Átvette a vezetést az ellenzék a közvélemény-kutatások (átlagában)

Átvette a közös indulást tervező ellenzék a vezetést a Fidesz előtt a közvélemény-kutatások alapján várható belföldi szavazatarányokban. Az ennél pontosabb ítélkezést megnehezíti, hogy a december végi-január eleji ünnepi időszak miatt szokatlanul nagy hiányjel van az adatsorokban, és még kevés is a friss adat, meg picit ellent is mondanak egymásnak. Az Idea Intézet frissen publikált januári vizsgálatában (hibahatáron belül) folytatódott a Fidesz őszi visszaesése, a Republikon és a Nézőpont pár nappal korábbi számaiban viszont megállt. Hogy a kettőből melyik történt, attól függ az ellenzéki vezetés mértéke, és hogy a parlamenti mandátumok számában még mindig a Fidesz van-e némi előnyben, vagy már az ellenzék készülhetne kormányalakításra, ha valódi parlamenti választáson születne a jelenleg várható szavazatmegoszlás.

Két vitára tettek pontot a csütörtökön megjelent adatok. A Nézőpont egy posztja akaratlanul ugyan, de elárulta, hogy náluk is pont olyan fokozatosan úszott el a kormánypártnak a járványkezelés kezdetén szerzett népszerűségi bónusza, mint az adataikat egész évben folyamatosan közlő rivális intézeteknél. Az Ideától pedig újabb és meggyőző megerősítést kapott, hogy mostanában nincs igazán komoly jelentősége annak, hogy az ellenzéki pártok külön-külön indulása esetén várható szavazatarányok mechanikus összeadásával, vagy pedig „az összefogásra készülő hat ellenzéki párt közös listáját” a várható versenytársaival közvetlenül versenyeztető kérdésre adott válaszokkal méri a verseny állását egy közvélemény-kutató, mert korrekt kérdésfeltevéssel nagyjából ugyanolyan szavazatarányokat kap mindkét esetben. Viszont az ellenzék közös indulása a Fidesznek és az ellenzéknek is hoz plusz szavazatokat, bár az utóbbinak talán picit többet. Ezek a legfontosabb tanulságai az Idea friss adataival kiegészített összegzésünknek a választási közvélemény-kutatások állásáról. Részletek alább.

Az új évben eddig négy friss választási közvélemény-kutatási adat jelent meg. (A Závecz RI tavaly október-decemberi adatai alapján mutatott be egy elemzést január vége felé, amit óvatlan olvasók itt-ott tévesen idéztek friss adatként miután a HVG kifelejtette a dátumokat az elemzésről szóló beszámolójából.) A Republikon adatait itt boncolgattam.

A Nézőpont Intézet decemberi és januári adatai is lényegében egyforma Fideszes előnyt mutattak a szavazatarányok tekintetében, de csütörtök hajnalban kiadtak egy újabb közleményt, amelyik megerősíti a júliusi és decemberi adataik összehasonlítása alapján már korábban is látható eredményt, tehát hogy a kormánypárt népi támogatottsága náluk is körülbelül abban a folyamatos tempóban esett vissza a tavaly tavasz óta, mint az összes többi, és adatait nagyjából folyamatosan publikáló intézetnél. Konkrétan egy Orbán Viktor személyes népszerűségére vonatkozó idősort mutattak be, amiben a miniszterelnök népszerűsége először nagyon hirtelen és – számos más szigorú járványügyi korlátozást bevezető európai kormányfőhöz hasonlóan – nagyon nagy mértékben megugrott a járványhelyzettel kapcsolatos első iskolabezárások 2020 márciusi bejelentése után, azóta pedig fokozatosan csökken. (Igaz, még mindig egy picit magasabban áll, mint 2020 februárjában, amikor már eleve – még a járványhelyzettől függetlenül – magasabban állt, mint egy hónappal korábban, az önkormányzati választásokat követő hullámvölgy alján.) Aligha alaptalan tehát az a feltételezés, hogy a Fidesz választói támogatottsága is hasonlóan egyenletes tempóban csökkent a kutatásaikban abban a fél évben, amikor semmilyen adatot nem hoztak nyilvánosságra a pártok népszerűségéről.

A Nézőpont Intézet 2021. febr. 4-i posztja, https://www.facebook.com/nezopontintezet/posts/3921287397916114

A Szociális Demokráciáért Intézet múlt héten olyan színes részleteket szellőztetett meg egy nagyobb mintán végzett januári Pulzus vizsgálat eredményeiből, mint hogy ebben a kutatásban az erőit egyesítő ellenzék tervezett közös listája immár 15%-kal vezet a Fidesz előtt. Ezt a számot azonban bízvást figyelmen kívül hagyhatjuk, mivel egy politikai tekintetben semmi esetre sem reprezentatív mintáról van szó – de ezzel majd akkor foglalkozom, ha a megrendelő ígéretének megfelelően részletesebb adatok is megjelennek a vizsgálatból.

