A várható parlamenti mandátum-megoszlás becslése az aktuális közvélemény-kutatási eredmények alapján

Tóka Gábor, 2020. október 14. (Utolsó frissítés: 2021. április 1.)

Természetes igény, hogy a magyar közvélemény-kutatási eredményekről szóló beszámolókat a választási rendszer bonyolultsága ellenére – sőt, éppen amiatt – mandátumbecslésekké alakítsuk át.

Ennek érdekében trendvonalakkal és mozgóátlagokkal összegeztem az összes, 2018 kezdete óta megjelent választási közvélemény-kutatást. Minden publikált közvélemény-kutatásról kikutattam, hogy pontosan mikor gyűjtötték az adatokat, és a terepmunka félidejét neveztem ki az adott vizsgálat “dátumának”. A szöveges összefoglaló bemutatja, hogy a különböző intézetek mérései mozgóátlagok és trendvonalak számításával is összegezhetők, és 2018-19-ben mindig elég pontosan előre jelezték a várható választási eredményeket. Igaz viszont, hogy érdektelen technikai részletektől függően kissé eltérő eredményeket kaphatunk a Fidesz vagy az ellenzék aktuális támogatottságáról. Ezek az eltérések tovább nőnek, ha megpróbáljuk kiküszöbölni azoknak a csak látszólagos ingadozásoknak a hatását, amelyek pusztán abból fakadnak, hogy a választásoktól távol eső időpontokban nem minden kutatóintézet publikál adatokat, illetve nem egyforma gyakorisággal.

Az alábbi ábra érzékelteti, hogy miként alakultak a közkérdezések alapján várható szavazatarányok 2018 eleje óta, és ezek mennyire estek egybe az aktuális választási eredményekkel 2018-2019 során: a 2022-ben releváns pártok tekintetében max 1-2%-os eltéréseket tapasztalhatunk. Az összefoglaló bemutatja, hogy ésszerű eszközökkel még tovább javítható az egybeesés.

Magabiztos előrejelzést azonban jobb, ha nem várunk a magyarországi közvélemény-kutatások összegzésétől – aki ilyet lát, annak sarlatánnal vagy hazug kutyával akadt dolga. A nyilvánosságban megjelenő kutatások viszonylag kis száma (havonta úgy 4-6 adatsor), és a különböző intézetek adatai közti nagy különbségek folytán ugyanis elég tág határok között mozognak a technikailag ésszerű összegzések értékei attól függően, hogy különféle módszertani részletekről mit gondolunk. 2021 március elejével kapcsolatban például inkább csak azt mondhatjuk, hogy akkor egyedül a Fidesz-KDNP és a hatpárti ellenzék közös jelöltjei jutottak volna be a parlamentbe, és az ellenzék kb. 2-4 százalékkal több személyesen leadott (tehát a levélszavazatok nélkül számolt) szavazatot kapott volna. Ez a becslés pedig még figyelembe se veszi az abból fakadó bizonytalanságot, hogy minden kutatási adatnak, és ennélfogva ezek átlagának is, van egy igencsak tágas statisztikai hibahatára, ami pusztán abból fakad, hogy a teljes népesség helyett csak egy-egy mintát interjúvolnak meg a kutatások, és egymástól is meglehetősen különböző eredményeket kapnak. Erről szintén a közvélemény-kutatási összefoglalómban olvashat további részleteket.

Van viszont egy régi, sokat tesztelt, és Magyarországon is jól teljesítő módszer arra, hogy kiszámítsuk, hány egyéni kerületi győzelemre számíthatnak pillanatnyilag egy lényegében kétversenyzősnek ígérkező küzdelem résztvevői. Utána már csak a választási törvényről meg a levélszavazatokról kell pár feltevést elfogadni, és máris látjuk, kinek mekkora parlamenti arányt ígérnek a friss közvélemény-kutatások. Az eredmény persze attól is függ, hogy mit gondolunk a szavazatok 2022-ben várható földrajzi megoszlásáról. Az alábbi számítások a 2019 májusi (tehát az Európai Parlamenti választáson) látott mintázatot vetíti ki 2022-re, természetesen mindig szisztematikusan hozzáigazítva az egyik illetve másik egyéni választókerület becsült szavazatmegoszlását ahhoz, hogy éppen milyen országos szavazatmegoszlást feltételezünk 2022-re nézve.

