Infók a Borsod 6. választókerületi időközi országgyűlési választásról

FRISS: A választásnak vége, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok kicsit több, mint 50%-ával fog nyernyi, a közös ellenzéki jelölt 5%-kal lemaradt. Abból, hogy az országos közvélemény.-kutatásokban hogy állnak most a pártok, és hogy 2018-ban az országos szavazatarányoknál itt picibb kedvezőbb volt a helyzet a Fidesz javára, ez nagyjából papirforma. A papirforma-eredmény viszont informativ: sem egyik, sem másik jelölt személyes adottságai nem hagytak mély nyomot az eredményeken, a Fidesz állami és önkormányzati tisztviselők hosszú sorára, rendkivüli erőforrásokra és médiahozzáférésre támaszkodó kampánya elégnek bizonyult a győzelemhez, a hat ellenzéki párt pedig minden látszólagos akadály ellenére behúzta az egyes pártok szavazatait, hiába próbálkozott három másik jelölt is saját alkupozició megalapozásával. A kampányról több érzékletes beszámoló is megjelent az országos sajtóban a választás napján, például itt meg egy videóben itt. A részletes választási eredményeket itt találja meg, a pártok és jelöltek reakcióit meg itt.

FRISS megfigyelések és ábrák a választási eredményekről (okt.12.): 2018 tavaszához képest persze nagyon meggyengült az ellenzék, még 2018-ban, azzal, hogy a Jobbik és az LMP önálló politikai alternatívát adó lehetőségébe vetett hit elpárolgott, és elhagyták az ellenzéki szavazótábort azok, akiknek a hatpárti együttműködés nem volt elfogadható. De ha a 2019-es EP vagy önkormányzati választáshoz viszonyítunk, akkor most visszaesett a Fidesz (lásd alább ábránkat).

A Fidesz szavazatarányát továbbra is növeli azt, hogy egyes kisebb településeken, ahol kiemelkedően magas a kormánypárt támogatottsága, kimagaslóan magas a részvétel, de csak 3-4 párszáz kisebb lakosságú település áll a statisztikai kapcsolat mögött:

Az önkormányzati választáson még sokkal erősebb volt ugyanez az összefüggés. Ennek az lehet az oka, hogy egy önkormányzati választáson a helyi polgármester- és képviselőjelöltek a személyes kapcsolatokon keresztül kampányolnak a kistelepüléseken, mig az időközi választásra, a Fideszes oldalon, inkább csak a központilag szervezett, és a nagyobb településekre koncentráló kampány jutott. Ez okozhatta azt, hogy az időközin nagyot zuhant a részvétel az egy évvel korábbi helyi választáshoz képest. Mivel a Fidesz főleg a kisebb településeken erős, ezért ez a változás negativan hathatott a szavazati arányára a választókerület szintjén.

A választás előtti posztunk, még július végén került ki az első változata:

Október 11-én lesz a következő országgyűlési időközi választás Magyarország talán legizgalmasabb egyéni választókerületében, Kossuth Lajos szülőhelyén, a Borsod-Abaúj-Zemplén 6. számú egyéni választókerületben. Ezen az oldalon folyamatosan gyűjtjük a kampánnyal és a választással kapcsolatos információkat. Ha a frissítésekről szeretne értesítést kapni, akkor kövesse Facebook odalunkat. Az aktuális legfrissebbek most a várható jelöltek személyéről szólnak (ld. alább; sajnos, azóta csak a korábbi információkat ismételgeti minden forrás, a 24.hu újdonságokkal is szolgáló jelölt-portréi kivételével a maximum újdonságot az akciós árú fideszes zöldségvásárokról szóló hírek jelentették, amivel nem akarjuk traktálni olvasóinkat, meg hogy országosan ismert politikusok (Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, és Komjáthi Imre MSZP alelnök) is felesküdtek szavazatszámlálónak a vasárnapi választásra, miközben egy nagyon súlyos koronavirus-fertőzési gócpontot fedeztek fel, a számokból itélve erősen megkéseve, egy tiszaújvárosi épitkezésen, ahol több ezer, nagyrészt külföldi munkás él ideiglenes épületekben. A pozitiv teszteredményt mutató dolgozókat az épitkezéshez kapcsolódó szálláshelyen elkülönitették, Gyors és maradéktaln jobbulást kivánunk mindannyiuknak). A Nemzeti Választási Iroda weboldalán ellenőrizheti, hogy az Ön lakóhelye ebben a kerületben van-e, és hogy hol van az Ön számára kijelölt szavazóhelyiség (bökkjön csak rá mondatunkban a “Nemzeti Választási Iroda weboldalán” szavakra, és böngészője oda fogja vinni – a szavazóhelyiségben különösen ügyeljen a járványügyi szabályok betartására).

