Szavazás Horvátországban. Forrás: http://hr.n1info.com/Vijesti/a523749/Parlamentarni-izbori-2020.-u-Hrvatskoj.html

Kormányváltás előtt: magyar sajtótükör a horvát parlamenti választások napján (FRISS MEGLEPETÉS: A kormányváltás elmaradt)

FRISS: Teljes feldolgozottságnál is 66 mandátumon áll a HDZ, a jelenlegi koalíciós partnerekkel együtt ezzel meg is van a parlamenti többség. Valódi meglepetés, és Andrej Plenković miniszterelnök személyes mennybemenetele, hogy a pártján belüli kihívók után most a szélsőjobb kihívókkal szemben is bebiztosította saját mérsékeltebb, modernebb konzervatív irányzatának autoritását. A szociáldemokraták kudarcát a horvát források leginkább a pártvezető fogyatékosságainak tulajdonítják Az Isztriát és a Zágrábtól északra levő csücsköt (Varasd, Csáktornya környéke) leszámítva mindenütt (Zágrábon kívül jelentősen) vezet a HDZ, legjobban persze, mint mindig, a külföldről (főleg Hercegovinából és Szerbiából) érkező szavazatok között, de azokon csak 3 mandátum múlik a 150-ből. A középbal 41, a szélsőjobb 16, a HDZ korábbi koalíciós partnere, a MOST, 8, a maga részéről nagy sikert arató, és immár a zágrábi polgármesteri cím elhódítására is esélyes Možemo 7, egyéb pártok 5 mandátumot szereztek. A maradék nyolc hely a nemzeti kisebbségek képviselőinek van fenntartva, akik – az ilyen kedvezményes mandátumokat szerző romániai és magyarországi megfelelőikhez hasonló módon – szinte mindig az aktuális kormányal szavaznak. A HDZ szavazataránya 37.3, a középbalé 24,9, a szélsőjobbé 10,9%. A középjobb MOST 7,4, a zöld-újbal Možemo 7,0%-on végzett. A HDZ erősen felül-, a középbal pedig alulmúlta az előzetes közvélemény-kutatásokat. Zágrábi választáskutató ismerősöm arra tippel, hogy a közvélemény-kutatások tévedése abból fakadt, hogy nem tudták helyesen megbecsülni azt, hogy a HDZ sokkal izmosabb mozgósító erőfeszítései mekkora előnyt jelentenek majd a szokatlanul alacsony (46,9%-os) részvétel mellett. Ez aligha ad teljes magyarázatot, de megfelel ennek az elméletnek, hogy az exit poll tényleg kevesebbet tévedett a HDZ rovására, mint a választás előtti kutatások. A részletes eredményekre ld. a Horvát Választási Bizottság oldalát.

Exit poll eredmény. Forrás: https://mobile.twitter.com/ElectsWorld/status/1279822641734582275

A változatos közpolitikai elképzelések és egy-egy rémisztő hangnemű etnikai beszólás mellett is kulturált, szabad parlamenti választások zajlanak Horvátországban, a magyar sajtó pedig dicséretes alapossággal számolt be a részletekről. Ahhoz azért a legolvasottabb oldalakon egy kicsit távolabbra kell tekintenünk, hogy lássuk: mindenképpen változni fog a kormány összetétele, és nem hagyják hidegen a fejlemények a magyar miniszterelnököt sem. De hogy derűt vagy szomorúságot hoznak szokásos tengerparti nyaralása idején, az talán még holnap reggel se lesz világos. (FRISS: Orbán Viktor inkább elégedett lehet az eredményekkel, de szebbet is el tudott volna képzelni.)

A szerintem legrészletesebb és legérdekesebb áttekintést a Mércén, a talán (ha a tömörséget, lényegkiemelést és a frissességet a részletességnél többre tartjuk) legjobbat az Infostart oldalon olvashatjuk. Az eredetileg decemberben esedékes választást a középjobb kormánypárt javaslatára a parlament majdnem teljes konszenzussal hozta előre a mai napra, tekintettel arra, hogy most éppen visszavonult a koronavírus járvány, ősszel azonban ki tudja, mi lesz. A sietséget motiválhatta persze az is, hogy a járványkezelés sikere nyomán népszerűbbé vált a december-januári elnökválasztást váratlanul elvesztő, és utána a közvélemény-kutatásokban is az ellenzéki szociáldemokraták mögé visszaeső HDZ – de lehet, hogy az ellenzék sem bánja meg, hogy belement a villámmegoldásba.

