Szerző: Czene-Joó Máté
2020. október 31.
A korábbi évekhez képest kiemelkedő az előzetesen és levélben leadott szavazatok száma az idei amerikai választáson, ami felborítja a szavazatszámlálás és eredményhirdetés megszokott dinamikáját. Biztos, hogy november harmadikán este, sőt még másnap sem tudhatjuk meg a végleges eredményeket. Az előzetes és levélszavazás ezúttal nem csupán praktikus és kényelmi kérdés, hanem a járvány okozta közegészségügyi kockázatok mérsékléséül szolgáló óvintézkedés is egyben. A szavazás módjához fűződő attitűdök azonban éles különbséget mutatnak a demokrata és republikánus szavazók között, és ez, meg a hivatalban lévő elnök több megjegyzése különleges spekulációkra ad okot. A médiában elterjedt több forgatókönyv is a választás lehetséges kimeneteleit illetően, amik közül számos, már-már politikai thriller kategóriájába illő jövőképet vázol fel, drámai újraszámlálásokkal, idő előtt kihirdetett majd megkérdőjelezett végeredményekkel. A következőkben elsőként sorra veszem a szavazás módjához fűződő pártos elkülönülés okait és mértékét, majd összefoglalom a végső választási eredményekhez fűződő dilemmákat és forgatókönyveket, lehetséges politikai következményeket és jogi vonatkozásokat, majd pár óvatos következtetéssel és várakozással zárom soraim.
Az előzetes szavazás (early voting) gyakorlatilag a kezdetektől, a XVIII. század vége óta, kisebb-nagyobb szünetekkel rendelkezésre álló lehetőség volt az USA valamennyi államában. [1] A levélszavazás (absentee / mail-in voting) esetében szintén csaknem a koloniális időkig visszatérő történelemről beszélhetünk, a gyakorlat azonban a polgárháború idején vált széleskörűen elterjedtté. Az elmúlt évtizedekben e két szavazási mód „újrafelfedezését” és elterjedését figyelhetjük meg, a kilencvenes évek eleje óta többszörösére nőtt az előzetesen szavazók aránya, az államok többsége pedig csökkentette, vagy teljesen el is törölt mindenféle korlátozást a levélben szavazni kívánók előtt. A levélszavazatok aránya 2020-ban így 50%-os, vagy akár azt meghaladó is lehet, ami több tízmillió megszámolandó voksot jelent.
A Pew Research legfrissebb vonatkozó, október eleji adatai szerint azonban különös mintázatok rajzolódtak ki a demokrata és republikánus szimpatizánsok szavazás módjához fűződő attitűdjeiben. A Trump elnököt támogatók fele nyilatkozott úgy, hogy november harmadikán, a helyszínen, személyesen fogja leadni szavazatát, míg a Biden szavazók csupán ötöde kíván hasonlóan eljárni. Ezzel szemben rekordarányú, minden második demokrata levélben tervez szavazni, míg a republikánusoknak csupán negyede, azonban a levélszavazatuk célba juttatásáról azonos elképzeléseik vannak, túlnyomó többségük postai úton vagy erre a célra kijelölt szavazatgyűjtő helyeken adják le. Ezek a tendenciák egyébként a tavaszi előválasztások, és a nyár folyamán is megfigyelhetők voltak.
Ezt az elkülönülést a járvány megítélése és az óvintézkedések követésére vonatkozó hajlandóság mellett számos egyéb tényező is befolyásolhatja. Egyes demokrata többségű államokban (pl. Oregon) már évtizedek óta kizárólag levélben lehet szavazni, Más államokban (pl. Kansasban) pedig idén kísérleti jelleggel a demokrata előválasztások során vezették be. Emellett a demokrata szavazók között felülreprezentáltak a kisebbségek, akik nagyobb eséllyel érezhetik magukat kellemetlen figyelem középpontjában az ellenpárt választási megfigyelői által, ha személyesen járulnak az urnákhoz. Nem szabad megfeledkeznünk Donald Trump levélszavazással kapcsolatos retorikájáról sem, ami szintén hatással lehetett a republikánus szavazók döntésére, hiszen az elnök hosszú hónapok óta igyekezett elültetni azt az elgondolást a közbeszédben, miszerint a levélszavazatok között nagyobb eséllyel lesznek elcsalt voksok, mint amit a kutatások és statisztikák egyébként mutatnak.
