Kinek a támogatásával lehet Vitézy Dávid Budapest új főpolgármestere?

2023. december 9. (Frissítések Vitézy Dávid indulásának bejelentéséig a poszt végén)

Először komolytalannak gondoltam Ungár Péter (amúgy nyilván jól eltervezett) megjegyzését, hogy Vitézy Dáviddal tárgyal arról, induljon már el az LMP főpolgármester-jelöltjeként a 2024 júniusi választáson. Ezért nem is foglalkoztam ezzel a készülő fővárosi választási reform hatását latolgató posztomban. Az ötlet ugyan jónak tűnik LMP-s szempontból, hiszen a mostani új LMP-s arculat építésében igazi főnyeremény lenne. Vitézyt a szakmai munkája és a fideszes politikusokkal is gyakran ütköző köztisztviselői kiállásai miatt az ellenzéki értelmiségiek is kedvelik. Mi lehetne hasznosabb, mintha vele köthetnék össze a különben inkább Schmuck Erzsébet olykor meghökkentő kvalitásaival leírható LMP logót a helyi és európai választások idején? Karácsonyt meg nem komálják a Párbeszéddel rivalizáló másik zöld-bal pártban, azóta főleg nem, hogy Márki-Zay javára visszalépett az előválasztáson.

Jó-jó, de …

Ugyan miért beszélne egy ilyen okos tervről nyilvánosan az LMP, ha még éppen csak megkezdték az eszmecserét egy olyan közszereplővel, akinek eddigi szakmai pályafutása szorosan kötődött a Fidesz hatalmi pozícióihoz? Első ránézésre azt hinné az ember, bizonyára ott is hagyná a tárgyalásokat Vitézy, ha azelőtt derülne ki a terv, hogy átfésültek volna egy csomó részletet. Például azt, hogy mi lesz az ő pályafutásával, ha elindul, ám esetleg nem nyer. Ha erre még nem látja a választ, akkor nyilván elvárja a titoktartást LMP-s beszélgetőpartnereitől – okoskodtam én.

Aztán rájöttem, hogy pont ezért biztos az, hogy Vitézy már megkapta a megfelelőnek érzett fideszes bátorítást a projekthez azelőtt, hogy Ungár Péter nagy dobra verte volna a tervet. Ugyanis, ha nem akarja kizárni azt a lehetőséget, hogy a jövőben is dolgozik még közlekedési-várospolitikai szakemberként Magyarországon, akkor nem erősítene meg egy ilyen híresztelést, ha nem érezné a kormánypárt jóindulatú hozzáállását. (Korábban mindig cáfolta is.) Elég okosnak látszik ahhoz, hogy tudja, nem elég az, ha elméletileg a Fidesznek is az a jó, ha a több jelölt között megoszló ellenzéki szavazatok esélyt adnak egy esetleges fideszes jelölt győzelmének. Meg hogy akár még az ő győzelmét is szívesebben vennék a kormányoldalon, mint Karácsonyét.

Az elmélet ugyanis hiába igaz, ez még nem életbiztosítás. Ha Vitézy nem törődik azzal, hogy előre megszerezze a fideszes hozzájárulást saját választási indulásához, abból baj lesz. Egy Karácsonnyal szembeni győzelem persze ebben az esetben is védelmet nyújtana egy azonnali fideszes kokival szemben. De választási sikert sose lehet biztosra venni. Azt viszont annál inkább, hogy Orbánék sose bocsátanák meg neki, ha ennyire önjárónak bizonyul egy lényeges politikai kérdésben. Értelmes ember, aki nem akarja eleve kizárni magát az ebben a rendszerben elérhető alkalmazotti állásokból, és a rendszer gyors bukásában sem hisz, nem tesz ilyet. Bátran biztosra vehetjük tehát, hogy amikor Ungár először nyilatkozott róla a sajtóban, Vitézy már tudta, a Fidesznek is kedvére van a terv (FRISS: április 8-án László Róbert nagyon meggyőző elemzése megmutatta, hogy 2023 decembere óta a Fidesz egy sor fontos lépést tett, amelyek nagyon hasznos támogatást adtak Vitézy készülő kampányához, és lehetetlen is bármi mással magyarázni ezeket a lépéseket. Ha pedig ilyen támogatás volt, akkor nyilván bátorítás is, még ha Vitézy nem is kérte ezt). Ettől még lehet, hogy nincs végleges megegyezése az LMP-vel – talán éppen azért jött Ungártól a híresztelés, mert előbb Vitézy is szeretné látni a közönség reakcióját.