Az Idea Intézet ezzel szemben azt találta január 22-26-án, hogy az ellenzéki teljes szavazataránya “csak” 3-6%-kal múlja felül a Fidesz-KDNP-jét, attól függően, hogy milyen bázison (biztos szavazók vagy minden pártot választani tudó) és milyen (közös vagy külön-külön ellenzéki listákat feltételező) kérdéssel vizsgáljuk a problémát. Ez is érzékelhetően több, mint amit az IDEA és más rendszeresen publikáló intézetek találtak az elmúlt hónapokban, de az IDEA adataira általában is jellemző, hogy a Fidesznek másoknál kisebb, az ellenzéknek pedig nagyobb támogatottságot tulajdonítanak (ld. az alábbi rajzfilmet). Önmagában ez nem ok a kutatásaik megkérdőjelezésére: az intézetek átlaga ugyan az utóbbi időben általában pontosabb választási előrejelzéseket adott, mint az IDEA vizsgálatai, de az direkt jó, hogy más-más, de nagyjából elfogadhatónak tűnő módszertannal dolgoznak az intézetek, legalább látjuk, hogy a különböző módszerek eltérő pillanatfelvételeket adnak-e a pontosan nem ismert valóságról.

A rajzfilmünkön látható leglényegesebb aktuális eredmény az, hogy a friss IDEA adatok figyelembevétele nyomán továbbra is csak két pártszövetség esélyes a parlamentbe kerülésre, e kettő szavazatain belül – tehát a mandátumnyerő és nem levélben leadott szavazatok között – pedig az ellenzék már vezetésre áll. Hogy a vezetés mértéke eléri-e azt a kb. 3,5%-ot, ami ahhoz szükséges a belföldi szavazatokban, hogy a parlamenti mandátumok tekintetében is többségbe kerüljön az ellenzék, az már az adatok helyes értelmezésével kapcsolatos feltevések egész sorától függ. (Az ábrában szereplő átlagolási eljárások és korrekciók technikai részleteiről ld. itt.)

Az IDEA online vizsgálata persze egy erősen költségkímélő mintavételt alkalmaz, ami a megkérdezetteket nem véletlenszerűen választja ki, hanem azokat kérdezi meg, akik demográfiai kvótákkal vezérelt Facebook hirdetésekre klikkelve önként jelentkeznek a válaszolásra. Ezután az IDEA megpróbálja úgy súlyozni a megkérdezettek válaszait, hogy a minta egészében a népességben megfigyelt arányban legyenek nők és férfiak, rendszeres és ritka Facebook használók, stb.. Vitatott, hogy az ilyen önként jelentkező minták mennyire és miként tehetők alkalmassá a felnőtt népesség politikai véleményáramlatainak adekvát reprezentálására. Az viszont kétségtelen, hogy a telefonos és a személyes megkérdezéses felmérésekre is egyre kevesebben válaszolnak, és ezért ott is van némi szerepe az önkiválasztásból fakadó torzulásnak. Az is kellőképpen biztos, hogy a kérdőívek önkéntes kitöltése iránt kiemelkedő étvágyat mutató emberekkel is megbízható kísérleti eredményeket lehet nyerni.

Ez utóbbi miatt is nagyon releváns a friss IDEA vizsgálat legfőbb és körültekintően dokumentált eredménye, ami arra vonatkozik, hogy vajon miként befolyásolja az ellenzéki pártok várható összesített szavazatarányát az, ha nem külön-külön, hanem közös listán és közös jelöltekkel indulnak. Korábban más intézetek is mutattak már be erre vonatkozó kutatási eredményeket. Sőt, volt olyan Mediános vizsgálat, amelyik még arra is rámutatott egy kísérlettel, hogy az eredmény miként függ attól, hogy elébb kérdezik-e meg a megkérdezetteket arról, hogy ellenzéki közös lista megjelenése esetén miként szavaznak majd, vagy előbb arról kérdezik meg őket, hogy melyik pártot választanák, ha az ellenzéki pártok külön-külön indulnának.

Az Idea most az előbbi megoldást választotta, és példás világossággal és szerintem meggyőzően magyarázzák el, hogy miért ez a megoldás adja a jelenleg legrealisztikusabb szimulációját a tényleges döntési helyzetnek. Bár a többi vizsgálat módszertani részletei kevésbé ismertek, mint a friss Ideás adatoké, a közös listás kérdés Medián- illetve Závecz-féle megfogalmazása – utóbbi „hat együttműködő ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) közös listájáról” beszél, ld. itt 25:56-tól – igen hasonló az Idea által alkalmazott megoldáshoz, ami azt kérdezi, hogy „Melyik párt, pártszövetség listájára szavazna egy most vasárnap tartandó országgyűlési választás alkalmával: a  Fidesz–KDNP közös listájára,  az ellenzéki pártok közös listájára (DK+Momentum+Jobbik+MSZP+LMP+P), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listájára, a Mi Hazánk Mozgalom listájára, vagy egyéb párt listájára”, megengedve még a következő válaszlehetőségeket is: ebben a pillanatban ezt nem tudom megmondani; van véleményem, de azt nem kívánom megosztani; egyikre sem; semmiképp sem mennék el.

