Lesz-e meglepetés a mai lengyel elnökválasztáson?

Keletkezett: 2020. június 28 délután, a választást követően frissítve a tényleges eredményekkel

Nem volt azonnali pozitív hatása Donald Trump beavatkozásként is értelmezhető fellépésének Andrzej Duda oldalán a lengyel választási kampányban. Már a lengyel elnökjelöltek június 16-i tévés vitája előtt megállt az első fordulóban a fő ellenzéki jelöltre szavazni szándékozók arányának növekedése, és Duda elnök e hét szerdai washingtoni látogatása sem tudta kirángatni az azóta tartó változatlanságból a közvélemény-kutatásokat. Sőt, a két hét múlva esedékes második fordulós szavazási szándékokra vonatkozó adatok sem mutatják már azt a Trzaskowskinak kedvező trendet, amit a Monkey Cage (a Washington Post komoly egyetemeken dolgozó politikatudósok által írt kiváló blogja) pénteki cikke főcímében is hirdetett a mai szavazás beharangozójaként. Ettől még igaz, hogy a második forduló nagyon szorosnak ígérkezik.

A július 12-i második fordulóban várható szavazatarányok a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint (a két baloldali oszlop az intézet nevét és a publikáció dátumát, a jobboldali oszlop a „nem tudom”-mal illetve, ahol ez ismert, az egyáltalán nem válaszoló megkérdezettek arányát mutatják). Forrás: http://ewybory.eu/wybory-prezydenckie-2020/sondaze-prezydenckie/

Ugyanakkor Duda elnök LGBT-jogok ellenes kampánya eddig nem jött be – legalábbis a PiS konzervativizmusával szemben általában megértő vezető brit szakértő, Aleks Szcerbiak is ezt ecsetelte a Times magazinnak és a Financial Timesnak is a héten. A közvélemény-kutatásokban ennek nincs nyilvánvaló jele, és a melegjogokkal szemben hovatovább már Semjén Zsolt mélységét idéző javaslatok és retorika bevetése még jól jöhet a második fordulóban, amikor a kicsit vagy sokkal konzervatívabb kieső jelöltek szavazóit kell Duda mögé állítani a melegjogok mellett mindig bátran kiálló varsói polgármesterrel szemben. De a hirtelen előráncigált és átlátszó kampányfogás nemzetközi sajtóvisszhangja biztos nem segítette Dudát a nagyszámú külföldön élő lengyel körében. Nyilván nagyban függ majd az első fordulós vidéki részvétel mértékétől, hogy Duda tényleg úgy látja-e majd hétfő reggel, hogy ebből a témából már kihozta a maximumot.

De az biztos, hogy most a lengyel közvélemény is nagyon aggódik a járványhelyzet gazdasági következményei miatt (erre ld. korábbi magyar fókuszú elemzésünk hosszú lábjegyzetében a lengyel vonatkozásokat az ott ismertetett nemzetközi közvélemény-kutatásban). A lengyel kormánypártnak a Fidesznél és Trzaskowski jobboldali liberális-konzervatív pártjánál is sokkal testhezállóbb lenne az, ha egy nagyvonalú szociális programmal kampányolna a második forduló előtt. A tavalyi Európa Parlamenti és parlamenti választásokon ez váratlanul megnyugtató győzelmeket hozott nekik, még akkor is, ha a felsőházi választások egyéni választókerületi versenyében gyakorlatilag közös jelöltekkel induló ellenzék hajszállal le is győzte őket. Márpedig a győzelemre falat kenyérként van szüksége a kormánypártnak, mert Lengyelországban az elnöki vétókat csak a parlament minősített többsége tudja felülírni: ez pedig még az alsóházban sincs meg Kaczynskiéknak.

A június 28-i első fordulóban várható szavazatarányok változása hétről-hétre a közvélemény-kutatások átlagában. Forrás: http://ewybory.eu/wybory-prezydenckie-2020/sondaze-prezydenckie/

A mai szavazás eredménye viszont nem kétséges: Duda elnök kicsivel 40 feletti, Trzaskowski polgármester talán valamivel 30% alatti szavazatarányra számíthat, a többi hét jelöltnek pedig nincs már esélye bejutni a július 12-i második fordulóba. A hét második felében végzett közvélemény-kutatások szerint ebben semmi változás nem következett be. A közvélemény-kutatások persze nem veszik figyelembe a külföldön élő több millió lengyelt, márpedig most a megszokottnál nagyobb szerepük lehetne a választáson.

A járványhelyzetre tekintettel ugyanis most mindenkinek lehetőséget teremtettek arra, hogy levélben is szavazhasson. Ehhez azonban még 12 nappal a választás előtt regisztrálni kellett levélszavazásra, tehát a járványkényszerből elhalasztott választás dátumának bejelentése után csak két hét volt erre. Ennek ellenére rekordszámban regisztráltak a választásra Nyugat-Európában, ami korábbi választások tapasztalatai szerint a fő ellenzéki jelöltnek kedvez, főleg, hogy az általában sokkal konzervatívabb amerikai lengyelek regisztrációja elég harmatosra sikerült. A külföldön szavazók aránya azonban számításaim szerint így sem lehet több, mint az összes most vasárnapi szavazók max. 2%-a, hiszen most is talán ha a diaszpóra 10%-a regisztrált szavazásra. Ráadásul a nagy sietség és a feszített választási menetrend miatt valószínűleg sokan nem kapták meg a levélszavazáshoz szükséges szavazólapot és válaszborítékot. A ma este már csak ezért is izgalmaktól mentesnek ígérkezik, két hét múlva viszont jöhet az egész éjszakás körömrágás, sőt, lehet, hogy a beérkező levélszavazatok akár napokig elhúzódó megszámlálása dönt majd a végén.