Számunkra azonban fontosabb, hogy milyen következményei lehetnek ennek a jelenségnek, aminek a megválaszolásához számos egyéb, főleg választástechnikai és jogi problémára is ki kell térnünk. Mi a baj egyáltalán az előzetes és levélszavazatokkal? Nos, az első problémás pont azok beérkezése lehet. Az államok többségében, köztük Floridában, Arizonában, Georgiában, Pennsylvaniában, Michiganban és Wisconsinban (a legfontosabb csatatér államokban), a választás napjáig kell beérkeznie a szavazatoknak, míg egyes államokban, mint például Ohioban és Észak-Karolinában akár napokkal később is beérkezhetnek. Pennsylvania, Wisconsin és Észak-Karolina esetében az utolsó napokban dőlhet el, hogy befogadhatnak-e szavazatokat az előzetesen kijelölt határidő előtt, az ügyeik a Legfelsőbb Bíróság előtt vannak. A határidőtől függetlenül egyébként a szavazatok feldolgozása (borítékbontás, aláírások ellenőrzése, végül a belső, szavazatot tartalmazó boríték felbontása, majd a gépi vagy kézi számlálásra előkészítése) akár hetekkel korábban, vagy rögtön beérkezésükkor is megkezdődhet, megszámlálásukra többnyire csupán november harmadikától kezdődően, urnazárást követően kerülhet sor.
Ezen a ponton már több potenciális problémát is azonosíthatunk, pláne, ha számításba veszünk pár kísérőjelenséget. Az Egyesült Államokban a nyár folyamán az egyik központi témává vált a USPS, azaz a posta ügye. Donald Trump többször is kritizálta annak működését, majd júniusban új vezetőt nevezett ki, ezzel egyidőben pedig a működéshez létfontosságú forrásokat tartottak vissza, továbbá több helyen is leépült a postai infrastruktúra, nyár végére pedig az amerikai lapok már a szolgáltatás akadozásáról, a levelek felhalmozódásáról írtak. [2] A levélszavazatokat személyesen is le lehet adni, azonban azoknak, akik már korábban feladták, így az bekerült a posta rendszerébe, elképzelhető, hogy ilyenformán bent is ragad, és nem kerül kézbesítésre a választás napjáig, amivel érvényét ugyan nem veszti (korábbi bélyegző a legtöbb esetben megvéd ettől), de a feldolgozás és számlálás folyamatait tovább hátráltatja a kézbesítés cammogása. A személyes leadást egy újabb részlet nehezíti, mégpedig az ún. „drop boxok” problémája. A legtöbb államban ideiglenes szavazatgyűjtő pontokat üzemeltetnek ezen a néven, azonban ezek száma és elhelyezése változó. Texasban például az az életszerűtlennek tűnő döntés született, miszerint lakosságszámtól függetlenül, megyénként csupán egy ilyen drop box lehet. Könnyen belátható, hogy ez előnytelen lehet például a nagy távolságok miatt, továbbá sűrűn lakott területeken a járványügyi előírások is bizonyára nehezebben lesznek betarthatók. Mindezek mellett az Egyesült Államokban már korábban is a szavazatszámlálók hiányával szembesülhettek, [3] ami szintén tovább nehezíti a választás menetét. A járvány miatt könnyen megeshet, hogy még több közreműködő kéz fog hiányozni majd november harmadikán és azt követően, arról nem is beszélve, hogy a konkrét szavazatszámlálás is feltételezhetően lelassul az óvintézkedések miatt.
Azonban ebből nem csupán az következik, hogy nem fogjuk szokásos időben, szerda hajnalban és reggel megtudni az eredményeket. A fentiekben ismertetett tendenciák tudatában alapos okunk van azt feltételezni, hogy a különbözőképpen beérkezett szavazatok között nem egyenlő mértékben fognak eloszlani a demokrata és republikánus voksok, hiszen a demokraták számottevően nagyobb arányban fognak levélben szavazni. Ez azt eredményezheti, hogy a Bidenre, és a demokrata képviselő- és szenátorjelöltekre leadott szavazatokat hosszabb idő alatt, akár több nap elteltével később fogják csak feldolgozni és megszámolni. Így a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a választás estéjén, az eredményeket elsőként közlő államok Donald Trump és a republikánusok előnyéről fognak beszámolni, míg a demokrata szavazatok lassabban fognak szivárogni és felzárkózni.