Az LMP szempontjából lehet itt még egy komoly probléma – vagy mégse

Hasonló okokból az is belátható, hogy Ungár Péter se vágott volna bele a terv híresztelésébe, ha nem avatta volna be előre a DK-t, és nem kapott volna onnan bátorítást. Hiszen a DK pont most állt be Karácsony újraválasztási kampánya mögé, Ungár pedig a DK-ban látja annak ez ellenzéknek a vezérét, amiben az LMP jövőjét tervezi. A két tény közti konfliktus (látszólag) a napnál is világosabb. Az LMP már tavaly is csak a DK segítségével tudott parlamenti frakciót alapítani. Ezért teljesen elképzelhetetlen, hogy tudva-tudván veszélyeztetnék egy DK-támogatta főpolgármester-jelölt megválasztását akkor, ha nem biztosak abban, hogy nem lesz ebből harag.

Azt se nehéz belátni, hogy a DK-nak éppen elég oka lett volna egy ilyen terv bátorítására. Gyurcsányék terveibe jól illeszkedik az, ha Karácsony nem lehet az ő ellensúlyuk az ellenzéken belül. Láthatólag az is tetszene nekik, ha a Párbeszéd, MZP és a Momentum helyett az együttműködésre kész LMP hozná be a DK-utáló szavazókat egy általuk vezetett szövetségbe – majd akkor, ha erre szükség lesz.

Úgy azonban nem válhat az újjászervezett „egyesült ellenzék” hiteles vezetőjévé a DK, ha saját maga nem áll be Karácsony mögé a budapesti főpolgármester-választáson. Ennek óriási árulózás lenne a vége, amiből nem tudnának jól kijönni. Sokkal jobb, ha az „árulást” valaki más követi el. Az LMP-nek meg nem fog fájni a vád, mert esetleg többet is nyer annak elhangzásán – pl. Fidesz-árva vagy Puzsér-kedvelő szavazatokat –, mint amennyit veszít (hiszen eleve olyan alacsony szintről indul támogatottsága, hogy nemigen van vesztenivalója).

Persze minden elmélettel szemben vannak érvek

A fenti spekuláció leggyengébb pontjára szerintem az a kérdés világít rá, hogy ugyan miért kockáztatna a DK egy kormánypárti sikert a főpolgármester-választáson? De itt se kell ördögi képmutatást feltételeznünk ahhoz, hogy racionális választ találjunk a jogos ellenvetésre.

Hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a DK szereti vállalni a Karácsonnyal közös budapesti kormányzás minden ódiumát. Mert mit is nyer cserébe? Némi várospolitikai befolyást, de csak úgy, hogy a sikerek dicsőségét Karácsony aratja le, és ráadásul még egy a DK-val szembeni ellenpólust is építget belőle az ellenzéken belül. Ennél már talán az is jobban megfelel nekik, ha egy fideszes (vagy esetleg LMP-jelöltként indult, végül azonban „kénytelen-kelletlen” mégiscsak a Fidesz meg a Mi Hazánk közgyűlési szavazataival kormányzó) főpolgármesterrel szemben határozott ellenzéket vezethetnek a fővárosban. És közben persze hatalmon lesznek egy csomó budapesti kerületben.

Tényleg festői a kép harmóniája

Egy szó, mint száz, én látok itt egy mestertervet, ami könnyen megajándékozhatja Budapestet egy új főpolgármesterrel. Ez lehet akár Vitézy is, ha jól sikerül a kampány, ami a Fideszre és a DK-dominálta ellenzékre egyaránt pikkelő szavazókat felsorakoztatja a tisztes pártfüggetlen szakemberként kampányoló jelölt mögött. Aki valójában persze a kormánypárt és a DK hallgatólagos helyeslésével, tehát nagyrészt ellenszélmentesen indul majd. De lehet még főpolgármester egy fideszes jelölt is, ha számára kedvező arányban oszlanak meg a szavazatok a nem-fideszes jelöltek között.

Egyszerűen nem látszik olyan lehetséges kimenetele Vitézy indulásának, ami ne lenne a Fidesz számára jobb, mint ami Vitézy indulása nélkül történne azonos körülmények között. Leszámítva persze az olyan elhanyagolható valószínűségűnek tűnő elméleti lehetőségeket, mint hogy Vitézy valódi rendszerváltó meggyőződésű (ráadásul Karácsonynál több fideszes, mihazánkos meg kutyapárti szavazatot elhódító, és a Fidesz akarata ellenében is sikeres) főpolgármester lesz. Ilyen csoda ugyanis nem várható. Mert a legalkalmasabb főpolgármester is csak egy nagyobb csavar a főváros kormányzásában, amihez megannyi politikai támaszt és kollégát kell találni. Vagy ott, ahol a pénztár kulcsa van, vagy a rendszerváltást igénylő budapesti közvéleményben. A kettő egyszerre viszont Mózesnek sem fog menni. Egy szó, mint száz, a Fidesz számára nincs kockázat Vitézy indulásában. Az ő tervük fog megvalósulni.

