A kérdés csak az, hogy meddig örülhet majd a Donald. Egész biztosan hatalmas jogi csata, jó eséllyel néhány gigabotrány, nem kevesek szerint egy elcsalt választás, vagy legalábbis egy arra tett, kétes sikerű kísérlet érlelődik Amerikában. A félelem egyik oka persze az, hogy a jelenlegi elnök, miként 2016-ban, idén is vesztésre áll a közvélemény-kutatásokban, választási csalással vádolja az ellenfelet, és elutasítja azt, hogy előre elkötelezze magát a választási eredmények elfogadása mellett. Olyannyira közismert, hogy már felesleges is okadatolnunk, hogy egész lényével hangsúlyozza az elnöki hatalomhoz való feltétlen ragaszkodását, sőt a normák és törvények semmibevételét is.
A választási csalással kapcsolatos félelmek most elsősorban a postai úton történő levélszavazással kapcsolatosak. Ha inkább egy háromperces videót nézne meg a témában, mint hogy elolvassa posztunk részletesebb magyarázatát, akkor az esti ABC News egy korábbi részletét ajánlom a témában, egy Trump beszédrészlettel az elején.
De miről is van szó? Amerikai választásokon korábban is széles körben alkalmazták a levélszavazást, az államok többségében indok se kell hozzá: aki választásra jogosult, az megfelelő időben kérheti, hogy neki egy levélszavazatot küldjenek. A koronavírus járványra tekintettel most még több könnyítés van érvényben, így már csak New York és fél tucat republikánusok-kormányozta állam az, amelyik nem engedélyezte a levélszavazást mindenki számára. A szavazólap díjmentes válaszborítékkal érkezik, és az amerikai szabályok szerint vagy a választás napjáig kell visszaérnie a megfelelő hivatalban, vagy (más államokban, ahol eddig kevesen szavaztak levélben, de most majd annál többen fognak) legalább addig rá kell kerülnie a postabélyegzőnek. Ez nem valami amerikai furcsaság, ugyanez a helyzet számos nyugat-európai országban is, már én is szavaztam így helyi választáson (nem csaltam, viszont volt úgy, hogy egy polgármester-választás napján mégis otthon voltam, ezért nem adtam postára a szavazatot, hanem beballagtam a szomszéd szavazóhelyiségbe, és ott adtam le a levélszavazatomat). Az államok szerint változatos amerikai szabályok részleteiről itt olvashat egy naprakész áttekintést, itt meg egy másik listát arról, hogy a koronavírusra tekintettel milyen könnyítések lettek bevezetve egyes államokban a levélszavazással kapcsolatban. Sok helyütt például automatikusan postáznak levélszavazatot igényléséhez nyomtatványokat minden állampolgárnak (aztán majd eldöntik, hogy akarnak-e élni a lehetőséggel), még ha nyitva is marad számukra a személyes szavazás lehetősége is (természetesen egy ember csak egyféleképpen szavazhat, és erre ügyelnek is).
A koronavírus járvány miatt most még szélesebb körben elérhetővé tették a postai szavazást, és a valószínű szavazók közel harmada várhatóan él is a lehetőséggel. A Trump szavazóknak néhány hete még majdnem ötöde, most már csak egy kilencede, Biden híveinek viszont kb. fele tervezi ezt. Donald Trump ugyanis rendszeresen felemlegette az elmúlt hónapokban – bizonyíték nélkül –, hogy a postai szavazás választási csalásra ad lehetőséget. Ennek nyomán alakult ki ez a markáns – korábban is meglevő, de messze nem ilyen éles – különbség a Demokrata és Republikánus szavazók közt abban, hogy levélben vagy személyesen akarnak-e szavazni. A Republikánus szavazók túlnyomó többsége most már úgy hiszi, tényleg csalásra ad alkalmat a levélszavazás, míg a Demokraták közt csak 28%. Törvénytisztelő republikánus szempontból ez rossz hír. Ha ugyanis Trump hívei nem bíznak a levélszavazásban (miközben ismert, hogy Trump maga levélben szokott szavazni, és most is ezt fogja tenni, floridai lakosként), és emiatt kevésbé szívesen szavaznak levélben, akkor ez könnyen lehet, hogy aláássa az ő részvételi arányukat, hiszen mégis jobb eséllyel szavaz az, akinek több hete van egy levél postázására, mint az, akinek egy keddi napon kellene hosszadalmasan sorbaállnia ehhez, maszkot viselve, egy szavazóhelyiség előtt a betonon. Ez pedig nem csak az elnöknek fog fájni, hanem pártja minden jelöltjének az elnökválasztással egyidejűleg november 3-án sorra kerülő megannyi törvényhozási, iskolaszéki, állami ügyészi, rendőrfőnöki stb. választáson, mivel a polarizált közegben manapság az elnökkel kapcsolatos preferencia eldönti még a szenátusi szavazatokat is.
