A valóságot mutatják-e a közvélemény-kutatások?

Nagyon időszerű és közpolitikailag is izgalmas járványkezelés-ügyi kérdéseket járnak körbe a Népszava által megrendelt és ma megjelent Publicus adatok. Az én szemem viszont egy az intézetek közötti mintavételi különbségek-hasonlóságok problémáját kicsit új fényben megvilágító számon akadt meg.

A Publicusnál december közepén 74% mondta magát COVID19 ellen egyszer, kétszer vagy háromszor beoltottnak, míg a Nézőpont egyik novemberi (telefonos) vizsgálatában 78%, a Policy Solutions szeptemberi (a Závecz RI által végzett és személyes kérdezéses) országos vizsgálatában pedig 75%. Az utóbbi kettő nagyjából megfelel a hivatalosan regisztrált értékeknek, a Publicus 74% viszont akkor is elmarad pár százalékkal az aktuális értéktől, ha felteszem, hogy a külföldön beoltottak és a már beoltott kamaszok is mind szerepelnek a statisztikában, a mintába viszont nemigen jutnak be (hiszen a terepmunka idején már 6,190 ezer felett volt a beoltottak száma, és csak 7,779 ezer a mintavétel célpopulációja).

Ez azért fontos, mert a minták „reprezentativitása” – tehát hogy a mintavételi hiba határain belül MINDEN szempontból pontosan képezik le az ország felnőtt lakosságát, ami a mintavétel célpopulációja – mindhárom esetben igazából csak az ambíciót rögzítő lózung. Hiszen általában véve vett „reprezentativitással” csak egy valóban véletlenszerű minta rendelkezne, olyat meg már rég nem lehet csinálni abban az egyetlen értelmes értelemben, hogy mindenkit „szinte” egyforma valószínűséggel érnének el a kutatók és „szinte” mindenki egyforma valószínűséggel válaszolna. Azaz, a pusztán a demográfiai súlyokkal való szokásos korrekciót alkalmazva (mind a három cég azt állítja, hogy csak demográfiai súlyokat használ, azt viszont igen) a beoltottak és az oltásellenesek a tényeknek megfelelő arányban fordulnak elő tulajdonképpen mindhárom mintában. A Publicus telefonos mintája súlyozás után mintha egy picit túlreprezentálná az oltatlan, jellemző módon kevésbé iskolázott vagy vidéki csoportokat, ám azok között az átlagosnál több Fideszesre számítanánk, a Pubicus minták pedig pont a fordítottjáról híresek (ld. pl. az itt bemutatott adatokat), amit ezek szerint nem a demográfia magyarázhat.

Abból, hogy az átoltottság szerint (legalább nagyjából) reprezentativak a minták, persze nem következik az, hogy mondjuk a Fidesz hívei is egyforma – és a valóságosnak megfelelő – arányban lennének bennük. Azt tudjuk, hogy a Publicus és a Nézőpont vizsgálataiban szélsőségesen eltérő számok szoktak szerepelnek a különféle pártok támogatottságáról, és a Závecz adatai a kettő között, de a Publicushoz valamivel közelebb helyezkednek el. Vajon a minta összetétele-e ennek az oka, vagy valami más? Esetleg, pl. az, hogy a Nézőpont mintha „baloldali listaként” írná le a megkérdezettjeinek az ellenzéki közös listát, legalábbis a posztjaik rendre erre utalnak, míg a Publicusnál részben egy nyitott kérdéssel, a Závecznél pedig egy titkos szavazást imitáló módszerrel választhatnak pártot egy tárgyszerű elnevezésekkel operáló listáról a megkérdezettek?