Ugyanez igaz a DK-ra is. Hacsak nem az számukra a világ legfontosabb dolga, hogy asszisztáljanak egy kivéreztetett főváros kormányzásában, mindenképpen jobban illeszkedik a látható terveikbe az, ha 2024-ben veszít Karácsony Gergely. Annak ellenére, hogy a DK névleg őt támogatja. Persze csak azután, hogy ezerszer elmondták korábban, mennyire szeretnék, ha valaki más venné át tőle a közös ellenzéki jelölt szerepét, ám végül mégis támogatták. Mert a DK az ellenzéki egység híve, Karácsony meg nem adta át a helyét valaki alkalmasabbnak, mondhatják majd (tehát aligha lehet majd a DK-t kritizálni, ha Karácsony veszít, hiszen ők megmondták előre, hogy alkalmatlan, de a békesség érdekében mégis támogatták). És ha mégis nyer Karácsony (amire azért bőven van esély, mert a fővárosi népek még mindig szeretik őt ahhoz képest, hogy mik az alternatívák), a DK akkor is le van fedezve. Hiszen ők is támogatták Karácsony újraindulását (és legalább az ellenzéki imidzsük veszélyeztetése nélkül próbálkoztak meg egy ígéretes projekttel a leváltására).

A mesterterv annyira szép, hogy alighanem igaz is. Szép, mert minden csavar a helyén van. Karácsonyt és támogatóit leszámítva mindenki megtalálja benne számítását. Olyannyira, hogy nincs is szükség hozzá bonyolult összeesküvésre, titkos találkozókra vagy részletes írásos megállapodásra az összes érintettek jövőjéről. Onnan kezdve, hogy Vitézy elvállalja a jelöltséget, mindenkinek csak az önérdekeit kell követnie, és meglesz a számukra legkedvezőbb eredmény, amit ki tudnak hozni egy olyan szituációból, ami máskülönben Karácsony könnyű győzelmével fenyegeti őket. Azt meg nem tartják kívánatosnak, ha jól értem a Fidesz, az LMP és a DK eddigi kommunikációját.

Miért kell spekulálni?

Egy kérdés van még hátra főpolgi-ügyben, hogy vajon a fővárosnak és az országnak mi a jó? Ennek megítélése utólag talán könnyebb lesz, de most még biztos politikai ízlés kérdése. Mindenki tudja, hogy miként lehetne amellett érvelni, hogy a fővárosnak jobb lenne, sőt, talán még az ellenzék újjászületésének is, ha Karácsony vesztene. Én ebben kételkedek, de nem látok gonoszságot a tervben és szereplőiben pusztán amiatt, ha tényleg úgy gondolják a dolgot, mint ahogy feltételezem. Főleg akkor nem, ha azt is elhiszik, hogy majd pont az ellenzéki főpolgármester bukása egyengeti a rendszer megreformálásának, netán leváltásának útját. Ugyanis mindenkinek joga van tévedni. Még nekem is. És miért pont ők lennének tévedhetetlenek, amikor ennyire bizonytalan a jövő?

Azt se gondolom, hogy egy rafkós, de azért igencsak elképzelhető forgatókönyv nyilvános ecsetelésével aláásnám egy általam bizalmatlanul szemlélt terv esélyeit. Csak azt szeretném megmutatni itt, hogy a független sajtó sem tesz fel minden érdekes kérdést, és érdemes néha pár lépéssel előre gondolkodni a politikában. Különben úgy járhatunk, mint a momentumos politikusok, akik „az önálló arculatot kell építenünk” sehova nem vezető útját választották 2022 nyarán. A törpepártok egységbe kovácsolása helyett, amivel – a Direkt36 forrásai szerint – a DK vezetői számoltak, mint az árnyékkormányos különútjukra adható legésszerűbb momentumos reakcióval.

Megszimulálom, hogy milyen többség lesz a fővárosi közgyűlésben, ha elindul Vitézy

Végezetül tartozok még egy kis matekkel. Ugyanis a fővárosi választási reform hatásait latolgató cikkemben nem számoltam azzal a lehetőséggel, hogy saját listával indul az LMP a fővárosi közgyűlés választásán. Pedig a Mi Hazánk reformjavaslatának egyik fő újdonsága az, hogy az önálló főpolgármester-jelöltet állító pártok is indíthatnak majd saját listát a fővárosi közgyűlés választásán. Tehát nem csak azok, akik bizonyos számú fővárosi kerületben saját polgármester-jelöltet indítanak, mint a 2014 előtti rendszerben (nahát, most jut csak eszembe, hogy eddig még senki nem indokolta meg, hogy miért van szükség erre az újításra. Pedig valaki csak beírta a javaslat szövegébe, és hát sejtjük, hogy nem a Mi Hazánkban kell keresni a tettest). Az LMP az utóbbira aligha szánja rá magát, mert azzal a DK-vezette ellenzék által tényleg támogatott jelöltek győzelmét veszélyeztetné.

