(A szerk.) A 444.hu-n ma megjelent cikkben és annak technikai függelékében felemlegettem, hogy a Medián 2020. decemberi vizsgálata egyike a két rendhagyó vizsgálatnak, amelyikben kiugróan magas volt az ellenzék választói támogatottsága (ugyanazon intézet más adataihoz képest) akkor, ha egy a közös jelöltállítást tervező ellenzéki pártok közös listája és egy Fidesz-KDNP közötti választás elképzelését kérték a megkérdezettektől. A Medián igazgatója rögvest meg is válaszolta a feltevést, és természetesen nagy örömmel osztom meg a Vox Populi blogon a módszertani magyarázatot, amit a probléma megvilágítására írt. Nagyon érdemes elolvasni, már csak azért is, mert annak az olvasónak, aki egy igazán meggyőző magyarázatot tud adni arra, hogy a Hann Endre válaszában leírt módszertani kísérlet miért, milyen pszichológiai mechanizmusokon vezetett a kicsit meglepő eredményre az ellenzék támogatottsági adatainak a kérdésfeltevéssel való összefüggéséről, egy forintban szó szerint hatszámjegyű értékkel bíró nyereményt ajánl fel! A megfejtéseket privátban kérjük vagy a vox.populi.hu at gmail.com címre. A tárgyszóban kérem, hogy használja a „MEDIÁN” jeligét!
FRISS: A vetélkedő eredményéről itt olvashat: https://www.facebook.com/valasztasi.kalauz/posts/440056137427417 A beérkezett megfejtések egy a kommentekben belinkelt dokumentumban olvashatók el, a három zsüritag (Hann Endre, Róna Dániel, Tóka Gábor) által adott pontszámokkal együtt.
Szerző: Hann Ende (Medián Közvélemény- és Piackutató Kft.)
2021. január 4.
Legutóbbi bejegyzésében a Vox Populi joggal hiányolta a legutóbbi közvélemény-kutatási sajtóbeszámolók egy részéből a pontos módszertani információkat. Mi most nemcsak pótoljuk némely mulasztásunkat, de egyúttal megosztunk egy érdekes módszertani tapasztalatot, amely ha kevésbé érdekli is a szélesebb közönséget, talán számot tarthat a Vox Populi olvasóinak figyelmére. Mint arról a HVG december 17-ei számában hírt adtunk, a Medián november végén és december elején (pontosan november 26-a és 30-a között, majd december 4-e és 7-e között) is vizsgálta a választási szándékokat egy „most vasárnapi választáson”, és a szokásos pártlistás kérdés mellett
feltett egy olyat is, amely egy közös ellenzéki lista esélyeit vizsgálta. Mint az ábrán látható, körülbelül egy hét alatt statisztikailag is számottevő mértékben (6 százalékponttal) gyengült a Fidesz, és ennél szerényebb mértékben bár, de erősödött az ellenzéki összefogás. Ez még akkor is igaz, ha figyelembe vesszük, hogy a novemberi felmérés 1000 fős, a második, decemberi felmérés csak 600 fős mintán készült. Hogy az elemzést tovább bonyolítsuk, érdemes megnézni, hogy hogyan válaszoltak a novemberi válaszadók, ha csak a minta felét, vagyis 500 főt veszünk figyelembe.
A módszertani kísérletre a november végi felmérés során került sor, amikor a minta egyik felének először a szokásos pártlistás kérdést tettük föl, majd – miután válaszoltak – azt is, hogy „Ha a választáson csak két lista között lehetne választani, melyikre szavazna: a Fidesz-KDNP listájára vagy az ellenzéki pártok összefogásán alapuló közös listára?” A minta másik fele ezzel szemben először az utóbbi kérdést kapta, és csak ez után azt, hogy „És ha mégsem lenne közös ellenzéki lista, akkor melyik politikai pártra szavazna?”
A HVG-ben publikált novemberi adatsor a két változatban feltett kérdések összevont számait mutatja be, de ha külön-külön megnézzük a két kérdésváltozatra kapott válaszmegoszlásokat, kiderül, hogy ezek jelentősen különböznek. Amikor a közös ellenzéki listát feltételező kérdés megelőzte a hagyományos pártlistás kérdést, a Fidesz sokkal rosszabbul szerepelt, mint amikor a közöslistás kérdés a részletes pártlista után következett. A kérdéssorrend első változata alapján kapott válaszmegoszlás jóval közelebb áll az egy héttel későbbi Medián-felmérés válaszmegoszlásához, amikor már csak egy változat volt: előbb a közös listás, utóbb a pártokat egyenként felsoroló kérdés.
A jelenségre nem könnyű konzisztens magyarázattal előállni. Egyelőre nem is kockáztatunk ilyet, de kíváncsién várjuk az olvasók értelmezéseit. Aki a legfrappánsabb magyarázattal áll elő, grátisz feltehet két kérdést a következő Medián-Omnibuszban.
A Fidesz és egy közös lista támogatottsága kétféle kérdéssorrend esetén
(százalék)
| közös listás kérdés | |||
| előbb feltéve | utóbb feltéve | együtt | |
| Fidesz | 38 | 43 | 40 |
| ellenzék | 35 | 34 | 34 |
| egyik sem | 9 | 6 | 8 |
| más párt | 1 | 2 | 1 |
| nincs válasz | 17 | 15 | 17 |
Remek, köszönjük a megfejtést, továbbitom a zsürinek!
KedvelésKedvelés
A rébusz megoldás ez: Nemcsak megszületett, hanem fel is cseperedett az ellenzéki választó.
Ideje tehát, hogy a közvéleménykutatók (legalább a nyilvánosságra hozott kérdéseikben) elfeledkezzenek a külön-külön ellenzéki pártokról (amelyek tagsága egyelőre összességében sem éri el egy rendes demokrácia-fenntartó párt létszámát, továbbá szaporodásra képtelenek, mivel maguk is osztódással jöttek létre).
Ezzel a módszerrel a kutatók elősegítenék, hogy a pártok is felcseperedjenek. A rájuk külön vonatkozó kérdés eddig is csak kamaszos, álmodozós önkielégítésre sarkallta őket érett szexus helyett.
Feltétlenül feltenném az omnibuszra a kérdést: ön vállalna-e szavazatszámláló munkát a önhöz közel álló politikai erő megbízásából?
KedvelésKedvelés