Járvány idején is sokat számít a nézőpont

Több érdekességet is hoz a Nézőpont Intézet ma reggel megjelent pártpreferencia-kutatása. Nem csak páratlanul gyorsan publikáltak az adatgyűjtés lezárulta után, de a fő üzenet is korrektül megjelenik a szalagcímben: a biztos szavazók körében négy százalékkal növekedett a Fidesz támogatottsága egy március eleji Nézőpont vizsgálathoz képest. Az eredmény súlyát mutatja, hogy november óta ez az első választási közvélemény-kutatás, amit a Magyar Nemzet megjelenésre érdemesnek talált.

Önmagában véve a szóban forgó 4% statisztikailag nem szignifikáns változás (a mintanagyság 1000 fő, azon belül talán ha 600 lehetett a biztos szavazó pártválasztó, azok körében pedig egy 50% körüli szám hibahatára a lehető legszűkmarkúbban számolva is ±4% – ám mivel a márciusi számnak is volt egy ekkora hibahatára, ezért csak egy közel 8%-os elmozdulás érdemelné meg a „szignifikáns” jelzőt). De ezúttal nagyon is valószínű, hogy tényleges növekményről van szó.

Először is, egy friss tanulmány szerint, amelyik 15 nyugat-európai országban március során végzett vizsgálatokat elemez, nagy átlagban pont 4%-kal nőtt a közvélemény által helyeselt kijárási korlátozásokat bevezető kormányokat irányító miniszterelnökök pártjainak támogatottsága az intézkedés bevezetése nyomán. Másodszor, ahogy arról a Vox Populi blogon is írtam már hetekkel ezelőtt, ilyen változás gyakran mutatkozik olyan nemzetközi válsághelyzetekben, amik egy nagyon konkrét, drámai, erősen fókuszált kihívás elé állítanak egy országot, és – értelemszerűen – központi cselekvővé teszik a kormányt a nemzeti válasz megfogalmazásában. Hogy milyen nagyok, mennyire tartósak és minek köszönhetőek az ilyen „rally” (harci zászló melletti, jellemzően balul végződött első összecsapás utáni felsorakozást jelent ez az angol szó) hatások, arra még visszatérnek a blog cikkei (sajnos nem olyan gyorsan, mint szeretném, mert napi munkám, családi teendők és a járványügy rémes hírei igencsak elterelték figyelmemet az elmúlt hetekben). Harmadszor, az elmúlt hetekben rendkívüli mennyiségű közvélemény-kutatási adat keletkezett szerte a világban, ami azt mutatja, hogy COVID19 első heteiben sokfelé megfigyelhető volt egy ilyen rally hatás. Az ilyenkor szokásosnak megfelelően nem mindenütt és nagyon nem egyforma mértékben, de a tényleges válságelhárító intézkedések relatív sikerével csak nagyon távoli viszonyban álló mértékben nőtt a kormányfők népszerűsége (így a brit és az olasz miniszterelnök, vagy éppen New York állam kormányzójának a népszerűsége is a legnagyobb nyertesek között van).

Hogy Magyarországon pontosan mekkora volt, mikor és miért állt elő a növekmény, annak megállapítására elég kevés támpontunk van. A Nézőpont Intézet váltig állítja, hogy az ellenzéknek a felhatalmazási törvénnyel szembeni kiállása áll a háttérben, ám erre vajmi kevés jel utal. Eleve az sem világos, hogy mekkora a felhatalmazási törvény népszerűsége, és a Publicus korábban megjelent adatai szerint még az azt megelőző viták előtt változtak az ellenzék szempontjából kedvezőtlenül a pártnépszerűségi adatok. Bár a Nézőpont és a Századvég vélhetően számos közvélemény-kutatásban vizsgálta a politikai közvélemény alakulását az elmúlt hetekben – március második felében soha korábban nem látott számban jelentek meg beszámolók a webodalaikon arról, hogy mennyire egyetért a lakosság különféle, a politikai közvéleményben szinte egyhangúan támogatott kormányzati intézkedéssel – pártpreferencia-adatokkal mégis csak most szolgáltak először. Mindez nem azt támasztja alá, hogy a kormánypárti közvélemény-kutatók erős empirikus érveket találtak a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos vita és a pártnépszerűségi adatok kapcsolatáról.