A választás tétje

Az eddigi Fideszes képviselő július 10-i, tragikusan hirtelen halálával megingott a kormánypárt kétharmados többsége a parlamentben: a maradék 198 képviselő között ugyan még éppen megvan, de ha nem nyeri meg a Fidesz az időközit, akkor elveszik. A Fidesz mozgósító kampánya bizonyára kihangsúlyozza majd ezt a veszélyt. Valójában azonban a korábban Fideszes önkormányzati képviselőként is tevékenykedő, a kormány melletti elkötelezettségét 2018 áprilisi megválasztása után félreérthetetlenül jelző német nemzetiségi képviselő, illetve a Jobbikból azóta kivált és az ellenzékkel szemben inkább a kormányoldallal rokonszenvező Mi Hazánk három parlamenti képviselője nyilván elégséges ahhoz, hogy szükség esetén biztosítsák az alkotmányozáshoz és hasonlókhoz szükséges extra szavazatokat az országgyűlésben. A valódi tét ezért most inkább lélektani lehet, nem pedig a parlamenti erőviszonyok átalakulása.

Az országosan most éppen elég gyengén álló ellenzék itt újra próbálkozhat azzal, hogy a Fidesszel szembeni versenyképességét az egész ország előtt bizonyítsa egy jó szerepléssel. Az időközi országgyűlési választások ritkán hoznak sikert az aktuális kormánypártnak (1990 óta a 22 esetből csak ötször nyertek ők). Az sem valószínű, hogy a hirtelen megüresedett képviselői helyre azonnal minden szempontból versenykész jelöltje volt a Fidesznek ebben a földrajzi szempontból széteső, ráadásul Voldemort nagyúr nyomasztó emlékével is terhelt választókerületben. Emiatt akár lendületet is kaphat Borsodban az ellenzék. A szép augusztusi idő pedig nagyszerű alkalmat adott arra is, hogy vidéken is kipróbálják az előválasztások Budapesten tavaly jól bevált receptjét arra, hogy kampánypezsgést és bemutatkozási lehetőségeket teremtsenek egy közös ellenzéki jelölt számára. Erre annál is nagyobb szükségük lett volna itt, mert a választókerület kistelepülések sokaságára esik szét, és ezért itt nehéz volt olyan ellenzéki jelölteket találni, akiket a kerület nagyobb része a kezdettől ismert volna. A hagyományos média-megjelenési lehetőségek pedig a nullához közelítenek, mert a térség jellemzően független polgármesterei aligha néznék jó szemmel a helyi hírforrásokban a “politizáló” tartalmakat. Nehéz belátni tehát, hogy egy előválasztás felhajtása nélkül ugyan mivel tudná felkelteni a választókerület érdeklődését jelöltjei iránt az ellenzék. Mostanra persze elment a hajó, hiszen szeptember 4-ig le kellett adni a jelöltek nevét és ajánlásait a választási bizottságnak.

Akárhogy nézzük, itt most egyértelműen a Fidesz a favorit, és akár olyan alaposan is elverheti az ellentábor jelöltjét, hogy az alaposan megtépázhatja az ellenzéki aktivisták munka- és adományozó-kedvét a következő országos választás előtt. Országosan jól áll a kormánypárt a közvélemény-kutatásokban. Ebben a kerületben pedig 2018-ban annak ellenére is országos átlagánál valamelyest jobban szerepelt a kormánypárt a parlamenti választáson, hogy megelőző képviselője ellen ekkor már több súlyos, képviselői munkájával kapcsolatban elkövetett bűncselekmény elkövetése volt a vád. Most egy ilyen teher nékül akár megdöbbentő arányú győzelemre is esélyesek a helyi média várhatólag elsöprő támogatásával, hiszen a helyben messze legjelentősebb ellenzéki párt, a Jobbik, a korábbiaknál sokkal gyengébb szervezeti jelenlétben és népszerűségben is. Az ellenzék kampányolási lehetőségeit pedig minden korábbinál inkább csökkentik a járványügyi korlátozások és a járványhelyzetre hivatkozó pártpénz-elvonások.