A jogi vonatkozások további kibontásához elsőként még korábbra, a levélszavazatok igényléséhez és feladásához szükséges visszatérnünk, ugyanis a bonyodalmak rögtön itt kezdődhetnek. A levélszavazatok általában egy A4-es méretű borítékban érkeznek, bennük egy formanyomtatvány, a szavazólap és egy belső boríték („secrecy sleeve / envelope”) található. A problémát többek között a nyomtatványon szereplő aláírás okozhatja, amelynek meg kell egyeznie a választópolgárok szavazói regisztrációjakor megadott aláírással, ennek ellenőrzése pedig természetesen államonként változó. Egy 2019-es floridai perben[4] például pont az a részlet került reflektorfénybe, miszerint a szavazatokat feldolgozók semmilyen előzetes, vonatkozó képzésben nem részesültek, és nem is ellenőrizték újra a visszautasított szavazatokat. Emellett egyes államok tanú általi hitelesítő aláírást is elvárnak a levélszavazat mellé, ami megkérdőjelezhető gyakorlat éppen járvány idején. A belső boríték használatának elmulasztása is a szavazat érvénytelenségét vonhatja maga után, legalábbis Pennsylvaniában, ahol az állami legfelsőbb bíróság ítélkezett így még október elején. [5] Ezek mind olyan technikai kérdések, amelyek a jövőben visszaköszönhetnek bírósági ügyek formájában, hiszen számos olyan tisztázatlan részlet merül fel, amelyek alapos indokként szolgálhatnak a szavazatok érvénytelensége esetén a döntések vitatására.
Ezen a ponton érdemes azt is kihangsúlyozni, hogy 2020-ban milliók fognak első alkalommal levélben szavazni, számos államban pedig először nyújtottak erre lehetőséget. Ez természetesen növelheti a hibás kitöltések, illetve feldolgozási hibák miatti elutasítás arányát is. A visszautasított szavazatok száma egyébként rendre 1% alatt szokott maradni, de könnyen belátható, hogy az idei, minden bizonnyal számottevően nagyobb mértékű levélszavazat esetében a hasonló, egyszázalékos, vagy ahhoz közeli arány nagyobb számú szavazatot fog jelenteni, ami szoros eredmények esetében újabb kérdéseket vethet fel, különösen akkor, ha tudjuk, hogy ezek között felülreprezentáltak lesznek a demokrata jelöltekre leadott szavazatok.
Az egyik leggyakrabban emlegetett párhuzam és elrettentő példa egyben a 2000-es Bush v. Gore ügy, amely választási küzdelemből jogi huzavonává nőtte ki magát, és végül a Legfelsőbb Bíróságnak kellett pontot tennie a végére, a választás napja után több, mint egy hónappal. Az ezredfordulón az idén is kulcsfontosságú Florida állt középpontban, a szoros választási eredmény jelentette feszültséget meghibásodott szavazatszámláló gépek és félreértelmezhető szavazólapok (ld. „butterfly ballot”) fokozták, a kézi újraszámlálást többszöri határidő hosszabbítás után végül decemberben lezárták, ami Bush győzelmét jelentette. A vitatott szavazatok száma kevesebb, mint ezer volt, a politikai következmények szempontjából viszont beláthatatlan súllyal bírtak, hiszen ez a pár száz voks billentette Floridát a republikánusok javára, ami egyben 25 további elektori szavazat és az elnöki szék sorsát is eldöntötte. Sem a mindent eldöntő újraszámlálás, sem a bírósági végszó nem túl gyakori lezárása elnökválasztásoknak az Egyesült Államokban. A 2000-et megelőző legutóbbi esetért egészen az 1876-os választásokig kéne visszanyúlni, a Hayes v. Tilden versengéshez, amikor egészen január közepéig nem volt tisztázott, hogy pontosan melyiküket is fogják beiktatni elnökké. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne némiképp nyugtalanító a tudat, hogy akár egy jelentéktelennek tűnő részletkérdést követő jogi vita is potenciálisan alkotmányos válságot eredményezhet.
A legvalószínűbbnek tehát egyelőre az ígérkezik, hogy a választás estéjén, és lehet, hogy még másnap is, az eredmények Trump és a republikánusok győzelmére fognak utalni, az pedig, hogy ennek milyen politikai következményei lehetnek, már a jelöltek hozzáállásától és önmérsékletétől függ. Kétségkívül a körülmények kedvezőtlen együttállásának tűnik, hogy Trump elnök alaposan megágyazott a narratívának, miszerint a levélszavazást csalásra fogják felhasználni, ismerve a szavazási formákhoz fűződő pártos különbségeket, továbbá a posta helyzetét. Mindezek ellenére a legtöbb szakértő kevés esélyt ad arra, hogy az idei elnökválasztást drámai újraszámlálás döntse el, a FiveThirtyEight kutatói például csupán 4%-ra taksálják ennek valószínűségét [6], hiszen ehhez arra lenne szükség, hogy az elektori kollégiumban született kiegyenlített állást csupán egy vagy két állam vitatott eredménye döntse el, amire a modellek többsége szerint kevés esély mutatkozik. A levélszavazatok feletti vita tehát nem valószínű, hogy kulcsfontosságú problémává nöné ki magát a legfontosabb hivatalok sorsa szempontjából. Azonban mindenképpen fogunk még hallani a perekről, amelyek a fentiekben ismertetett részletkérdések (aláírások, határidők, stb.) miatt kerültek a bíróságok elé.
