Milyen reformok segítik a nők politikai képviseletét a nagyvilágban?

(A szerk.): A Vox Populi friss posztjában vendégszerzőnk azt tekinti át, hogy szerte a világban mit tesznek a nők politikai képviseletének megerősítésére. Az apropót az adja, hogy az ellenzéki előválasztás eddig ismertté vált 180 várható jelöltje között 43 nő van (24%), ami lényegében azonos a nők arányával a 2014-es országgyűlési választás jelöltjei között, tehát a megszokott, és Európában páratlanul alacsony 8-12% körüli női arányt ígéri a következő parlamentben. A 106 választókerületből 68-ban még egy nő jelöltaspiráns sincs (a megyék közül Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, és Vas eddig teljesen férfi terep, ld. https://www.gyimesilaszlo.hu/eloval/  Posztunkat itt is kommentálhatja: https://www.facebook.com/valasztasi.kalauz/posts/478567746909589


Szerző: Zorigt Burtejin

Ha körbenézünk a világban, azt láthatjuk, hogy az országok döntő többségében a politikát a férfiak uralják. Ennek fényében nem meglepő, hogy már több mint 130 országban alkalmaznak valamilyen típusú nemi kvótát a nők politikai képviseletének a javítására. A nemi kvóta kérdése és megítélése a mai napig vitatott, vannak, akik szerint a kvóták nem is működnek igazán, a nőket nem juttatják vezető pozícióba, sőt alkalmatlan (női) politikusokat eredményeznek. Mások szerint éppen ellenkezőleg, a választott képviselők minősége javul ezáltal, és fontos szakpolitikai változásokat idézhet elő, ha azt vesszük, hogy lehetnek nemi különbségek a szakpolitikai preferenciákban. Ami biztos, hogy a világban zajló reformok alapján a döntéshozók jó vagy legalábbis szükséges eszközként tekintenek a kvótákra a nők politikai képviseletének javítására.

Forrás: https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2014/2014_06/2014_06_513.pdf

Egy friss finn kutatás szerint a világ államainak kevesebb, mint 7 százalékának van női államfője vagy kormányfője, és a világ parlamenti képviselőinek átlagosan kevesebb, mint 25 százaléka nő. Az EU-ban ugyanakkor a nemzeti miniszterek 31,4 százaléka nő. Ugyan néhány országban láthatunk pozitív változást e téren, a haladás lassú és egyenetlen a különböző országok és régiók között. Míg a jelenlegi trend szerint a politikában meglévő nemek közötti szakadék megszűnése Nyugat-Európában 54 év múlva, addig Kelet-Európában és Közép-Ázsiában mindössze 107 év múlva történhet meg, emiatt is érthető a kvóták elterjedése. Viszont, ha földrajzilag közelebb jövünk Magyarországhoz, akkor azt láthatjuk, hogy Észtországtól Moldováig, és Szlovákiától Litvánián át Grúziáig Kelet-Európa tágabb régiója sikeresen növeli a női államfők és miniszterelnökök számát, és egyre több nő éri el a nemzeti politika legmagasabb fokát. Észtország lett az első olyan ország a világban, ahol nők töltik be egyszerre az elnöki és a miniszterelnöki pozíciót is. Felmerülhet a kérdés, hogy ha már egyes kelet-európai országokban utat törhetnek a női politikusok, ez a trend mikor szivárog be Magyarországra is?