Alábbi ábráink mutatják azt, hogy miként oszlottak meg a választói preferenciákkal kapcsolatos válaszok az Idea vizsgálatában, illetve korábbi kutatásokban aszerint, hogy az ellenzék közös, vagy külön-külön listákon való indulását kellett elképzelnie ugyanazon megkérdezetteknek. A végkövetkeztetés elég egyértelmű: többnyire a Fidesz és az ellenzék támogatottságát is növeli az, ha az ellenzéki pártok együtt, és nem külön-külön indulását feltételezzük, és a kettejük versenyének állására vonatkozó becslést nem befolyásolja komolyan, és főleg nem konzisztensen az, hogy egyik vagy másik felállást feltételezzük.

Most nézzük meg azt, hogy mi a helyzet a “biztos szavazók” között is, mivel a Nézőpont egyik vizsgálatából csak ilyen adatok jelentek meg:

A friss Idea adatok esetében lényegében mindegy is, hogy melyik kérdéstípussal vizsgáljuk az ellenzék támogatottságát, előnye a Fidesz előtt ettől független alakul (attól viszont függ, hogy a „biztos szavazókra” korlátozzuk-e az elemzést, amire egy várhatóan magas részvételű választás esetén egyébként aligha van szükség).

Ezért is megalapozott a feltevés, hogy a „közös ellenzéki lista” várható vonzerejét az azon induló pártok külön-külön várható eredményeinek összege helyesen mutatja meg. Ezért bár mostantól kezdve inkább csak az ellenzéki előválasztási esélyek nagyon hozzávetőleges megítélése szempontjából érdekesek, adatgyűjtésünkben továbbra is figyelembe vesszük a hagyományos, az egyes ellenzéki pártok külön-külön megnevezését megengedő kérdésről szóló válaszokat a Vox Populi oldalon közzétett közvélemény-kutatási összegzőkben, ábrákban és adatbázisokban. Van tartalmi ok is az ilyen adatok használatára, lévén nyilván nagyon szeretnék őket a bennük jól szereplő párt vagy pártok a közös listás helyek elosztására használni, és ezért fontos marad az ilyen adatok állásával kapcsolatos tisztánlátás.

Hogy a Vox Populi miként összegzi a különböző intézetek adatait és mit mutatnak a részletes trendadatok, arról korábbi posztjainkból tájékozódhat:

https://444.hu/2021/01/04/tenyleg-vezet-az-ellenzek-a-kozvelemeny-kutatasokban

https://kozvelemeny.wordpress.com/2020/12/30/tenyleg-vezet-az-ellenzek-a-kozvelemeny-kutatasokban/

https://kozvelemeny.wordpress.com/2019/10/29/kozvelemeny-kutatasi-osszefoglalo-2019-oktober-29/

Nyers adatok és technikai információk itt:

https://tinyurl.com/yayyyxg7

Nagy felbontású ábrák itt:

https://tinyurl.com/yb8oz86p

Végül:

Ha többet szeretne megtudni a magyarországi közvélemény-kutatásokról, akkor itt hallgathatja meg, hogy milyen jót beszélgettünk a témáról a múlt héten Lakner Zoltánnal. És ha Ön belülről ismeri egyik vagy másik közvélemény-kutató intézetet, és szeretné korrigálni vagy kiegészíteni a Jelen hetilap hangkonzervjében megjelenő képet a saját meglátásaival, akkor azt mostantól névtelenül is megteheti! Küldjön egy tetszés szerinti helyről emailt a vox.populi.hu at gmail.com címre az információival, amit meg szeretne megosztani a világgal vagy csak velem, és utána várjon a válaszomra: ha sikerül úgy válaszolnia kérdéseimre, hogy meggyőz arról, hogy tényleg hiteles lehet az információja, akkor alaposan el fogom olvasni és megpróbálom leellenőrizni, amit írt, mielőtt (ha ezt Ön megengedi) megosztanám a szélesebb nyilvánossággal.

https://jelen.media/podcast/szinte-mindegy-ki-lesz-a-miniszterelnok-jelolt-1290

Itt pedig néhány korábbi hasonló témájú beszélgetés és cikk ebben a témában, amik esetleg kiverhették Önnél a biztosítékot, és ezért lehet, hogy névtelenül el akarja mondani róla véleményét nekem:

https://444.hu/2021/01/04/tenyleg-vezet-az-ellenzek-a-kozvelemeny-kutatasokban

https://kozvelemeny.wordpress.com/2020/12/30/tenyleg-vezet-az-ellenzek-a-kozvelemeny-kutatasokban/

https://index.hu/belfold/2019/10/31/toka_gabor_kozvelemenykutatas_partpreferencia/

https://magyarnarancs.hu/belpol/ez-egy-jarhato-ut-124160?pageId=5

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.