A jelölt-aspiránsok és az egyetlen ténylegesen bejelentett jelölt

Hosszú ideig egyetlen helyi politikuson látszott, hogy nagyon szívesen indulta. Pártvezetők már július második felében is megerősítették, hogy egyeztetnek a személyéről, pártja internetes oldalain pedig folyamatosan voltak arra utaló jelek, hogy támogatják (ld. ezt az interjút meg ezeket a posztokat a megyei Jobbiktól). Ő viszont hiába volt a legsikeresebb ellenzéki párt jelöltje BAZ 6-ban 2018-ban, 2019 őszén elég gyengén szerepelt közös ellenzéki jelöltként a szerencsi polgármester-választáson. Ezért biztos sokat segített volna rajta is, ha először egy előválasztáson bizonyíthatta volna, hogy az a kudarc nem az ő személyének szólt, hanem egy rendhagyó helyzetnek, amit ebből a cikkből és ebből a fészbúk-posztból lehet megérteni. Végül augusztus 13-án jelentették be az ellenzéki pártvezetők megegyezését, hogy ő, a képünkon látható jobbikos Biró László lesz közös jelöltjük az időközi választáson. Ugyanakkor az is megerőstést nyert, hogy valóban, mint korábban itt megirtuk, Bráz György, Tiszaújváros tavaly nyugdijba vonult szocialista polgármestere volt a másik jelölt, ahogy arról az augusztus 7-i Népszava értesült a szocialisták borsodi elnökétól.

A hat főbb ellenzéki párt a jobbikos Bíró László közös jelöltként való inditása mellett döntött. Forrás: https://hvg.hu/itthon/20200813_Jobbikos_lesz_a_kozos_ellenzeki_jelolt_a_szerencsi_idokozi_orszaggyulesi_valasztason

Az előválasztás, úgy tűnik, azért maradt el, mert az ellenzéki pártok inkább a verseny nélküli megegyezést preferálták. A rendelkezésre álló idő rövidsége nem lehetett döntő ok önmagában. A tavalyi fővárosi előválasztásokat bonyolító Civil Választási Bizottság vezetője bejelentette, hogy készen állnak egy ellenzéki előválasztás gyors lebonyolítására – emlékezhetnek rá, ilyen előválasztáson került Karácsony Gergely a fővárosi főszerepbe. Tavaly a kilencedik kerületben pedig még az itt a választások július 31-i meghirdetésekor elvben rendelkezésre állónál is sokkal rövidebb idő alatt sikerült egy kerületi előválasztást lefolytatni. Szerepet jászthatott a választók képzeletét megmozgatni képes jelöltek hiánya – erre ld. például ezt az augusztus 6-i bejelentést Herceg Zoltán ismert civil aktivista oldalán. De az is lehet, hogy az ellenzéki pártok nem akarták megkockáztatni, hogy érdektelenségbe fullad az előválasztás, vagy hogy egy a járvány meg a hőség közepette garantáltan szerény kampány mellett valamilyen ismeretlen hátterű jelölt győzzön, akiért nem tudnák nyugodt lélekkel vállalni a felelősséget a választók előtt. Annyi biztos, hogy a korábban a Diákparlamentben aktív Tóth Ádám jelentette csak be, hogy kész elindulni az előválasztáson, mint egy újonnan alakult baloldali párt, az ISZOMM, és a Magyar Szolidaritás Mozgalom jelöltje. Az ő és Bíró László megütközésére épülő előválasztás fontos megjelenési lehetőséget biztosított volna az ISZOMM számára. Az viszont kétséges, hogy ehhez a nagyobb ellenzéki pártok aktivistái szívesen assisztáltak volna-e akkor, ha az ő pártjaik a versenyen kivül már megállapodtak egymással. Pedig az előválasztás talán elejét vette volna annak, hogy egy ismert és méltán tisztelt roma aktivista augusztus közepén a közös ellenzéki jelölt visszalépésére szólitson fel. (A felszólítás indoklása a Marian Cosma gyilkosság egyik tettesének – a jobboldali sajtóban annak idején élesen birált – kedvezményes szabadonbocsátásával kapcsolatos Jobbik közlemény egy olyan értelmezésére hivatkozik, ami vitathatónak tűnik, ráadásul nem is világos, hogy Bíró László milyen formában és hol ismételte azt meg, mi volt abban elítélendő. Bárkinek is van igaza itt, egy választási kampány nyilván sokkal alkalmasabb lett volna annak tisztázására, hogy hol, mi, és milyen értelemben hangzott el, mint a most várhatólag a kormánypárti sajtó által vezérelt üzenetváltásnak az ellenzéken belül.)