Az alábbi számítások a Fidesz és a közös jelöltekkel és listával induló ellenzék belföldi szavazatarányait variálják annak érdekében, hogy láthassuk, milyen országos szavazatmegoszlás mellett milyen parlamenti többség várható. A maximális egyszerűség érdekében adottnak tekintik ezek a számitások azt, hogy csak a két nagy pártszövetség szerez listás mandátumot, és minden egyéni kerületben az ő jelöltjeik kerülnek az élre, ketten együtt pedig a személyesen leadott szavazatok 94%-át szerzik meg. Számitásaim 300 ezer levélszavazatot adnak hozzá a magyarországi lakosok között feltételezett 5,446,000 érvényes szavazathoz, és az előbbiek 96%-át írják Fidesz-KDNP, 3%-át pedig az ellenzéki közös lista oszlopába. (Természetesen további számításokkal meg lehet vizsgálni azt is, hogy mi történne némileg más peremfeltételek megvalósulása esetén, ezekről még bőven lesz időnk posztolgatni az elkövetkező egy évben.) A korábbi választásokon a nagy pártok esetén az egyéni kerületi és listás szavazatarányok meglehetősen hasonlóak voltak, itt pedig az egyszerűség kedvéért egyelőre a teljes azonosságot feltételezem. Végül abból indulnak ki az alábbi számok, hogy egyetlen nemzetiségi képviselő sem szerez parlamenti mandátumot (illetve csak nemzetiségi szószóló válik belőlük). Ennek a feltevésnek a feloldása triviálisan egyszerű feladat lenne, de most nem térek még ki erre.

A szimulációk legfontosabb eredményeit az alábbi ábra és tábla mutatják be. A vízszintes tengely az ellenzék és a Fidesz listás szavazatarányai közti különbséget mutatja a személyesen leadott (tehát a levélszavazatokat) kizáró listás (és egyéni kerületi, hiszen ott is ugyanazt az arányt feltételezi a szimuláció) szavazatok között.  A negatív számok a Fidesz, a pozitív számok az ellenzék előnyét jelzik. Mivel a jelenlegi közvélemény-kutatásokat követve abból indulok ki, hogy az összes többi párt 6 százaléknyi személyesen leadott szavazatot szerez, plusz 2 például 48:46 százalékos ellenzéki vezetést, -4 pedig 49:45 arányú Fidesz-vezetést jelent.

A függőleges tengely az ellenzék parlamenti mandátumarányát mutatja. Mivel a szimulációk azt feltételezik, hogy a közösen induló ellenzéki pártokon kívül csak a Fidesz(-KDNP) szerez mandátumot, ezért 100 mínusz az ellenzék mandátumaránya egyenló a Fidesz mandátumarányával.

Az ellenzéki összefogás erős biztosíték arra elég, hogy ne legyen egy negyedik Fideszes kétharmad, mert ahhoz már kb. 13 százalékpontos belföldi szavazatelőnyre lenne szüksége, ami most meglehetősen valószínűtlennek tűnik. Az ellenzéknek már kb. 14%-os belföldi szavazatelőnyre lenne szüksége ahhoz, hogy ő szerezzen kétharmadot a parlamentben: ez szintén elérhetetlennek tűnik jelenleg. A választókerületi térkép továbbra is a Fidesznek kedvez, ezért szorosabb verseny mellett nagyon kedvez nekik az egyéni kerületi győzelmek megoszlása. Ezért ők jelentősebb ellenzéki szavazatelőny mellett is mandátumtöbbséget szerezhetnek. Az ellenzéknek kb. 3,6 százalékos előnyre van szüksége a személyesen leadott szavazatokban ahhoz, hogy akárcsak a legtörékenyebb, minimális mandátumtöbbséget is megszerezze a parlamentben. Ezzel szemben ha a személyesen szavazó polgárok között szavazategyenlőség állna elő a két mandátumnyerő pártszövetség között, akkor az ellenzék csak a parlamenti helyek 45, a Fidesz viszont 55 százalékát szerezze meg.

Fontos még az, hogy szoros választási eredmény esetén a szavazatmegoszlások szerény változása is hatalmas változást hoz a várható mandátummegoszlásban. Azaz, a jelenleg várható szoros verseny mellett lényegében lehetetlen előre látni azt, hogy ki szerezhet többséget a parlamentben, és mely választókerületekben dőlhet el a csata. Még ha 8%-os különbséget jeleznének is a közkérdezések a választás előtt az ellenzék javára, nem olyan pontosak ezek a kutatások és nem olyan egzaktak az összegzésükre szolgáló módszerek, hogy ne végezhetne a Fidesz a vártnál 3%-kal több, az ellenzék meg ugyanannyival kevesebb szavazattal. Márpedig a 8%-os ellenzéki előny még kb. 55-56%-os mandátumtöbbséget érne nekik, egy 2%-os belföldi szavazatelőny viszont már csak 22.9%-os esélyt adna az ellenzéknek egy egyszerű országgyűlési többség megszerzésére (lásd az alábbi táblázat 47:49-es szavazatarányokra vonatkozó sorát). A várható mandátumarányok tehát nagyon érzékenyek a szavazatarányok kis változására is. Országosan szoros verseny esetén a szavazatarányok minden 2%-nyi elmozdulása tucatnyi egyéni kerületi verseny kimenetelét fordítja meg. Ezért azzal célszerű számolni, hogy nem lehet előre rámutatni 10-20 választókerületre, hogy „ott dől el minden”. 2022-ben az egész ország lesz a csatatér.