Bizonyos feltételek mellett a nemi kvóta bevezetése jelentős ugrást hozhat a nők politikai képviseletében. A kvótáknak több típusa is létezik. Az ún. fenntartott helyek kvóta („reserved seats”) esetében előre lefoglalnak mandátumokat a nők számára, tehát itt garantálva van, hogy a képviselők bizonyos százaléka nő lesz. Ez a típusú kvóta Kínában, Pakisztánban, sok arab és afrikai nemzetben elterjedt. A jelöltkvóta pedig meghatározza, hogy a pártlistákon a jelöltek között milyen arányban kell nőket indítani, anélkül, hogy ez a szempont garantáltan érvényesülne a képviselők végső nemi összetételében. Ha a kvótát törvényileg szabályozzák, akkor egy adott országban minden pártra érvényes lesz, és szankciókat lehet bevezetni, amennyiben nem teljesülnek az előírások. Az első ország a világon, amely törvényben bevezette a nemek közötti kvótát, Argentína volt 1991-ben. Azóta Latin-Amerikában és azon túl is általánossá vált a jogi követelmény, hogy a pártok a jelöltek bizonyos hányadában nőket indítsanak. Az ún. önkéntes kvóták esetében a pártok önként elfogadtak saját kvótáikat. Ebben a skandináv országok jártak elöl, és Európa nagy részén ilyen kvótákkal találkozhatunk. Dániában az 1970-es években a legtöbb párt bevezetett ilyen kvótát, majd a 90-es évektől kezdve fokozatosan kivezették azt, miután a képviselőtestületi arányok beálltak a megfelelő szintre. Ez arra is egy jó példa, hogy a kvótára valóban lehet egy ideiglenes eszközként is tekinteni, amit el lehet törölni, ha a célok teljesülnek.

Forrás: https://nepszava.hu/3028201_keresd-a-not-a-magyar-kozeletben

A nők részvételének növelését célzó hatékony intézkedések a világban egyre inkább utat törnek, sokszor a nemi egyenlőséget vizsgáló rangsorokban rendszerint hátul teljesítő országokban is. Meglepődésre adhat okot az Inter-Parliamentary Union (IPU) adatbázisa, amiből kiderül, hogy sokszor a mintademokráciának nem nevezhető országok, például Kuba, Bolívia, vagy Ruanda, vannak a nők parlamenti képviseletét mutató lista elején. Kutatások szerint ezek az országok a kvóta bevezetésével a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és ezáltal a saját nemzetközi elfogadottságuk növelését is remélik. Az IPU listájának az elején szereplő országok többségében, vagyis ahol kiemelkedően magas a nők politikai képviselete, az egyik közös pont a kvóta használata.

Ezzel együtt is a nők parlamenti képviselete és a demokrácia állapota közti összefüggés pozitív, és a legerélyesebb kvótaszabályok egy részével éppen patinás demokráciákban találkozunk. Franciaországban például még a helyi választások többségi elvű egyéni választókerületi részével is sikerült úgy összhangba hozni egy a megválasztott képviselők között nemi paritást előíró szabályt, hogy közben a szavazók döntési szabadságát is megőrizték. Ugyanakkor viszont még erősen patriarchális, autoriter rendszerekben is egyre-másra fogadnak el a nők politikai képviseletét erősítő reformokat. Egyiptomban a 2019-ben bevezetett, 25 százalékos kvótának köszönhetően a 2020-as választások során a nők a legmagasabb szintű képviseletet érték el, amióta 1956-ban elnyerték a választójogot és a választásokon való indulás jogát. Az országban érvényes kvóta szerint a mandátumok legalább negyedét a nőknek kell fenntartani, de az idén januárban megalakult új törvényhozásban már 27 százalék lett a női képviselők aránya, miközben korábban volt két olyan ciklus is, ahol épphogy elérte a 3 százalékot, 15 százalék felett pedig korábban soha nem is volt a női képviselők száma.

Persze önmagában a kvóta bevezetése sem jelent garanciát arra, hogy valóban megnő a nők szerepe a politikában. A kvóta eredményessége nagyban függ a szankcióktól is. Brazíliában például a választási rendszer sajátosságai miatt a kampányfinanszírozási szabályok felől közelítik meg ezt (ti. azt tiltotta meg egy legfelső bírósági döntés, hogy a női jelöltek ismertetésére kevesebb jusson a pártok kampányköltségvetéséből, mint a kvótaszabályok által előírt arányuk a jelöltek között). Az ilyen előírások mellett korlátlan marad a választók döntési szabadsága, de a nemi diszkriminációt is olyan ponton fogják meg, ahol az könnyen értelmezhető a jog számára.