Augusztus 22-én egyébként még bejegyzett ellenzéki jelölt nélkül indul el a hivatalos kampányidőszak, mivel a Jobbik jelölőszervezetként való fellépése ellen a Fidesz óvást nyitott be az augusztus 21 délutáni határidő lejárta előtt. Az óvás arra hivatkozott, hogy a jelölőszervezetként való induláshoz szükséges dokumentumon megnevezett Jobbik tisztviselő (tehát Jakab Péter) pártelnökségét a bíróság még nem jegyezte be, mert nem kapta meg az előző pártelnök lemondó nyilatkozatát. A jogi csata a Kúria elé került, és annak augusztus 28-i döntésével zárult le: a Jobbik tényleg nem lehet jelölőszervezet. A Kűria döntése viszont még időben került bejelentésre ahhoz, hogy Bíró László megbízottai a hétvégén már összegyűjtsék számára a független jelöltként (vagy, amint az Jakab Péter bejelentette, valamilyen a Jobbikot nem tartalmazó ellenzéki pártszövetség jelöltjeként) való induláshoz szükséges támogató aláírásokat. Mivel a saját pártja neve a fenti formai okból nem szerepelhet az őt jelölölő szervezetek listáján (és ezért aztán a szavazólapon sem), ezért a 2018-as választás után módostott parlamenti házszabály értelmében nem csatlakozhat majd az országgyűlésben a Jobbik parlamenti képviselőcsoportjához, ha esetleg győz a választáson.

A jogi csata egyik érdekes mellékkérdése volt, hogy kitart-e Bíró mellett a többi ellenzéki párt, ha az időközben egy-két évvel ezelőtti, antiszemita kifejezéseket használó fészbúk kommentjei miatt is bocsánatkérésre kényszerült Bíró Lászlót a Jobbik feltüntetése nélkül, saját jelöltjükként kell pajzsra emelniük (a szavazólapon Párbeszéd-MSZP-DK-Momentum-LMP jelöltként fog szerepelni, ami azt sejteti, megválasztása esetén a Párbeszéd képviselőcsoportjához csatlakozna). A jelölésével kapcsolatos ellenzéki egység fennmaradásával kapcsolatos kérdés felvetése nyilván szándéka is volt a (teljesen érthető, még ha nem is gálánsan sportszerű) Fideszes óvásnak. Az ellenzéki pártok azonban kitartottak mellette, és Bíró László meg is kezdte választási kampányát. A környék kisebb-nagyobb kormányintézkedést kívánó problémáira koncentrál, legutóbb a tiszaújvárosi nagyberuházáson dolgozó török vendégmunkások kapcsán vetette fel a kérdést, hogy vajon nem volt-e helyi jelentkező ezekre a munkakörökre. Hogy egy ilyen peres ügy után indul el a választáson, az még fel is paprikázhatja az eddig nem különösebben izgalmas választási versenyt Borsodban: a Jobbik első reakciói a Fideszes óvásra láthatólag pontosan erre irányultak. Bíró kampányának eseményeit, videóit ezen az oldalon követheti. Egyébként végül egészen szűken, 610 támogató aláirás leadásával sikerült felkerülnie a szavazólapra. Ennek tiszteletére a HírTV egy helyi riportjában torzított hangon és arrcal nyilatkozó, meg nem nevezett személyek azt állították, hogy 2014-ben Bíró vadászpuskája általi lelövéssel fenyegette meg őket. Bíró egyébként tagadja, hogy valaha is lett volna puskája, és nevüket is vállaló tanúk is cáfolják a vádat, úgyhogy egyelőre még senki ne vegyen mérget a történet igazságtartalmára. Viszont addig is érdemes megcsodálni, hogy miként jelent meg a történet a megyei lap cimoldalán.

A megyei lap címoldala 2020. szeptember 5-én

Ugyanakkor Tóth Ádám sem adta fel az előválasztás elmaradása miatt. Sőt, az őt támogató ISZOMM értelemszerűen meglátta a lehetőséget abban, hogy egy Jobbik jelöltet indító hatpárti ellenzékkel szemben egy baloldalibb választási lehetőséget mutasson fel egy jelentős roma lakosságú és a hagyományosan balra húzó Tiszaújvárost amolyan elkülönülő szigetéként is magában foglaló választókerületben. Azzal, hogy Tóthnak sikerül felkerülnie a szavazólapra, természetesen a Fidesz jelölt győzelmi esélyeit növeli még tovább, ám közben az újonnan alakult ISZOMM vezetőjeként Szanyi Tibor az országos médiában is remek bemutatkozási lehetőségeket kap, annak ellenére, hogy Tóth Ádám független jelöltként indul. Ezek során – nyilván a kormánypárti média várhatóa teljes támogatásával – többször elmondhatja majd, hogy ők pusztán azért indulnak el egy eleve esélytelen és érdemtelen ellenzéki jelölttel szemben, mert nem volt előválasztás, és rá akarják szorítani az ellenzéket, hogy a baloldal számára vállalható jelölteket támogasson csak a jövendőbeli választásokon. Tóth Ádám kampányát itt követhetjük.