Fidesz szavazat-arány a személyesen leadott szavazatok között (%)Ellenzéki szavazat-arány a személyesen leadott szavazatok között (%)Legvalószínűbb ellenzéki mandátum-arány (%)Ellenzéki kétharmados többség valószínűsége (%)Ellenzéki parlamenti többség valószínűsége (%)Fidesz kétharmados többség valószínűsége (%)
375974.31001000
395770.596.51000
415565.545.21000
435359.11.899.90
455153.4088.80
474947.9022.90
494742.800.20
514538.7000
534335.8008.9
554132.30072.2
573928.20099.6
593726.100100

Felmerül a kérdés, hogy vajon mekkora is a levélszavazatok várható hatása. A fenti elemzésekben és alább is azzal a feltevéssel éltem, hogy a levélszavazatok 96 százaléka esik a Fideszre, 3 százalék a közösen induló ellenzékre, és fél-fél százalék jut a Kétfarkú Kutya Pártnak illetve a Mi Hazánknak. Űgy számoltam ki a levélszavazatok maximális elképzelhető hatását, hogy kétszer is megismételtem a fentebbi szimulációkat. Egyszer úgy, hogy nullának, egyszem meg úgy, hogy félmilliónak feltételeztem az érvényes levélszavazatok számát Mind a 261 fentebb vizsgált Fidesz-ellenzék belöldi szavazatarány-különbségre kiszámoltam, hogy mennyivel több mandátumot szerez a Fidesz félmillió, mint nulla érvényes levélszavazat esetén. Az eredmény lényegében függetlennek bizonyult a Fidesz-ellenzék szavazataránytól, ami elméletileg (a matek miatt) várható is volt. A 261 szimuláció között 142-ben (54%) három, a többiben pedig két plusz mandátumot hozott a Fidesznek a félmillió érvényes levélszavazat.

Ha az ellenzék választási esélyeinek más részletei is érdeklik, akkor az alábbi linkekre klikkelve jut el azokkal kapcsolatos korábbi elemzéseimhez:

Vitaindítóm a HVG-ben arról, hogy miként válhatna az ellenzék győzelemre esélyessé a 2022-es választáson, ami amellett érvel, hogy ehhez szervezeti változások is szükségesek az ellenzéki táborban: https://hvg.hu/360/20201019_Ellenzek_2022_Toka_Gabor, rádióinterjú a cikkről itt: https://www.klubradio.hu/adasok/mi-lenne-az-ellenzek-csodafegyvere-114318

Kiszámíthatók-e előre az egyéni választókerületek várható eredményei és a parlamenti mandátumok megoszlása: https://tinyurl.com/y5sjryyn

A Fidesznek kedvez-e a választókerületi térkép, és ha igen, akkor miért: https://tinyurl.com/y5bfg7rn

Lehet-e még változtatni valamit a választási rendszeren, hogy még jobban kedvezzen a Fidesznek: https://tinyurl.com/yy3bhzge

Mit mutatnak jelenleg a közvélemény-kutatások: https://tinyurl.com/qtu9snt

Hány listával szerezhet több listás szavazatot az ellenzék? https://tinyurl.com/y3ndnaze E poszt mellékleteként a 2019-es megyei listás eredmények tanulságai itt: https://tinyurl.com/y4hrdgah matematikai szimulációk a d’Hondt formula hatásáról itt: https://tinyurl.com/y2d6mrdl gondolatok és jogforrások az állami párt- és kampánytámogatás szabályairól pedig itt: https://tinyurl.com/yymwngoz

Hány ellenzéki lista legyen, és mi legyen Gyurcsány Ferenc sorsa: https://tinyurl.com/yya9u6fy

Mire jó az előválasztás az egyéni választókerületekben, és miként kell/lehet megszervezni, hogy maximális legyen a hatása: https://tinyurl.com/y67kqx67

Miért jobb az előválasztásokon a “több X-es” (“jóváhagyó”) választást alkalmazni az egyszerű többségi választási rendszer helyett: https://kozvelemeny.wordpress.com/2021/03/12/a-kozjot-kereso-partok-valasztasi-rendszere-a-jovahagyo-szavazas/

Miért nem elég a közös indulás és a várakozás a jobb időkre? https://tinyurl.com/yyqybhe2

Miért fontos a közös ellenzéki kormányprogram, és miért kell az ötszáznapos rendszerváltás helyett négy év közpolitikai változásairól szólnia az ellenzéki programnak: https://tinyurl.com/y4jlq9px

Mitől lehet egy össz-ellenzéki kampánygépezet több, mint az alkotórészek összege: https://tinyurl.com/y28a7lae

Miért fontos a szavazatszámlálásban való részvétel újragondolása: https://tinyurl.com/y2998mf7

Miért nem mond ellent egymásnak a Vox Populi és a Szociális Demokráciáért Intézet mandátumbecslése, miközben az utóbbi (látszólag) optimistábban látja az ellenzék helyzetét: https://tinyurl.com/y3t3b4j3 Mi a különbség a Vox Populi és a 21 Kutatóközpont mandátumbecslései között: https://tinyurl.com/y3l75qll

3 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.