Az MTI is teljesen korrekt beszámolót írt ma reggel a választási szabályokról és kilátásokról, amit legteljesebben a Magyar Nemzetben olvashatnak. A választás tétjéről és a kampány leginkább idegborzoló részleteiről azonban még egy kicsit korábbi HVG cikkben találhat legtöbbet a magyar olvasó, míg az induló pártokról a legtöbbet az Infostart oldalon olvashatunk, ami egy friss közvélemény-kutatás alapú prognózist is közölt. Sőt, a magyar sajtóban dicséretes kivételként elmagyarázza azt is, hogy a szorosnak ígérkező konzervatív-szociáldemokrata verseny eredményétől függetlenül alighanem a jelenlegi középjobb kormányzás folytatódik majd a választások után. Csak a koalíciót kell majd kibővíteni a választás után a téli elnökválasztáson független jelöltként meglepően jól szereplő Miroslav Škoro körül megalakult, szélsőjobb pártszövetség képviselőivel, és alighanem le kell váltani a mostani miniszterelnököt is (FRISS: egyáltalán nem lesz szükség ezen lépések egyikére sem). Egy ezzel ellentétes, izgalmas és nem teljesen konteós elméletet az Azonnalin olvashattunk a héten, ennek lényege az, hogy a volt HDZ-s Škoro a jelenlegi kormánypártot szeretné hosszabb távon saját képére formálni (FRISS: ez egyelőre nem fog sikerülni). Végül van egy harmadik lehetőség is, amit a Mérce ajánl figyelmünkbe: van olyan közvélemény-kutatás, ami alapján egy meglepő baloldali kormányalakítás is lehet az előrehozott választás korántsem szándékolt eredménye (FRISS: most nem).

Ez persze azon is múlik, hogy bejut-e az újbaloldal a parlamentbe (FRISS: igen, túlnyomórészt zöld hátterű, plusz egy orthodox marxista nézeteket hangoztató képviselővel), netán rögtön a kormányba: erről az Azonnalin és a Mércen olvashat még többet. A két lap megközelítése üdítően különböző egészen tartalmas részletekben, amikből egészen sokkal szolgálnak, és ezzel olyan olvasmányélménnyel lepik meg a magyar olvasót, amiben ritkán volt részünk szomszédos országok választásai kapcsán.

A közvélemény-kutatásokban a téli elnökválasztás után nagyon visszaesett a a pártpreferenciájukban bizonytalanok aránya, és alapvetően a két nagy párt (a jobboldali, még az Orbán-példakép Franjo Tudjman körül szerveződött HDZ, illetve a szociáldemokraták) tört előre. Az elnökválasztás után létrejött szélsőjobb szövetség azóta viszonylag stabilan tartja magát 13% körül, de a náluk kisebb, jellemzően ballib pártok is lehetnek még királycsinálók.

A fontosabb pártokat támogatók és (szürkével) a pártpreferenciával nem rendelkező bizonytalanok aránya a közvélemény-kutatások átlagában a 2016-os választás óta. Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Opinion_polling_for_the_next_Croatian_parliamentary_election

Itt nézheti meg a kíváncsiskodó, hogy miként néz ki egy televíziós vita vezető miniszterelnök-jelöltek közt, itt pedig a meglepően ellentmondó utolsó közvélemény-kutatási eredményekről tájékozódhat. A 2×1 kommunikacije szerint a szavazatok közel 50%-val nyerhet a szociáldemokraták-vezette választási szövetség, a Promocja plus szerint 39% körül vannak ők is, meg a HDZ is, míg az Ipsos-Pulsnál (ami egyben a legfrissebb adat) 38:36 arányban vezet a HDZ. Az elnökválasztás előtt nem láthattunk ilyen nagy eltéréseket az előrejelzések között, igaz, meglepetés is lett a vége (FRISS: a HDZ fölényes győzelme politikailag félúton van a két leginkább várt eredmény között, tehát hogy a HDZ vagy csak a szélsőjobbal alakíthat majd kormányt, vagy a baloldallal, de tényleg senki nem számított rá a miniszterelnök hívein kívül).

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.