Váradi Gábor, a miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője is sikeresen összegyűjtötte a szükséges aláirásokat, és független jelöltként indul a választáson. Ugyancsak felkerül a szavazólapra a Demokrata Pártból Sóváriné Bukta Erika, aki a 2018-as országgyűlési választáson is indult a választókerületben. Akkor 122 szavazatot kapott itt a Demokrata Párt 12 egyéni kerületi jelöltje egyikeként (ez negyede az induláshoz szükséges 500 ajánlónak. tehát valószinűleg ügyészségi figyelmet érdemelne az akkori ajánlóaláirások hitelessége, bár a párt politikai tevékenysége is elég érdekes volt. Kisérletet tett még az indulásra Medve István független jelöltként. Ő leadott ugyan 590 támogató aláírást, de ezek közül több, mint 90-et érvénytelennek talált az illetékes választási bizottság. Ismeretlen nevű jelölt inditását tervezgette még az eddig is inkább a magyar nyelvtannal és világos politikai programadással is hadilábon álló vállalkozásnak tűnő Európai Független-Centrum Párt, amelyiknek Facebook oldala egészen különös tartalmakat – meg egy dicséretesen valódinak tűnő telefonszámot – oszt meg kis számú olvasójával, és már a tavalyi Európa Parlamenti választáson sem tudott elegendő aláírást gyűjteni. Mindezekről a képviselő-aspiránsokkal itt olvashat egy kitűnő interjút, ami sok további részletet elárul személyiségükről. A roma érdeképviselőként induló Váradi Gábor elképzeléseiről pedig ebben az interjúban olvashat.

Annyi biztos, hogy a Fidesz-KDNP jelöltje lesz most a favorit, és bőven visszavághat a februári igencsak fényes ellenzéki győzelemért a dunaújvárosi időközi választáson. Még akkor is favorit lett volna, ha ismét a borsodi kormányhivatal vezetőjét vették volna elő jelöltként, aki egyszer már komoly esélyes volt itt, és aki a helyszínt nyilván jól ismeri, hiszen Mádon is régóta szőlőbirtokos, de korábban már védekezni kényszerült ilyen-olyan pénzügyi vádakkal szemben, amik most is előkerülhettek volna. De miután a Népszava megszellőztette az erre utaló hírt, augusztus 8-án a Fidesz is megerősítette, hogy Koncz Zsófia, az elhúnyt képviselő lánya, volt borsod megyei Fidelitas-vezető lesz a jelölt, akit augusztus 22-én annak rendje és módja szerint regisztráltak is a választásra. Demeter Ervin közben tényleg lemondott a megyei hivatal vezetéséről, ami legalábbis nem mond ellent annak, hogy szívesebben lett volna parlamenti képviselő. Koncz Zsófia választási kampányának eseményeit, videóit ezen az oldalon követheti.

A jelöltnő korábban jogi egyetemet végzett és a Fidelitas 17 alelnökének egyike volt, majd a washingtoni magyar nagykövetségen lett politikai munkatárs. Utóbbi azért is érdekes lehet még, mert vannak olyan diplomáciai szolgálatok, amelyekben tilos családtagok együttes kinevezése, márpedig egy sajtóértesülés szerint a jogásznőt ilyen családi kapcsolat vitte a diplomáciai szolgálatba. Nekem azonban úgy tűnik, hogy egyrészt a magyar diplomáciában ez előfordul, másrészt meg Koncz Zsófia már 2018-ban “harmadik titkár” lett a washingtoni követségen – ezen a képen már a követség alkalmazottjaként fogadta Orbán Ráhelt és más magyar “young leader”-eket, akik 2018 áprilisban egy tanulmányi úton jártak ott. Ezzel szemben Kun Dávid, aki jelenleg már valóban külgazdasági attasé ugyanott, akkor még csak Koncz Zsófia férjeként került fel az Egyesült Államokban diplomáciai mentességet élvező személyek listájára, amin idén már saját jogon is megjelenik. Szóval a kettejük közül inkább a férj kaphatott washingtoni állást a házassága miatt. Ettől persze még nem erősíti a magyar diplomáciát az, ha egy párt ifjúsági szervezetéből szakmai átmenet nélkül kerülnek a káderek egy ennyire fontos nagykövetségre.

Mindazonáltal az Átlátszó másfél évvel ezelőtti cikke szerint nem is a mostani jelöltnő, a férje, vagy tragikusan elhunyt édesapja, hanem az édesanya a legfontosabb ember a családban, ti. a Mészáros Lőrinc vállalatcsoportjában betöltött fontos szerepei miatt, meg mert az orosz-magyar gázkereskelemben egy időben sokat vitatott szerepet játszó MET vezetői között is megtalálta a HVG. Egy szeptember 10-i fizetős HVG-tartalom szerint pedig Koncz Ferenc még 2002-ben tett egy kulcsfontosságú segítséget Orbán Viktornak, hogy elhárítson egy akkor komolyan fenyegető vizsgálatot arról, hogy a részben a felesége érdekeltségében levő tokaji szőlőbirtok miként jutott nehezen magyarázható mértékű állami támogatáshoz az ő bennfentes tipp-adása (és talán más egyéb beavatkozása) nyomán, és onnan származik a két család kapcsolata.