Az amerikai példa már most megmutatta, hogy valamennyi országban, ahol engedélyezik vagy engedélyeztetni tervezik a levélszavazást, szükség lehet a korábbi gyakorlatok, technikai részletek felülvizsgálatára és optimalizálására, illetve a jogi szürke zónák tisztázására. Emellett égető szükség lehet több szavazatszámláló bevonására és a képzési programok fókuszának kiszélesítésére, felhasználva a lehetőséget, hogy más „hibájából” tanuljunk.
Jegyzetek és hivatkozások
[1] Rövid áttekintés az előzetes szavazásról Michael McDonaldtól: https://www.huffpost.com/entry/a-brief-history-of-early_b_12240120
[2] A posta helyzetének rövid összefoglalása a New York Times hasábjain: https://www.nytimes.com/2020/08/15/us/post-office-vote-by-mail.html
[3] A U.S. Election Assistance Commission jelentése 2017-ből, részletes statisztikával: https://www.eac.gov/documents/2017/11/15/eavs-deep-dive-poll-workers-and-polling-places
[4] A floridai ügyről és az aláírásokat övező dilemmákról: https://www.theatlantic.com/ideas/archive/2020/10/signature-matching-is-the-phrenology-of-elections/616790/
[5] Pennsylvania és Észak-Karolina ügyeiről bővebben: https://www.nytimes.com/2020/10/28/us/supreme-court-pennsylvania-north-carolina-absentee-ballots.html
[6] A FiveThirtyEight modelljében 4% esélyt adtak arra, hogy fél százalékponton belüli eredmény szülessen egy vagy több államban, ami a mérleg nyelveként szolgálhatna: https://projects.fivethirtyeight.com/2020-election-forecast/?cid=rrpromo
[+] Az amerikai választási jogi környezet és annak alkotmányjogi vonatkozásairól Larry Diamond és Edward B. Foley írása sűrűn ajánlott: https://www.theatlantic.com/ideas/archive/2020/09/terrifying-inadequacy-american-election-law/616072/
További ajánlott olvasmányok a szerkesztőtől:
Mi várható a választások éjszakáján, és mik azok az előzetes közvélemény-kutatási eredmények, amikkel az egyes államok végeredményeit majd érdemes lesz összehasonlítani?
https://projects.fivethirtyeight.com/2020-election-forecast/
https://projects.fivethirtyeight.com/election-results-timing/
Miként lehetne biztonságosabbá tenni az amerikai választásokat, jobban bebiztosítani azt, hogy minden szavazatot pontosan számolnak meg és csökkentik az ártó szándékú külföldi beavatkozások esélyét, illetve mi az, amit erről már hónapokkal a választások előtt is leírtak tudós elemzők:
https://www.brennancenter.org/issues/defend-our-elections
https://www.law.uci.edu/faculty/full-time/hasen/election-recommendations/
Egy átfogóbb magyar nyelvű cikk arról, hogy a szűk értelemben vett politikai intézményrendszer tekintetében mi a gond az amerikai demokráciával:
https://444.hu/2020/11/02/az-elnokvalasztas-nem-oldja-meg-az-usa-legnagyobb-problemajat
Egyéb hasznos olvasmányok az elmúlt hetekből a választási eredmények megállapítása körül esetleg elképzelhető logisztikai, jogi és politikai bonyodalmakról:
Mennyi levélszavazat lesz érvénytelen vagy veszik el 2020-ban? Stewart III, Charles H. 2020. “Reconsidering Lost Votes by Mail.” Harvard Data Science Review. doi::https://doi.org/10.1162/99608f92.6c591bd4
https://www.bbc.co.uk/news/election-us-2020-54011022
https://www.bbc.co.uk/news/world-us-canada-52893540
https://fivethirtyeight.com/tag/vote-by-mail/
Vox Populi 