Azt is nehéz megmondani, pontosan mekkorát is nőtt a Fidesz, és mennyit csökkent az ellenzék támogatottsága. Egyrészt nem tudjuk, mit mutatnak a publikálatlan Nézőpontos és Századvéges adatok. A szintén telefonos adatfelvételekkel operáló Publicus áprilisban még nem állt elő friss számokkal a szavazói szándékokról, a Medián és a Závecz mérései idősorai pedig most nem annyira relevánsak (korábban ezek az intézetek személyes megkérdezéses vizsgálatokkal követték a pártnépszerűségek alakulását, ilyenekre azonban a járvány miatt most nincs mód). Az Idea Intézet március közepi-végi online kérdőíves adataiban pedig nem sok változás látszott. A homályt növeli, hogy a Nézőpont mai közleménye az intézet korábbi szokásaival ellentétesen csak a biztos pártválasztókra lebontott adatokat közöl, az összes megkérdezettekre vonatkozó számokat január vége óta nem hoztak nyilvánosságra. Ezért aztán az sem világos, hogy pusztán az ellenzéki és kormánypárti szavazók választási kedve között alakult ki nagy különbség, vagy maguk a pártpreferenciák változtak meg a népességben. A hosszabb távú trendeket mutató ábráink szerint ez egyáltalán nem mindegy, mivel az utóbbi hónapokban a Fidesz egyszerre tudott feljebb kapaszkodni a biztos szavazó pártválasztók, és visszaesni az összes pártválasztó közötti támogatottság tekintetében – kár tehát, hogy az utóbbiról a Nézőpont most nem közölt adatokat.

Az ellenzék veszteségei egyébként a Fidesz nyereségénél nagyobbnak látszanak a ma megjelent adatokban. Meglehet azonban, hogy ennek csak a kerekítési hibák halmozódása, tehát egy véletlenszerű esemény az oka, mivel a ma reggeli táblázatban szereplő százalékok – ti. melyik párt mekkora támogatásra számíthat a biztos pártválasztók között – összege 97, nem pedig 100. Márpedig kerekítési hiba miatt a Fidesznek a cikkben látható 55%-a max. 55 és fél lehetett az adatokban, a hiányzó 3%-nak tehát szint teljes egészében az ellenzéki pártok számaiból kellett kimaradnia. Az 55% persze nagy szám, és tetemes előnyre utal, de a Nézőpont adatai a Fidesz támogatottságát más intézeteknél szinte mindig jóval magasabbra taksálják, és ez parlamenti választásokon nem szokott előrejelzés-értékük előnyére válni.

Sokakat érdekelhet még az, hogy a Nézőpont adatai szerint a Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága legkésőbb februárban beérte, és áprilisban már jócskán meg is haladta az MSZP és a Párbeszéd együttes támogatottságát. Náluk az MKKP most 5, az MSZP-P 3%-nyi szavazatra számíthatna, míg az IDEA, a Medián, a Publicus a Závecz legutóbbi adatai alapján 7-11%-ra tennénk az MSZP-P, és 1-2%-ra a Kutyapárt várható választási eredményét. Izgalmas módszertani kérdéseket vet fel ez a most már hónapok óta szembeszökő és rendkívül konzisztens eltérés.

A ma megjelent Nézőpont adatok további érdekessége az, hogy a Demokratikus Koalíció mintegy ötödével magasabb támogatottságot ért el benne, mint az egy hónappal korábbi Nézőpont vizsgálatban. Ez azonban csak 2 százalékpontos változást jelent az ő esetükben, és ez még egy tíz százalék körüli pártnál is a hibahatáron belül marad. Nem is marasztalhatjuk el a Nézőpontot és a Magyar Nemzetet amiatt, hogy ehelyett inkább a Fidesznél mutatkozó egytizednyi növekedést emelték ki a szalagcímben, míg a DK egyötödnyi növekményét meg sem említik – amint láthatjuk, a közvetett jelek alapján a Fidesznél mutatkozó statisztikailag inszignifikáns változás sokkal inkább utalhat valódi változásra, mint a DK-nál megfigyelt és relatíve még nagyobb megugrás. A látottak alapján azonban annak még mindig több jele van az adatokban, hogy szárnyra kapott a Demokratikus Koalíció, mint hogy a felhatalmazási törvény parlamenti vitája mozdította volna el a pártpreferenciákat.

A hosszabb távú trendeket bemutató és a menün keresztül elérhető ábráink, táblazatunk és elemzésünk is természetesen perceken belül frissülni fog a ma megjelent adatokkal.

1 Comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.