Koncz Zsófia Fidelitas alelnökkét készült fotóiból egy internetes blog válogatott 2016-ban: https://illuzioavagyavalosag.cafeblog.hu/2016/01/04/kiket-koszonhetunk-a-fidelitasnak/

Ha a jelölt családi kapcsolatai és vélt tapasztalatlansága fel is borzolják kicsit a kedélyeket, a kommunikációs képességei azért alighanem felülmúlják majd az ellenzéki jelölt(ek)ét. Ebben a videóban például olyan jól beszél, amit a legtöbb magyar képviselőjelölt megirigyelhetne. Igaz, itt minden előre eltervezett volt egy termékelhelyezéses (álcázott módon valszeg a csokigyárat népszerűsítő) videó keretében, és nem kellett az adatvédelmi biztos kellemetlen ellenvetéseire válaszolni, mint egy korábbi fellépése kapcsán, ahol egy “provokátor-figyelő” felállítását javasolta a leendő képviselő-jelölt. A meggyőző Fidesz-győzelem tömeglélektani hatásának a kedvéért persze érdemes lesz még az egész országból tucatszámra odaköltöztetni a mozgósítási kampányt végző aktivistákat is, amint azt a győri időközi polgármester-választáson is nagy sikerrel tették.

A fideszes oldalakon olvasható kommentekben ennek ellenére némi aggodalommal néznek október 11 elé, igaz, inkább csak olyan képzelgések keretében, miszerint holland bevándorlók tömegei érkeznek Magyarországra és kapnak, valami megmagyarázhatatlan okból, magyar választójogot. Koncz Zsófia jelölésével kapcsolatban is látható némi szorongás a Fideszes médiában: a Pesti Srácok “Öreg” néven kommentelő főszerkesztője legalábbis igen durván reagált egy ártatlan kommentre a témába vágó cikkük alatt (ld. képünket).

Indokolatlan szorongás egy Koncz Zsófia jelöltségét bejelentő kormánypárti publikáció komment-szekciójában: https://pestisracok.hu/a-balesetben-elhunyt-koncz-ferenc-lanya-koncz-zsofia-a-fidesz-jeloltje-a-szerencsi-idokozi-valasztason/

A jelölt kampánya mindazonáltal igen jól szervezett eddig, tele helyi eseményekkel, amelyek lehetőséget teremtenek a választókkal való találkozásra, egy-egy beszéd elmondására, amelyek lehetőséget teremtenek annak bemutatására, hogy milyen sok jele van a fejlődésnek a választókerületben. Egy kampányszabály megsértése azért becsúszott, komolyabb jogi következménye azonban nem várható, ráadásul a Nemzeti Választási Bizottság többsége szerint törvénysértés sem történt. A Fideszt támogató országos médiák szintén teret adnak a jelöltnek, mint például ebben az interjúban.

A 19/2020. (IX.04.) OEVB határozat részlete.

Ábránk mutatja, hogy az illetékes választási bizottság sorsolása alapján milyen sorrendben szerepelnek majd a jelöltek a szavazólapon október 11-én.

Miért ez a legizgalmasabb választókerület Magyarországon?

A választókerülethez kötődő „leg”-ek sorolását azzal kezdhetjük, hogy itt volt fideszes parlamenti képviselő Mengyi Roland, közismertebb nevén Voldemort nagyúr. Őt páratlan módon jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte egy magyar bíróság a parlamenti képviselői tevékenysége keretében elkövetett korrupció vádjával. Az ő történetét most majd felülírhatják a frissen letartóztatott szegedi szocialista politikusról szóló hírek.

Egy másik “leg”, hogy Szerencs és környéke volt a független jelöltek legsikeresebb terepe a rendszerváltás utáni parlamenti választásokon. 1990-1991-ben Németh Miklós korábbi miniszterelnök, 1991-1994 és 1998-2002 között pedig Kupa Mihály korábbi pénzügyminiszter volt a térség parlamenti képviselője. Igaz, Németh 1990-ben és Kupa az 1991-es időközin az akkori kormánypárt, tehát az MSZP illetve az MDF, által támogatott jelöltként indult, így igazából csak Kupa Mihály 1998-as (sikeres) és 1994-es (sikertelen) indulása hivatkozható egy valódi független jelölt kampányaként. Viszont 2002-ben Kupa bár a Centrum Párt vezetőjeként végzett a harmadik helyen a választáson, de gyakorlatilag azt a kampányt is egy független jelölt eszközrendszerével vitte végig, és döntötte el végső soron.