Ha viszont Vitézy elindul, és az LMP fővárosi listáját is ő vezeti, akkor hirtelen egész máskép festhet a párt megjelenése az egész önkormányzati és európai választási kampányban. A média-diskurzusban és a mindenkiben csalódott szavazók szemében is központi helyre kerülnének, és a jelenlegi közvélemény-kutatások által várt kb. három százaléknál komolyabb támogatottságot remélhetnének a fővárosi és az európai választáson is. Ez pedig az esetleg megszerzett mandátumok mellett jelentős javulást jelentene a párt alkupozíciójában a 2026-os parlamenti választáson elkerülhetetlen közös jelölt- és listaállítások világában is. Motiváció tehát bőven lesz az önálló budapesti LMP-lista indítására, ha lesz ehhez főpolgármester-jelölt, és a fideszes kétharmad csont nélkül megszavazza a Mi Hazánknak tulajdonított választási reformjavaslatot. (FRISS, 2023. dec. 12: egy nem túl lényeges módosítással szavazták meg, pedig a Mi Hazánk végül nem is támogatta.)

Nézzük tehát meg, hogy miként befolyásolná a közgyűlés várható összetételét egy harmadik ’ellenzéki’ lista felkerülése a szavazólapra. Továbbra is az a szeptemberi Medián-kutatás a legfrissebb nyilvános infó a budapesti pártpreferenciák megoszlásáról, amit a témáról szóló múlt heti posztomban használtam. Eszerint az LMP nagyjából három százalékos szavazatarányra számíthat a fővárosban (ti. 2%-ra úgy, hogy a bázisban van még 31% „nem tudja vagy nem mondja meg, kire szavazna” is). A DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd alighanem közös listán indulna, ha a Fidesz bevezeti a névleg a Mi Hazánk által javasolt választási reformot. A kutatás alapján úgy saccolom, hogy ez a „DK-stb. lista” úgy 40 százalék szavazatot kapna, ha az LMP is rákerülne, a Fideszé meg 37-et, a Kutyapárt 11-et, a Mi Hazánk hatot, egyéb pártok pedig összesen hatot (de egyik se szerezne mandátumot). Alább ez lesz majd az  ’A’ forgatókönyv. Ha a Momentum mégis önálló listán indulna (’B’ forgatókönyv), akkor ők 15% vinnének el, értelemszerűen a DK+stb. közös listától. A többi százalékokról felteszem, hogy maradnak a ’B’ forgatókönyvben is úgy, mint az ’A’-ban.

Egy Vitézy vezette külön lista eredménye aligha saccolható most meg, ezért a szimulációik e tekintetben a kisarkított végletekre koncentrálnak, hogy megértsük, milyen lehetőségeket tartogat a jövő. A C-E forgatókönyvek egyike se kifejezetten optimista az LMP esélyeivel kapcsolatban, mert az igazán érdekes kérdés most az, hogy már egy gyengén teljesítő LMP lista is érdemi különbséget okozna-e az eredményekben (egy erős nyilván ezt tenné). A három opció ezért ez:

’C’ forgatókönyv: az LMP lista 3% szavazatot szerez, kizárólag a „közös lista” (DK-stb.) rovására;

’D’ forgatókönyv: az LMP 5%-ot szerez úgy, hogy még egy-egy pontot elvesz a Momentumtól és a Kutyapárttól is; és

’E’ forgatókönyv: az LMP 5%-ot szerez úgy, hogy nagyon átpozícionálja a pártot a kampány, minekutána 1-1%-ot vesz el a DK-stb. közös listától is, meg a Fidesztől, a Momentumtól, a Mi Hazánktól és a Kutyapárttól is.

Egyenként százezer szimulációt végeztem mind az öt lehetőséggel. A százezer lehetőség mindig csak abban a mértékben variálja a szavazatok várható megoszlását az adott forgatókönyv keretein belül, mint amennyire egy átlagos közvélemény-kutatás statisztikai hibahatára alapján várhatnánk. Tehát például egy fixen 37%-os helyett 37±3 százalékos Fidesszel kalkulálnak. Aztán kiszámoltam mind az ötszázezer szavazatmegoszlás esetén a 32 fővárosi listás mandátum megoszlását. A teljes transzparencia jegyében az R nyelven olvasók itt kereshetnek kákát a számítógépes kódban, ami a szimulációkat és az ábrát létrehozta.

A fenti ábra csak azt mutatja meg, hogy az egyes forgatókönyvekben hány százaléknyi szavazattal hány mandátumot szerez egy-egy lista. Minden egészen pici színes pötty egy-egy szimuláció egy-egy lista tekintetében. Mivel egy-egy listáról százezer pötty jelenik meg minden forgatókönyvben, a pici pöttyök összemosódnak. Ezért elhelyezkedésük jobb érzékeltetése érdekében kissé szétszórtam őket a mandátumszámokat jelző függőleges tengely mentén. Remélem, nem fogja emiatt azt képzelni senki, hogy 13 vagy 14 helyett esetleg “13 egész 182 ezred” mandátumot is lehet nyerni a szimulációkban (amint azt az ábra sejteti).