Forrás: https://korrupcio.blog.hu/2019/11/22/noi_kepviselok_az_onkormanyzatokban_nem_noknek_valo_videk

A szabályok betartása persze nem mindig magától értetődő. Erre jó példa Elefántcsontpart, ahol 2019-ben vezettek be egy 30 százalékos nemi kvótát, és az idén március 6-án rendezett választások előtt kiderült, hogy egy pártnak sem sikerült betartania a kvóta-előírást, sőt a női jelöltek aránya még a 15 százalékot sem érte el. Nemrég Szomáliában pedig ígéretet tett a miniszterelnök, hogy a következő választások során valóban alkalmazzák a 30 százalékos nemi kvótát, amiről a parlament alsóháza 2020 júliusában el is fogadott egy törvényt. Szomáliában már 2011 és 2012-ben két fontos dokumentumban is lefektették azt, hogy biztosítaniuk kell 30 százaléknyi helyet a nők számára a parlamentben, de ez szankció hiányában nem vezetett a nők magas politikai képviseletéhez. Jelenleg Libériában is küzdelem folyik a kvótáért. Az országban 2014 óta létezik törvényi kvóta, amely szerint minden politikai pártnak törekednie kell annak biztosítására, hogy a választási listán a jelöltek között mindkét nem legalább 30 százalékban képviseltesse magát. Azonban a „törekednie kell annak biztosítására” megfogalmazás számos értelmezésre adott lehetőséget, emiatt a legutóbbi választásokon, 2017-ben a női képviselők aránya csak 11 százalékot ért el. A nemzeti választási bizottság hosszú konzultációk után arra jutott, hogy kötelezővé kell tenni a 30 százalékos kvótát, és el kell utasítani minden olyan pártlistát, amely nem felel meg ennek. Azonban a választási bizottság a törvényhozásban idén januárban a választási törvénynek az erre vonatkozó paragrafusát eltörölte, ami miatt több diplomáciai képviselet és helyi civil szervezet tiltakozik.

A nők képviseletének a növelése és a kvóták melletti egyik érvként az szokott felmerülni, hogy a nők szerepet játszhatnak egy ország demokráciára való áttérésében. Vannak, akik szerint a mostani mianmari katonai puccshoz az is hozzájárult, hogy korábban nem segítették elő a nők politikai szerepvállalásának nagyobb társadalmi elfogadottságát. Ennek az ellenkezője történik éppen Chilében, ahol történelmileg egyedülálló módon sikerült elérni, hogy az alkotmányos reformok megalkotásában a paritás elve érvényesüljön, és a nők a népességben is meglévő arányukhoz hasonló mértékben képviseltethetik magukat az új alkotmány írásában. Az országban 2020 októberében döntöttek egy népszavazáson az új alkotmányról, és a paritás elvén idén áprilisban megalakuló alkotmányozó konvenció feladata lesz az alkotmány szövegezése. Ezt az chilei fejleményt sokan a feminizmus győzelmének is látják, mert már több éve küzdöttek a feminista aktivisták azért, hogy legyen új alkotmány és ennek megírásában a nők is részt vehessenek. Az aktivisták úgy vélik, hogy az új alkotmány jogi keretet adhat a nők életének és biztonságának védelmére. Tehát semmi nem utal arra, hogy a kvóták hódítása belátható időn belül megtorpanna.