A témáról szerda reggel publikált részletesebb elemzésünket itt találja meg, egy hosszabb beszélgetést a témáról Aleks Szcerbiak professzorral pedig itt. A Financial Times hivatkozott cikke fizetős tartalom, amit a „Poland’s president Duda ignites culture wars in tough re-election bid” címre keresve találhat meg. A német nyelvű kampánybeszámolók sem részletesebbek, de legalább több bennük a friss fénykép. Ha valaki talál érdemi beszámolót franciául, spanyolul, oroszul, vagy pláne magyarul, kérem, hogy linkelje be Facebook oldalunkon. Aki kiváncsi arra, hogy a világ legnagyobb hírügynöksége (ti. a kínai állami szócső Xinhua) milyen korrektül számol be az eseményről az MTI-hez képest, az itt klikkelhet a cikkükre. Egyébként Habony Árpád magyar pénzből Londonban alapított hírügynöksége is megpróbált hírértékűt mondani a kampányról, de azt még a magyar sajtóban is csak a Magyar Nemzet vette át, mondjuk a hírügynökséghez méltatlan stílust és komolytalan tartalmat látva ez nem túl meglepő.

Címlapfotónkon Andrzej Duda elnök látható egy a Zakopane környéki hegyvidéken tartott kampányeseményen. © Marek Podmokly/Agencja Gazeta/Reuters

FRISSÍTÉS (2020. június 30): A végleges eredmények szerint az IPSOS tegnap este publikált exit pollja nagyon pontos volt Trzaskowskival kapcsolatban, de közel 2 százalékkal alábecsülte Dudát és féllel Holowniát. Értelemszerűen a futottak még jelöltek, kiváltképpen a szélsőjobbos a negyedik helyen, ennyivel kevesebbet kaptak. Itt vannak az eredmények: https://wybory.gov.pl/prezydent20200628/pl/wyniki/pl Trzaskowski szabad szemmel is látható növekedési tartalékai ezekben az eredményekben nem látszanak elégnek a második fordulós győzelemhez, de hát van még két hét, Bosak tegnap este elzárkózott attól, hogy a két versenyben maradó jelölt bármelyikét megtámogassa (de az ő táborából azért enélkül is inkább Duda számíthat jutalomra). Holownia már korábban bejelentette, hogy ő Trzaskowskit fogja támogatni innentől, nyilván így tesz Biedron és talán Kosiniak-Kamysz is.

Az eredmények itt elérhetőek egy szavazóköri bontású Excel file-ban is, bár a jelen pillanatban még nem teljesek az adatok: https://wybory.gov.pl/prezydent20200628/en/dane_w_arkuszach

A tényleges eredmények és az exit poll

A részvétel viszont a járványhelyzet ellenére nagyon magas. (FRISS, 2020. június 30:) A végleges adatok szerint csak 0.2%-kal maradt el az 1995-ös (első fordulós) csúcstól (ebben már a levélszavazatok is benne vannak)). 1995-ben a két forduló között még további 3.5%-kal nőtt a részvétel, 2015-ben pedig 6.4%-kal. A mostani adatokra ld. https://wybory.gov.pl/prezydent20200628/en/frekwencja/1/Koniec/pl

Területi bontásban az októberi parlamenti választáshoz képest régiónként elég egyenletes a növekmény, sőt, a Duda-párti délkeleten egy hajszállal még nagyobb is, mint a Varsót magában foglaló központi régióban. De ha a Duda meglepetésszerű győzelmét hozó 2015-ös elnökválasztással hasonlítjuk össze a helyzetet, akkor a Polgári Platformot favorizáló nyugati és Varsó környéki régiókban valamivel nagyobb a növekmény, mint a PiS-párti keleten. Négy órával zárás előtt már 50% felett jártak, ilyen még 1990-ben se volt, pedig akkor Lech Walesa volt a kihívó és Tadeusz Mazowiecki katolikus-liberális miniszterelnök a nagy vesztes (1995-ben volt csak a maihoz fogható részvétel, amikor a szocialista Kwasniewski szoros versenyben legyőzte Walesát). Egy a YouTube-on megjelent videóban azt is megcsodálhatjuk, hogy miként sorakoznak és szavaznak a járványhelyzeti előírások betartásával.

Szerbiában egyébként még mindig nincs végleges választási eredmény, de Vucic pártjának szavazataránya már három százalékkal kevesebb, mint elsőre mondták, a Vajdasági Magyar Szövetség pedig már 10 mandátumnál jár, viszont elbukta a szabadkai polgármester-választást. A választásról írott elemzésünk frissült néhány nagyon érdekes helyi magyar elemzéshez vezető linkkel az ellenzéki bojkottról és a VMSZ-ről: https://kozvelemeny.wordpress.com/2020/06/21/szerb-valasztasok-az-eu-fenyarnyekaban/

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.