Ugyanakkor november 3-a éjszakáján még csak a személyesen leadott szavazatokat számlálják majd meg, illetve esetleg még a levélszavazatok egy kisebb részét. Ez elég lesz ahhoz, hogy – az egyszerű halandó türelmét nyilván meghaladó összetettségű statisztikai módszerekkel – elég jól előre lehessen jelezni a végeredményt. De (FRISSITÉS aug. 31-én) olyan mennyiségű előzetes kutatómunkát kellene elvégezni az egyes államok pontos szavazatszámlálási és levélszavazási gyakorlatával kapcsolatban, hogy az még a nagy tévétársaságok meg a New York Times lehetőségeit is messze meghaladhatja, hacsak hazafias buzgalommal nem vállalják be ennek soha meg nem térülő és szinte csillagászati költségét.* Azt viszont szinte biztosra vehetjük, hogy a november 4-i előzetes eredményekből Donald Trump egészen hihetetlen arányú vezetése fog kibontakozni, rácáfolva az ugyanakkor majd megjelenő tudományos projekciók eredményére. Ugyanis a választás napi személyes voksolást tervezők közt most 33%-kal vezet Trump, míg a levélszavazók közt 63%-kal vezet Biden. Tehát a levélszavazás pártonként eltérő mértékű, és nagyon széleskörű használata miatt az előzetes eredmények drasztikusan el fognak térni attól, ahogy az emberek ténylegesen szavaztak.
Komoly és széles körben elterjedt a gyanú – médiatartalmak százai, és legalább egy friss könyv is alaposan megindokolják –, hogy a republikánusok ezek után, amennyire csak lehet, megpróbálják megakadályozni, hogy a levélszavazatokat teljes körűen megszámolják. Rövid bevezetőként a politikailag legbizalmatlanabb levezetésekbe ezt meg ezt a cikket ajánlom.
A félelmeknek van racionális alapja. Ahogy láttuk, ha elég sok levélszavazatot sikerülne – legális vagy illegális – eszközökkel kihagyatni a várhatólag több hétig elhúzódó számlálásból, akkor tényleg előállhat az a helyzet, hogy Donald Trump megnyeri az elnökválasztást és a szenátusi, képviselőházi, meg egyáltalán minden más novemberben sorra kerülő választáson is a legvadabb képzeletet felülmúló, soha nem látott Republikánus győzelem születik.
Az is igaz, hogy a Republikánus Párt már évtizedek óta nagyon aktív abban, hogy állítólagos választási csalások elvi lehetőségére hivatkozva – ugyanakkor ilyen csalások megtörténtének bármilyen kézzelfogható bizonyítéka nélkül – próbálja nehezebbé tenni a szavazást az amerikai választásokon. (Egyébként a rabszolga-felszabadítás utáni évtizedekben pont fordított volt a helyzet, akkor a déli államok Demokrata párti szervezetei jártak élen ebben.) 2020-ban minden korábbinál nagyobb és szervezettebb erőfeszítésre készülnek, 50 ezer aktivista és (legalább) 20 millió dollár mozgósításával. Számos tanúvallomás bizonyítja, hogy e mögött valóban legalább részben az a megfontolás rejlik, hogy a szavazásra jogosultság bizonyításának körülményesebbé és nehezebbé tételével több Demokrata, mint Republikánus szavazó részvételét tennék kevésbé valószínűvé. Trump egy fontos választási tanácsadója a párt középnyugati tisztviselőinek tartott előadásán a 2020-as újraválasztási kampány tervei között kifejezetten hangsúlyozta is az ilyen jogi eszközök agresszív használatára vonatkozó terveket.
Nem csak az elszántság van meg a pártban a levélszavazatok érvényességének lehetőség szerinti megtámadására, hanem máris sok jogi panaszuk van a koronavírus miatt bevezetett könnyítésekkel kapcsolatban a bíróságok és az állami törvényhozások előtt. Ezek azt próbálják alátámasztani, hogy a demokraták által kormányzott államokban elfogadhatatlanul könnyűvé teszik a szavazást. Arra is készülnek, hogy aktivisták sokaságával rámenősen elvitassák egyes szavazók választásra jogosultságát a választás napján. A levélszavazással kapcsolatos jogi panaszok pedig csak egy kis részét képezik egy igen kiterjedt eszköztárnak, amivel a Republikánus Párt, jóindulatú olvasatban, azt igyekszik megelőzni, hogy a szavazópolgárok kényelme érdekében apróbb-nagyobb ügyekben elnéző hivatalos eljárások semmi esetre se hozzák a legkisebb hátrányba se a Republikánus Pártot a választásokon. A bizonyított választási visszaélések hihetetlenül kis száma és a Republikánus erőfeszítések gigantikussága közti szabad szemmel láthatóan is hatalmas ellentmondás azonban tényleg azt sugallja, hogy legalábbis részben demokratikus választások legitimitásának az aláásása a cél.