További olvasmányok a magyar helyzetről:

Egy 2019-es közvélemény-kutatás arról, hogy miért ilyen kevés a nő a vezető pozíciókban: https://nepszava.hu/3028201_keresd-a-not-a-magyar-kozeletben

Korábbi hazai közvélemény-kutatások hasonló témákban:

http://integritylab.hu/2017/03/06/a-noi-kvota-megitelese-a-magyar-tarsadalomban/

http://integritylab.hu/wp-content/uploads/2017/04/n%C5%91k-a-politik%C3%A1ban-reiner-roland.pdf

Itt pedig egy külünösen átfogó hazai kutatás a nőkérdésről és a vele kapcsolatos véleményekről:

https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/14461.pdf

Itt pár cikk a női kvóták melletti és elleni érvekről, és a magyarországi (meghiúsult) kezdeményezésekre egy női kvóta bevezetésére:

https://ujegyenloseg.hu/nok-a-politikaban-magyarorszagon/  

https://24.hu/kozelet/2017/11/05/jobban-elnenk-ha-tobb-no-lenne-a-parlamentben/

https://merce.hu/2019/07/27/kell-e-tobb-no-a-politikaba/

További részletek a 2007-es és 2010-es népszavazási és törvényhozási kezdeményezésekről: https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/10828.pdf

Egy gondolatokban gazdag interjú a Fidesz nőpolitikája és a magyar nők viszonyáról, abból az apropóból, hogy két közvélemény-kutatás szerint a nők között hat százalékkal magasabb volt a Fideszre szavazók aránya, mint a férfiak közt: https://24.hu/belfold/2019/01/04/kovats-eszter-interju-nok-fidesz/

Egy alapos áttekintés a nők arányáról az országgyűlési képviselők és képviselőjelöltek között 2014-ig: https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2014/2014_06/2014_06_513.pdf

Egy remek áttekintés a női képviselők, polgármesterek stb. arányáról Magyarországon a különböző szinteken, illetve, hogy miért sokkal magasabb arányuk az Európai Parlament magyar tagjai között. A poszt arra is kitér, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint csökken a korrupció ott, ahol több a nő az ilyen szerepkörökben: https://korrupcio.blog.hu/2019/11/22/noi_kepviselok_az_onkormanyzatokban_nem_noknek_valo_videk

Itt az amúgy is remek https://videkicsajok.atlatszo.hu blog további részletekkel szolgál a budapesti kerületek közti különbségekről, meg a kerületi alpolgármesterekről: https://videkicsajok.atlatszo.hu/mindossze-24-szazalek-a-noi-kepviselok-aranya-a-fovarosban/

Itt pedig a Baranya megyei településekről talál hasonló statisztikákat: http://szociologia.btk.pte.hu/sites/default/files/Doktori_Iskola/04_mehring-toth.pdf

Ez a két írás átfogóbban is foglalkozott azzal, hogy miért kevés a női politikus Magyarországon:

https://qubit.hu/2019/05/13/jobb-noi-politikusnak-lenni-az-europai-parlamentben-mint-a-magyar-orszaggyulesben

http://real.mtak.hu/112370/1/2007_1_ilonszki.pdf

Egy cikk a németországi vitákról arról, hogy 30%-os női kvótát vezettek be a nagy gazdasági vállalkozások vezető posztjaira nézve: https://index.hu/kulfold/2020/07/18/noi_kvota_noi_vezetok_eselyegyenloseg_nemetorszag_cegek_gazdasag_angela_merkel_cdu_spd_franziska_giffey/

És egy kitűnő magyar fókuszcsoportos kutatás arról, hogy miként néznek Magyarországon a férfi és a női önkormányzati vezetőkre a munkahelyi környezetükben: https://core.ac.uk/download/pdf/286382337.pdf

Ez a 2015-ös tanulmány pedig azt vizsgálta, hogy vajon a szavazók a férfi jelölteknél kisebb vagy nagyobb arányban támogatják a velük azonos pártszínekben, és nagyjából hasonló ismertséggel/politikai tapasztalattal induló női jelölteket: http://www.poltudszemle.hu/szamok/2015_3szam/toth_ilonszki.pdfhttp://www.poltudszemle.hu/szamok/2015_3szam/toth_ilonszki.pdf

Nyitóképünk forrása:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.