Az ábra érdemi üzenete az, hogy bizony arányosan és – ellentétben egy egyéni kerületi rendszerrel – a pártok közötti elfogultság nélkül osztja el a listás választás a mandátumokat a szavazatok közt. De azért a d’Hondt algoritmus használata miatt egy kicsit jobban szereti a nagyobb pártokat, mint a kisebbeket. Pl. az ’E’ forgatókönyvben 40% körüli szavazattal 15-16 mandátumot lehet szerezni (tehát a 32 hely 47-50 százalékát), míg 5% szavazattal csak egyet vagy kettőt (ami a mandátumok 3-6 százaléka).

A közgyűlési többség gyenge LMP-vel: légy a kutyák királya

A főváros kormányzása tekintetében legizgibb eredmény az alábbi táblázat. Itt az a kérdés, hogy az egyes forgatókönyvek esetén miként alakul annak a valószínűsége, hogy akár az ún. “ellenzéki” pártok, akár a Fidesz és a Mi Hazánk együtt legalább 16 mandátumot szereznek (tehát egy általuk támogatott főpolgármesterrel együtt többségbe kerülnének „a Mi Hazánk javaslata” szerint kialakított 33 tagú fővárosi közgyűlésben). Ha egyik oldal sem szerez legalább 16-ot, akkor a Kutyapárt kerül ügydöntő szerepkörbe a közgyűlésben – legalábbis a szeptemberi Medián kutatás alapján saccolt várható szavazatmegoszlások szerint. Az egyes lehetőségek valószínűségét itt abból számolom ki, hogy megnéztem, az adott forgatókönyvre vonatkozó százezer szimuláció közül mennyiben valósult meg egyik vagy másik lehetőség.

Három különböző összetételű fővárosi közgyűlés kialakulásának valószínűsége (%-ban) az öt (A-E) forgatókönyvre vonatkozó 100-100 ezer számítógépes szimuláció szerint

	A	B	C	D	E
Min. 16 ‘ellenzéki’ képviselő lesz:	1	0	0	1	14
Min. 16 Fidesz- vagy Mi Hazánk képviselő lesz:	6	14	39	40	8
Ügydöntő szerepbe kerül a Kutyapárt:	93	86	61	59	79

A tábla első sorának üzenete egyértelmű. Ha a Medián szeptemberi kutatási eredményei (még mindig) helyesek, akkor az öt ellenzéki pártnak nincs esélye a közgyűlési többség elnyerésére a “Mi Hazánk javasolta” választási rendszer mellett. Még akkor se, ha velük tartó főpolgármestert választ a nép. És ezen a tényen az se változtat, ha két vagy három ’ellenzéki’ lista indul (ld. B, C és D forgatókönyv), és az se, ha egyetlen közös listán indul az öt párt, és az begyűjti mindazt a szavazatot, amit külön-külön kapnának a Medián szerint (ld. ’A’ forgatókönyv). Akkor nyílik csak némi esélyük a közgyűlési többség megszerzésére, ha egy külön LMP lista – vagy netán a Momentumé – a Fidesztől és a Mi Hazánktól is képes szavazókat elhódítani. De egy öt százalék körüli LMP listás eredmény mellett még így is csak szerény (lényegében egy a hétből) esély nyílna erre.

A tábla második sora még érdekesebb, bár bonyolult. Egyszerűen fogalmazva egy paradox, bár roppant logikus hatást vehetünk itt észre. Ha egy Vitézy fémjelezte LMP-s kampány a jobboldali szavazókat (is) ugyanannyira magával ragadja, mint az ellenzékieket (‘E’ forgatókönyv), akkor egy baloldali közgyűlési többség esélyeit javítja. Ha viszont kizárólag ellenzéki szavazóknak imponál (‘C’ és ‘D’ forgatókönyv), akkor pont, hogy a jobboldaltól teszi függővé a következő főpolgármestert a közgyűlésben.

[Ezt a bekezdést ugorja át bátran, pusztán azok kedvéért van itt, akik kiváncsiak a paradoxon levezetésére.] A bonyolult számokból így jön ki ez. Egy külön induló Momentumos lista kissé megnöveli a Fidesz-Mi Hazánk többség kialakulásának az esélyét. Ám még abban az esetben is szerény marad erre az esély, ha egy fideszes főpolgármestert választ meg a nép, és a külön Momentumos lista nem hoz plusz-szavazatokat ahhoz képest, mint amennyi a Momentum hozománya lenne egy közös listához való csatlakozásuk esetén. Ha viszont a Momentum mellett az LMP is külön listán indul, akkor jelentősen megnő a (szél)jobbos többség esélye. Legalábbis a C és D forgatókönyvek mellett, tehát ha csak eleve LMP-s, illetve ellenzéki szavazókat vonz a Vitézy-fémjelezte lista. Ha viszont a (szél-)jobbról is elhódítana szavazókat egy külön LMP-s lista (E forgatókönyv), akkor mindjárt ellensúlyozná még a külön induló Momentum hatását is a közgyűlési többség alakulására.