Erre is ad egy pici adalékot a Policy Solutions és a Nézőpont adatok egybevetése. A járványkezeléssel való elégedettség erősen korrelál a pártpreferenciával. Előbbiről tudjuk, hogy (a Nézőpontnál) milyen irányban változott a Policy Solutions vizsgálat időpontja utáni két hónapban: egészen picit csökkent. Szeptember 27-29-én még 59% volt „inkább elégedett” és 35% „inkább elégedetlen” a kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseivel (a maradék hat százalék nyilván nem válaszolta meg a kérdést). A Policy Solutions nem közöl százalékot, és náluk ötfokú osztályzattal értékelhették a megkérdezettek, hogy „összességében hogyan kezelte az Orbán-kormány a koronavírus okozta válságot, amikor a magyarok egészségét kellett megvédeni?” A (súlyozott) átlag 3,2 lett. Az összehasonlítás kedvéért transzponáljuk most a Nézőpontos válaszokat az ötfokú skálára. Tegyük fel, hogy az inkább elégedettek egyenlő arányban adtak volna 4-est meg 5-öst, az inkább elégedetlenek meg 1-est és 2-est, a nem válaszolókat meg tudjuk be egy hármasnak. Az átlag 3,36, tehát a Nézőpont megkérdezettjei annak ellenére elégedettebbek voltak a Policy Solutions megkérdezettjeinél, hogy úgy tűnik, őket általában kérdezték a kormány intézkedéseiről, ebbe pedig beleférnek a gazdasági intézkedések is. A Policy Solutionstól márpedig tudjuk, hogy ha csak az egészségügyi védekezésre kérdeznek rá, akkor nagyobb elégedettséget kapnak, mintha a gazdasági intézkedéseket kapnak. Ezért nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a Nézőpont szeptemberi megkérdezettjei a kérdés tárgya ellenére mutattak nagyobb elégedettséget, mint a Policy Solutions válaszolói. Talán mert az egyik „Orbán-kormányt” emlegetett (kormány helyett), meg „válságkezelést” (járvánnyal kapcsolatos intézkedések helyett), és külön kiemelte, hogy akkor „a magyarok egészségét kellett megvédeni”? Hát ezt nem tudjuk, mert a Nézőpont kérdés pontos szövegét nem is ismerjük, és egyik intézet sem vizsgálta, illetve mondja el, hogy vajon a kérdés megszövegezése miként és mennyire befolyásolhatta a válaszokat.

Egy szónak is száz a vége, nem (csak) a mintavétel és a súlyozás körül érdemes keresni annak okát, hogy politikai színezetű kérdésekről miért mutatnak eltérő számokat a különböző intézetek. Személyes és telefonos kérdezéssel (némi súlyozás után) lehet olyan mintát találni, amiben a valóságosnak megfelelő átoltottsági arányt mutat. De azért nem szabad rögtön rosszra gondolni, amikor két kutatás számai eltérnek. Érdemes körülnézni a mintavétel és a kérdések megszövegezése körül, de fejben kell tartani azt is, hogy vannak dolgok, amik a pártpreferenciákkal ellentétben egy-két hónap alatt is sokat változnak.

Pl. a Nézőpontnál a legalább egyszer már beoltottak 56%-a mondott „biztosan igent”, és még 26% egy „Igen, de még nem vagyok benne teljesen biztost” arra a kérdésre, hogy „Tervezi Ön, hogy beadatja a megerősítő, harmadik oltást?” (Sajnos ennél többet nem tudunk meg arról, hogy vajon biztosan a COVID-ellenes oltásra gondoltak-e a megkérdezettek, hiszen az nyilván attól függ, hogy a megelőző kérdésekben miről volt szó.) A Policy Solutions-Závecz vizsgálat azt kérdezte, hogy „Ön felvette[-e] valamelyik koronavírus elleni védőoltást (első vagy első két oltás)?”, majd két-három kérdéssel később csak a beoltottaktól azt, hogy „Tervezi egy újabb, harmadik oltás felvételét is? (Amennyiben korábban Janssen oltást kapott, a második oltás felvételét?)” Erre mondta nekik 25%, hogy „igen”, 7%, hogy „már beadatta az új oltást”. Ellentmondanak egymásnak ezek a szinte ugyanazon a napon megjelent adatok? Hát nem, mert elképzelhető, hogy tényleg ennyit változott az oltakozási hajlandóság picit több, mint két hónap alatt, ahogy szeptember vége és november vége között felpörögtek megint az ijesztő számok.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.