A Trump-ellenes tábor idegességét idén egy az állami postahivatalok amúgy érdektelen világával kapcsolatos történetsor is nagyban növeli. Az áttekinthetetlenül gazdag és sokszor túlságosan is sokkoló hírfolyam áttekintéseként ezt a kiemelkedően jól informált és józan hangkonzervet javaslom. A lényeg, ha jól értem, kb. ez. A járványhelyzettől és Trump levélszavazás elleni agitációjától teljesen függetlenül, az idei év során egy új vezető került a szövetségi postaszolgálat élére, aki rendkívül aktív a Republikánus párt adománygyűjtéseinek támogatásában (ő maga is adományozott sokszor a pártnak, összesen 2 millió dollárt, de aktívan segít is jómódú támogatók toborzásában). Az új vezető rövid úton nagyon radikális vezetőcserék hosszú sorát vitte végbe a szolgálat legfontosabb posztjain, és egy sokat vitatott költségcsökkentő programot hajtott végre, megtiltva a túlórázást és villámgyorsan leselejtezve a levélszortírozó berendezések kb. egy tizedét. Ami kellőképpen cinikus szemmel nézve úgy festhet, mintha direkt megpróbálná alkalmatlanná tenni a postát a választások hatékony lebonyolításában való közreműködésre. Közben Trump és a Kongresszus republikánus tagjai nagyon hangosan, de végső soron sikertelenül próbálták csökkenteni a postaszolgálat költségvetését is. Valahol Oroszországban pedig bizonyára van lehetőség és motiváció arra, hogy hamis levélszavazatokat nyomtassanak, amelyeket aztán tömegesen találhat majd meg valaki valahol Amerikában az elkövetkező hónapokban, kellően nagy riadalmat és botrányt kiváltva.
Ugyanakkor a postaszolgálattal kapcsolatos republikánus reform-törekvések – amik mögött bőven lehet valódi közpolitikai meggyőződés, és egyelőre semmi bizonyíték arra, hogy a postaszolgálat új vezetését választási megfontolások vezetnék – egy nagyon erős ellenreakciót is kiváltott. Nem csak Demokrata párti politikusok tiltakoztak (ők amúgy többségben vannak a képviselőházban, tehát a posta költségvetése az ő kezükben is van), hanem sok-sok állampolgár is. A szövetségi postaszolgálat nagyon népszerű Amerikában, a legnagyobb bizalmat élvezi az összes állami intézmény közül, és az Instagram-posztok százezrein át egy nagy divattá váló bélyegvásárlási hullám is kifejezte, hogy sokan kívánják a posta magas szintű finanszírozását. A republikánusok és Trump ebben a kérdésben végül visszavonultak. A postaszolgálat egyébként pusztán költségvetési szempontból, sőt erőforrások tekintetében is abszolút alkalmas a választással kapcsolatos feladatai teljesítésére.
Ami igazán izgalmassá teszi a szavazás logisztikája körüli harcokat, az az, hogy a legtöbb államban valóban nincsenek összhangban a választással kapcsolatos határidők a postai szolgáltatás normál üzemmódban várható működési sebességével, pedig a posta még idén, a vezetőváltás előtt is sürgette a kormányzóknál, hogy lépjenek ez ügyben. Ezért tényleg jó esélye van annak, hogy sok szavazat esetén vitatható lesz az, hogy a törvényes határidőn belül került e postázásra. Márpedig a Pew Kutatóközpont nemrégiben úgy találta, hogy nagyon sok ember lesz dühös, ha Donald Trump esetleg megnyeri az elnökválasztást, sokkal több, mint ahány Trump támogató lenne mérges attól, ha netán Biden nyerne. Ezért egy hetekig tartó politikai bizonytalanság november 3 után egy rég nem látott lélektani kihívás lenne Amerikában, pláne egy mély gazdasági válság kellős közepén.
Tanulságként egy rossz, meg egy jó hír. Működőképes, közbizalommal övezett közszolgáltatások – mint pl. egy mindenki számára átlátható és pártatlanságát bizonyítani képes szavazatszámláló rendszer – nélkül demokratikus választás aligha lehetséges. Ha viszont Magyarországon hozzá akar járulni egy ilyen rendszer működéséhez, akkor csatlakozhat a Számoljuk Együtt civil szervezet szavazatszámlálóihoz, akikhez ezen meg ezen a linken találja meg a kapcsolatot.
Nyitóképünkön egy korai szavazást bonyolító állomás Floridában 2020 augusztus 16-án. Forrás: https://www.nbcnews.com/politics/2020-election/siloed-nbc-wsj-poll-shows-how-gop-dems-hold-widely-n1236958
*: Aug. 31-én egy ebben a podcastban, az ABC News egy bennfentes munkatársának 43:58-táján kezdődő fejtegetése alapján (különösen fontos a 44:44 kezdődő spekuláció) pontosabbá tettem a választás éjszakai projekciók lehetőségéről szóló információt.
FRISS: A teljes kép a különböző választási eredmények fogadtatásáról
Vox Populi 