Végül a harmadik sorban sorakozó igencsak magas számok azt mutatják, hogy ha a Medián szeptemberi számai helyesek, akkor a dolgok jelenlegi állása szerint alighanem a Kutyapárt kezébe kerül a döntő szavazat a Mi Hazánk javaslatának megfelelően átrendezett fővárosi közgyűlésben. Akárki legyen a főpolgármester, elég jó eséllyel a kutyákkal kell majd kormányoznia (amíg nem jön el értük a sintér).

Epilógus: Lehet más a politika egy autokráciában

Mint említettem, a fenti szimulációk szándékosan egy viszonylag kicsi LMP-s szavazataránnyal számoltak. Nem mintha kételkednék abban, hogy szerezhet még vaskos meglepetést Vitézy Dávid a belpolitikai újságírónak, aki azt fejtegette komoly önellentmondásokba bonyolódva a héten, hogy a 2022 utáni Fidesz-kormány államtitkára úgyse tud labdába rúgni LMP-jelöltként Budapesten, mert a politikai középen nincsenek szavazók. Mert bizony ez az újságíró is arra lukadt ki a végén, hogy lassan nagyobb az ellenzék ellenzéke, mint az ellenzék. Más szóval bőven lehetnek olyan szavazók, akik belefáradtak az összegyurcsányolt meg a fideszes listák közti választásba, és a Momentum fantáziátlansága meg az “ingyen sör és örök élet” elöregedett ígérete sem ragadja meg őket. Vitézy húzóneve pedig az LMP-listára is odacsalogathatja a tavaszi napfényt. Még csak győznie se kell a főpolgármester-választáson, elég ehhez egy tisztes második vagy harmadik helyezés is.

Nem kell szimuláció, hogy lássuk a következményeket a választási matek vonatkozásában. Egy szárnyaló LMP nyilván sok szavazatot vehetne el a fővárosi listás szavazáson a Kutyapárttól, a Momentumtól és a Mi Hazánktól is. Az MSZP és a Párbeszéd jobb híján fideszbérencezéssel meg schmidtmáriázással próbálhatja megállítani Vitézy szekerét. De hogy ehhez megkapják-e a DK hangerősítőit is, az már kétesélyes. Elvégre egész véletlenül pont most veszi el az ellenzéki pártoktól az Állami Számvevőszék a spájzban félretett pénzt – a tuggyukki miatt, ugye, hiszen nem Márki-Zaynál tartott az ügyben házkutatást a rendőrség. A maradék manna meg kell majd az európai parlamenti, győri, pesterzsébeti stb. kampányra. Szóval lesz DK-s magyarázat arra, hogy a főpolgármester-választásra miért nem tellett. A rokonszenves Vitézyt pedig amúgy sem szórólapokkal, hanem a szakmai koncepcióját és felkészültségét taglaló médiamegjelenésekkel lehet eladni a nagyközönségnek. Ahhoz meg nem pénz kell, hanem a háttérben jól mozgatott sajtókapcsolatok és fantáziadús tartalom. Persze az se árt, ha az ellenfél nem szórólapozhat közben. De hát mikor ásta alá egy magyar köztisztviselő szakmai integritását egy lezsírozott választáson való részvétel? Ami úgyis csak a bemelegítés a közbeszerzésekhez.

A történet vége így könnyen lehet az, hogy egy akár 3-4 főre is felduzzadó LMP-frakció kerül ügydöntő pozícióba a fővárosi közgyűlésben. Azt persze Vitézy győzelme esetén sem az ő nyugatias szakmai fantáziája fogja megmondani, hogy merre menjen a kisvasút, hanem a kassza kulcsát fogva tartó budavári pasa. Hát ez van, legfeljebb most majd az Öt című tévéműsor követői lesznek szegényebbek egy illúzióval, és Budapest gazdagabb pár Rákosrendezőre épült arab szállodával.

Ugye milyen izgalmas lehetőségeket tud felvetni egy uncsi választás egy autokráciában? Itt is van egyfajta politikai pluralizmus, hiszen pl. a Fidesz vagy a DK nem sokra menne azzal, ha Vitézyt jelölné, de azt mind a ketten megakadályozhatják, hogy az LMP tegye ezt. Csak a demokratikus választásokra jellemző „mindenkinek szabad minden” helyét veszik itt át némileg előre elrendezett viszonyok. Kicsi a magyar pluralizmus, és savanyú, de örülhetünk, hogy ezúttal ilyen csinos kifestővel ajándékozta meg a gyerekeket. Ezért a végén még tényleg hasznosnak bizonyulhat egy amatőr választási kalauz a lehetőségek tárházához, ha már a 24.hu Háromharmada se tudta rendesen összerakni a kirakodó-játék elemeit.