Ugyanis ott és akkor álltak egykori MDF-esek először a ballib oldal mellé a Fidesszel szemben egy országos választáson. Ráadásul ez akkor döntő volt. 2002-ben ugyanis a valaha volt egyik legszorosabb országgyűlési választás zajlott itt le, amit alighanem a Centrum Párt középjobbos elnöke döntött el a visszalépésével a Fidesszel szemben a szocialista jelölt javára.

A meglepő politikai kombinációk első megjelenésére azóta is volt példa Abaújban és Zemplénben is. A szikszói helyi politikában már 2010 őszén kialakult egy ott azóta is működő Jobbik-MSZP összefogás a helyi Fidesszel szemben. Pedig 2008-ban még itt – a mostani Borsod 6 harmadik legnagyobb településen – történt meg a talán országosan is legjelentősebb konfrontáció a baloldallal együtt fellépő roma szervezetek és a jobbikos Magyar Gárda között. Az pedig felülmúlhatatlan rekord volt, amikor tavaly ősszel az addig 100%-ban fideszes képviselők és polgármester által kormányozta Szerencsen egyetlen fideszes sem jutott be az önkormányzati testületbe, miután a népszerű, és addig fideszes polgármesterrel szemben másik polgármester-jelöltet indított el a Fidesz, vesztére, holott Orbán Viktor maga is beszállt a polgármesteri kampányba egy közös fotózkodás erejéig.

A Kupa Mihály első választási sikerét hozó 1991-es időközi is annyira izgalmas volt egyébként, hogy még Antall József miniszterelnök is fellépett pénzügyminisztere mellette a kampányban. Arról a kampányról az akkor még igencsak sokszínű országos sajtóban is gondolat- és információgazdag cikksorozatok jelentek meg. Ezek egyike ingyen is olvasható online itt meg itt meg itt, a többiért az Arcanumot tessék meglátogatni. Már azért is érdemes elővenni a régi cikkeket, hogy láthassuk, azért a kilencvenes évek elején sem volt fenékig tejfel a magyar demokrácia.

Mindezek után igazán méltatlan lenne a választókerület történelméhez, ha a mostani időközi érdektelenségbe fulladna. Tippem az, hogy nem is fog, legfeljebb csak ott helyben, viszont az országos jelentősége annál nagyobb lesz, mert az eredmény ki fog hatni a következő országos választás kimenetelére.

A választókerület települései

Voldemort választókerülete a 2011-es, igencsak kreatív – a Fidesz mandátumszerzési esélyeit nagyon megemelő – választókerületi térképrajzolás egyik kiemelkedő eredménye volt, amiben nem kevesebb, mint öt korábbi választókerületből kerültek be települések. Az ábránkon látható térkép szerint is igencsak fura formája lett az új választókerületnek azért, hogy a korábban ballib oldalra hajló Tiszaújvárost is magába foglalhassa egy logikátlannak tűnő déli nyúlványa. Utóbbi jó messze van és közúton is nehezen megközelíthető a választókerület többi részéből – Tokajból például vagy hetven perc ide-autókázni, cserébe viszont válogathatunk egy miskolci vagy szabolcsi kitérő és egy zötyögős alacsonyabb rendű út között. Mégis ebbe a déli csücsökbe került az OEVK székhelye, lévén az egykori Leninváros valamivel nagyobb lélekszámú település, mint a második legnagyobb Szerencs.

A BAZ 6 választókerület különös formája a megye választókerületeit bemutató térképen. Forrás: Wikipedia és https://www.valasztas.hu/orszaggyulesi-valasztasok1/borsod-abauj-zemplen-6.-oevk-20201011

Ezen a gúgli térképen az is jól látható, hogy közúti és településföldrajzi szempontból is élesen elkülönülnek egymástól a választókerület Hernád-menti, tokaji, és a Sajótól délre eső részei. Viszont aki imád folyók mentén hidat keresni az átkeléshez, annak egész biztos ez lesz a kedvenc magyar választókerülete. Aki pedig az embert próbáló geodéziai kihívásokat keresi, annak a járáshatárok térképével való összehasonlítást ajánlhatjuk. Csak egy dologra nem jó egy ilyen térkép, ti. hogy értelmes területi közösséget hozzanak létre a választókerületi határai.

