliárdokból készülő közvélemény-kutatásokból napvilágra került információ-morzsákból tájékozódunk. Azt máshonnan is tudjuk, hogy számos konkrét intézkedést és általában a kormányzat járványügyi tevékenységét is helyesli a közvélemény többsége, a fenti források ezt inkább csak azzal árnyalják, hogy rámutatnak, az aktuális politikai vitákra való utalásokkal a tájékozottabb ellenzéki szavazókat el lehet tántorítani egészen kézenfekvő állításokkal való egyetértéstől is.

Honnan látható mégis, hogy változik a politikai közvélemény?

Az ellenzéki Népszavának dolgozó Publicus Intézet a múlt héten jelentette, hogy az összes megkérdezett között március első két és fél hetében szinte minden ellenzéki párt támogatottsága csökkent 1-1%-kal (a Momentumé még többel, messze hibahatáron kívül), miközben a Fideszé 1%-kal, a pártot nem választó bizonytalanoké pedig hat százalékkal nőtt. Ennek eredményeként a biztos szavazó pártválasztók között egészen radikálisan megváltozott az ellenzék és a kormánypárt híveinek aránya [a Századvég és a Nézőpont nem közölt ilyen adatot – ld. a lábjegyzetet].

A bizonytalanok arányának hirtelen megugrását akár kérdezéstechnikai tényezők is magyarázhatnák: a nagy otthonmaradási kampány közepén kicsit zavarba ejtő lehet a kérdés, hogy kire szavazna, és elmenne-e szavazni, ha most hétvégén választás lenne. Ráadásul (más közvélemény-kutatók beszámolói szerint) nagyot nőtt most márciusban a válaszadási arány az online és a telefonos kutatásokban is. Ez pedig szokatlanul megnövelhette a politika iránt kevésbé érdeklődők – és ennélfogva a pártválasztásukban bizonytalanok – arányát a Publicus mintájában is, pláne hogy kérdéseik most a járvánnyal foglalkoztak. Ám ha csak erről lett volna szó, akkor az a Fidesz-támogatóknak a mintában mért arányát legalább annyira befolyásolta volna, mint az ellenzékiekét. Tehát a két oldal között mért elmozdulást a technikai magyarázatok sem mutatják látszólagosnak. A veszélyhelyzet meghosszabbítását övező politikai viták pillanatnyi hatásával pedig azért nem magyarázható az eredmény, mert még azok előtt (március 17-21-én) keletkeztek az adatok.

Tényleg mozog a Föld?

Normális körülmények között azt mondhatnánk, hogy egy közvélemény-kutatás nem csinál nyarat, hiszen a valós trendeket érzékeltető görbéket (ld. az alábbi ábrát) alig-alig befolyásolja. De most egy mindent felforgató járványhelyzet van, ami legalább két okot ad arra, hogy alaposabban átgondoljuk, történhetett-e, és milyen irányú, hirtelen fordulat.

  1. A járványhelyzet miatt valószínűleg még hónapokig nem lehet személyes kérdezést folytatni. Ezért ha lesz is friss Závecz vagy Medián adat a következő hetekben, az nem lesz olyan problémamentesen összehasonlítható ugyanezen intézetek korábbi vizsgálataival, mint a Publicus eddig is telefonos kérdezéssel operáló sorozatának legfrissebb eleme. A Századvég és a Nézőpont ugyan csak telefonos közvélemény-kutatási adatokat publikált az utóbbi időkben, de a szavazói szándékra vonatkozó eredményeket vagy nem, vagy csak nagyon szelektíven közölték, és akkor is csak jól láthatóan propagandisztikus céllal. Igazából ezért csak a Publicus és esetleg még az IDEA Intézet – az ő Facebook-hirdetésekre alapozott mintavételi eljárásuk miatt általam kevesebbre tartott – online vizsgálata alapján ítélhetjük majd meg, hogy történt-e radikális változás az elmúlt hetekben.
  2. Egy járványhelyzet elvben okozhat tömeges és gyors véleményváltozást. A hírfolyam összetételét gyökeresen felforgatja, minden más megfontolást háttérbe szorít, drámaian növeli a kormányzati szereplők – mindenekelőtt a kevésbé megosztó szakhivatalnokok – nyilvános megjelenéseinek közönségét, miközben növeli az ellenzék habozását, hogy mit is mondhat az adott helyzetben, és sokkal nagyobb hírfogyasztóvá teszi az egész társadalmat. Azt is tudjuk, hogy a bizonytalanságokkal teli, szorongásra okot adó válsághelyzet az emberek többségét szokatlanul fogékonnyá teszi a hozzájuk képest másik oldal – normál körülmények között kapásból elhessegetett – üzeneteire is. A különböző negatív érzelmeknek meglepően változatos hatása van. A félelem inkább nyitottá teszi az embereket az új információk viszonylag körültekintő megfontolására. A düh viszont inkább hajlamos már meglevő autoriter indulatok, előítéletek mozgósítására – a pártpolitika világában is. Aligha meglepő hát, ha a nagyon elkötelezett párthívek Facebook kommentjeiben a felhatalmazási törvény nyomán még extrémebb politikai véleményekkel találkozunk, mint máskor: ők most megint dühösek valamire, okkal vagy anélkül. De a kevésbé politikus polgárok között a szokásosnál éppen nagyobb fogékonyságot várhatunk saját kedvenceik kritikájára, illetve a másik oldal pontszerzésének elismerésére. És ez pártállástól vagy annak hiányától függetlenül mindegyikükre igaz.

Ezért három dolgot érdemes átgondolni a Publicus adatok kapcsán. 1. A szakirodalom szerint szó sincs arról, hogy válsághelyzetekben, rövid időre, automatikusan megnövekedne a kormányok politikai támogatottsága. Viszont gyakran vannak olyan jellemzői a válsághelyzeteknek, ami miatt többnyire mégis ez következik be, néhanapján földcsuszamlás-szerűen is. 2. Más európai országokban szertenézve egyelőre úgy tűnik, hogy ezek a jellemzők most is adottak, hiszen a kormánypártok támogatottsága, bár országonként nagyon eltérő mértékben, de majdnem mindenütt nőtt az elmúlt hetekben. 3. A hazai helyzetnek van egy olyan vonása, ami miatt a járványhelyzet itt különösen érzékeny veszteséget okozhat az ellenzéknek. És ez nem a veszélyhelyzet-törvény „csapdája”.

Posztsorozatom további három darabjában egyenként vizsgálom meg ezeket a kérdéseket. Addig is mindenkinek kitartást, sok szerencsét és jó egészséget!

LÁBJEGYZET:

[1] A Nézőpont és a Századvég friss közleményeiben eddig nemigen láthattunk időbeli összehasonlítást lehetővé tevő számokat. A járványügyi intézkedések vadonatúj témájánál maradva ez persze nehéz is lenne. Szavazói szándékokra vagy a kormánnyal való elégedettségre vonatkozó rendszeres idősorokat pedig már hosszabb ideje nem közölnek ezek az intézetek, csak ismeretlen logika szerint kiragadott pillanatfelvételeket abból a nagyszámú kutatásból, amit közismert módon havonta többször is végeznek.

3 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.