FRISS, 2023. dec. 14. Ma jelent meg ez az interjú Vitézyvel meg az a vélemény róla, ami nekem azt mutatja, hogy a szabad sajtót érdekelnék a nézetei egy kampányban is, de lehet, hogy inkább csak paywall mögé tett fizetős tartalmakat gyártana róla, ő meg nem tud ráállni arra, hogy a Mi Fideszünk helyett az ellenzékre és a közvéleményre támaszkodó főpolgármester vagy -helyettes legyen. Persze az ellenzékiek is szívesebben csapnak agyon fideszbérencezéssel stb. bármit, amit nem a padszomszédjuk mond, mint hogy belefogjanak érdekek és gondolatok érdemi egyeztetésébe, és erre még most is ráfizethetnek.

FRISS, 2024. jan. 10. Három újdonságot tudtunk meg a napokban:

1. Egy új információval egészítette ki a HVG december 9-i posztomat Vitézy Dávid esetleg főpolgármester-jelöltségéről: “A hvg360 információi szerint … készült korábban olyan, nem nyilvános közvélemény-kutatás, amely alapján egy Karácsony–Vitézy-párharc nem lenne lefutott meccs egy a Fidesz által jól támogatott kampánnyal. De ha a Fidesz nem is lép vissza, Vitézy elvihet Karácsonytól annyit, hogy a fideszes jelölt ne bukjon látványosan nagyot.” (Nem tudom, hogy elismerésnek vegyem-e, hogy a HVG egy hónap elteltével is fizetős tartalomnak érzett egy olyan témát, amiről most se tudnak többet mondani, mint fenti hobbista-ingyenes posztom december 9-én, vagy inkább politikai képzelőerőmet érintő kritikának vegyem, hogy elemzésem érdemi következtetéseinek mellőzésével érezték a leginkább fizetőképes tartalomnak a cikküket.)

2. Szabó Tímea és Ungár Péter szóváltása a héten megmutatta, hogy egyáltalán nem került le a kérdés a napirendről, és aligha csak a folyamatban levő képviselőtestületi jelöltség-osztogató egyeztetések befolyásolása a célja (Szabó nem szállt volna bele így Ungárba, ha Karácsony nem venné komolyan Vitézy jelöltségének lehetőségét).

3. Tarlós István múlt heti „Piszkos Fred dicsérete hozzon rád pusztulást” sejtelmeskedése Vitézy esetleges jelöltségéről azt mutatja, hogy megfontolás alatt áll a lehetőség a Fideszben (Tarlósnak pedig vagy az ötlet nem tetszik, vagy az, hogy meg se kérdezték róla).

Igen lényeges a történetben az is, hogy mennyire lehetnek biztosan az ellenzéki pártok abban, hogy a fővárosi közgyűlési választáson akkora győzelmet aratnak, hogy a leendő főpolgármester személyétől függetlenül is nekik jut-e az a többszázmillió forintra tehető jövedelem, ami a fővárosi tulajdonú vállalatok felügyelőbizottsági tagjai kapnak. A fővárosi közgyűlési esélyekre vonatkozó közvélemény-kutatásokat és az abból levonható mandátumbecsléseket ebben a folyamatosan frissülő posztban elemzem.

FRISS, 2024. jan. 27. A HVG azt írja, hogy Vitézy Dávid “környezetéből úgy értesültünk: valóban fontolgatja az indulást, de “abban biztos, hogy nem az LMP színeiben”.” Feltéve, hogy a HVG forrásai tudják, miről beszélnek, ebből leginkább az következik, hogy független jelöltként – vagy ami ugyanaz, valami nem jegyzett párt színeiben – indul a Lázárral és Karácsonnyal két fronton csatázó vitéz. Az LMP pedig megtépázott ellenzéki hitelességgel, önálló fővárosi lista nélkül, esetleg egy közös ellenzéki listán néhány semmire sem jó helyet kapva megint kimarad a fővárosi közgyűlésből.

Pedig úgy tűnik, a DK türelmét eddig még sikerült Ungár Péternek megszereznie a Vitézy-projekthez. Talán mert a DK-sok is elhitték, hogy egy LMP-jelölte Vitézy legalább annyi szavazatot vinne el a Fidesz-, mint a DK-Momentum-MSZP-P jelöltjétől, és ezért csak az LMP-t hozná kedvezőbb alkuhelyzetbe. Ám ha ez az elmélet helyes (lehet, hogy az, egyszerűen csak nem lehet ezt előre látni addig, amíg az átlag budapesti annyira ismeri a volt államtitkárt és BKK-vezetőt, mint a Mars felületét), akkor egy független Vitézy végkép inkább az eleve esélytelenként leírt fideszes jelöttől vinne el szavazatokat. Ehhez meg aligha kapja meg a számára oly fontos felsőbb jóváhagyást, ha nem előzi meg Karácsonyt a bizalmas felmérésekben márciusig.