Tiszaújváros egyébként a környék egyik leggazdagabb emberének és kiemelkedő szállítási vállalkozójának, meg a MOL egyik legnagyobb vegyipari létesítményének is az otthona, Szikszó pedig a Hell energiaital gyártóhelye, ami szépen diverzifikálja a választókerület társadalmi összetételét, amit a Fidesz- és OTP-közeli tulajdonosoktól hemzsegő, állandóan állami támogatásra szoruló tokaji borvidék, és a 2008-ban bezárt szerencsi cukorgyár helyét mutató emlékpark meg a 2018-ra tökéletessé vált kisvárosi egypártrendszer is izgalmassá tesz. Akit érdekel, annak a BAZ 6 OEVK Wikipedia oldala szépen felsorolja az ide tartozó településeket, és megadja a linket enciklopédia-oldalaikhoz is.

Miért pont október 11-én lesz a választás? Lehet-e ennyi ilyen gyorsan előválasztást szervezni?

A magyar választások lehetséges dátumát a választási eljárási törvény határolja be (ez mondja ki azt is, hogy csak vasárnap lehet a választás). Koncz Ferenc július 10-én hunyt el, ezért a 8. § alapján az utolsó lehetséges dátum november 1 lett volna az időközi választásra, ami Mindenszentek, tehát a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti nap, és a 6. § szerint olyankor nem lehet választani. Ezért október 25 volt az utolsó lehetséges dátum. A lehetséges legkorábbi pedig október 11 volt, mivel az NVB július 30-i ülése írta ki a választást, onnantól pedig a 6. § szerint minimum 70 napnak kell eltelnie a választásig. Azaz a lehető legkorábbi időpontot választották a Nemzeti Választási Bizottság tagjai. A döntés 3 nap múlva lesz jogerős, először a Magyar Narancs és a Magyar Nemzet számolt be róla, forrás megjelölése nélkül, felteszem, hogy NVB tagoktól származó értesülések alapján. De péntek este már a Nemzeti Választási Iroda weboldalán is megerősítették a hirt.

Mivel a választás okt. 11-én lesz, az induló jelölteket legkésőbb szept. 4-ig kell bejelenteni (lásd választási eljárási tv. 252. §). Mindez nem sok időt hagy egy előválasztás lebonyolítására, ezért fájhatott az ellenzék előválasztást kívánó részének, hogy a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki az NVB a választás napját. De egy előválasztás jelentősen meg is könnyíti azt, hogy utána gyorsabban begyűjthetők legyenek az ajánlások, hiszen az előválasztások résztvevői személyi adatok megadásával kell regisztráljanak a szavazásra, ami alapján – megfelelő előzetes felhatalmazás mellett – az ajánlásgyűjtők is könnyebben elérhetik őket. Elvileg tehát a választás dátumának bejelentésétől is volt még akár négy hete is az ellenzéknek arra, hogy előválasztást szervezzen: márpedig Budapest IX. kerületében nyolc alatt lement az egész eseménysor 2019 augusztusában, már persze onnantól számítva, hogy megszületett egy politikai megegyezés, ami Borsodban augusztus 13-án született meg, bő húsz nappal a jelöltállítási határidő előtt.

Gyakorlati tudnivalók

A Nemzeti Választási Iroda pedig a weboldalán közzétette az összes releváns határidőket a választással kapcsolatban, tehát pl. hogy meddig lehet átjelentkezni, ha nem a lakóhelyén, hanem külföldön, vagy esetleg a választókerület egy másik településén akar szavazni az ember, mikor lehet majd mozgóurnát, akadálymentes szavazóhelyiséget, vagy Braile szavazólapot igényelni. Ugyanazon az oldalon a kérelem benyújtásához szükséges nyomtatványok is megtalálhatók (augusztus 6-tól kezdve lehet beadni őket). Itt pedig a 111 szavazóhelyiség listája található meg.

Egy jelölt állításához 500 ajánlást kellett begyűjteni a kerületben választójoggal rendelkező polgároktól (ld. választási törvény 6. §), augusztus 21 és szeptember 4 között (lásd választási eljárási tv. 121. § (2) és 11. § (2)). Koncz Zsófiát (Fidesz-KDNP) augusztus 23-án elsőként adta le ajánlásait.

A jelölőszervezeteket, jelölteket, a kampánnyal kapcsolatos panaszokat stb. a választásért felelő egyéni választókerületi választási bizottságnál kellett bejelenteni, amelynek közleményeit, jegyzőkönyveit itt találja meg. Ugyanide lehet fordulni a választás napján történtekkel kapcsolatos panaszokkal.

Cikkünk a választások napjáig folyamatosan frissülni fog. Ha a frissítésekről szeretne értesítést kapni, akkor kövesse Facebook odalunkat. A Vox Populi oldal céljáról és szerzőjéről itt olvashat.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.