FRISS, 2024. január 29. A Válasz Online értesülései szerint Vitézy csak azután tervezi bejelenteni jelöltségét, hogy a Fidesz megnevezte a magáét, mert – hozzám hasonlóan – arra számít, hogy ha ő fideszes jelölt lenne (vagy annak tűnne a szavazók szemében), akkor az jelentősen csökkentené esélyeit. Meglehetősen fellelkesítette viszont őt és az LMP-t egy január közepi-végi Pulzus felmérés, amiben a decemberben a Závecz által mért 9 helyett már 16 százalékosnak túnik Vitézy támogatottsága (ha az eddig ismertté vált jelöltek, Vitézy, és egy konkrét fideszes politikus között kell választani). Miközben ezek a számok kétségkívül azt mutatják, hogy dilettáns módon ítélkezett a 24.hu nagy önbizalmú belpolitikai újságírója Vitézy esélyeiről decemberben, a Pulzus.hu (bárki által letölthető, de csak pár ezer ember által használt okostelefonos alkalmazás segítségével gyűjtött) adatai ilyen pártpolitikai kérdésekben egyáltalán nem vehetők komolyan, és ezért egy korábbi ZRI adattal való összehasonlítása sem lehet mérvadó (ha pedig főleg fideszes szavazókat vonz Vitézy, mint a Válasz Online írja, akkor valójában a 16%-nál sokkal több is lehet már a támogatottsága). A Pulzus adatok érdemeiről és korlátairól korábban sokszor írtam már, pl. ennek a posztnak a végén.

FRISS, 2024. január 31. Karácsony Gergely és egy meg nem nevezett Fidesz-jelölt esetleges szavazóinak úgy 20-20 százalékát, a Mi Hazánk és a Jobbik főpolgármester-jelöltjei szavazatainak durván felét tudná most elhódítani Vitézy Dávid egy ma reggel megjelent, az LMP megbízásából a Medián által végzett egészen friss budapesti telefonos vizsgálat szerint . Az ábrán látható nagyságrendekből az következik, hogy Vitézy talán még győzhet is, legalábbis akkor, ha a Fidesz visszavonja az egyelőre meg sem nevezett jelöltjét. Ami nyilván egy kecske-káposzta problémát vet fel az ő szempontjából, ha hihetünk annak a korábbi értesülésnek, miszerint mindenképpen szeretné elkerülni a látszatot, hogy valójában a Fidesz jelöltje. Pedig neki is szüksége lesz egy fővárosi közgyűlési többségre, ahhoz meg vagy a karácsonyista táborral, vagy a Fidesszel össze kell bútorozni, szóval mégis jó lenne színt vallani egy ponton. A pártfüggetlen szakértői kormányzás ugyanis mindig jó jelszó, csak hát a legjobb esetben is blöff, ld. erre fent a posztomat.

Az ábrán látható számok részleteit (egy meg nem nevezett fideszes jelöltet plusz a Mi Hazánk és a Jobbik jelöltjeit 56-33-9-2 arányban verné Karácsony, ha Vitézy is belépne akkor 43-27-24-5-1 lenne a százalékos megoszlás, ha kidobjuk a nem tudom stb válaszokat a bázisból) azért kell az országos pártpreferencia-kutatásoknál is sokkal óvatosabban kell olvasni, mert települési szintű telefonos vizsgálatokhoz még sokkal nehezebb jó mintát csinálni. Egy még kialakulatlan, az átlagember által még kevéssé ismert jelöltmezőny esélyeit méregetni pedig elég nagy lutri. Ráadásul az elmúlt hónapok budapesti vizsgálataiban gyakori tapasztalat (állítólag), hogy ha konkrét személynév is kapcsolódik a Fidesz jelöltjéhez a kérdőívben, akkor valamivel nagyobb a támogatottságuk.

FRISS, 2024. március 20. Vitézy Dávid tegnap megerősítette, hogy egy civil szervezet és az LMP jelöltjeként indul a főpolgármester-választáson, és egy nagyinterjúban megigérte, hogy veresége esetén (ha az LMP listán azért bejut a közgyűlésbe) elvállalja a fővárosi LMP-frakció vezetését is. Mivel időközben a Fidesz is megnevezte jelöltjét, innentől kezdve könnyű lesz felmérni, hogy mennyire veszi komolyan Vitézy legyőzését a kormánypárt abból, hogy illetik-e annál erősebb kritikával, mint Tarlós István dorgálása. A budapesti főpolgármester-választás esélyeiről megjelent február végi Republikon közvélemény-kutatásról, meg hogy vajon miért ódzkodna Magyar Péter Vitézy Dávid támogatásától, itt olvashatja posztomat.