Miként alakította a járványhelyzet kezelése a politikai közvéleményt Magyarországon?

Tóka Gábor

FRISS (2020. október 13.) Érdekes adalék a járványhelyzet politikai hatásairól a Publicus Intézet ma megjelent idősora Karácsony Gergely budapesti főpolgármesteri tevékenységének megítéléséről a város lakói körében. Az magától értetődik, hogy a határozott véleménnyel rendelkezők aránya növekedett a városvezető tavalyi hivatalba lépése óta. Érdekes viszont, hogy a pozitív vélemények aránya a tavaszi járvány-sokk idején érte el a csúcsát, és azóta valamelyest csökkent (ld. ábránkat). Ez egybevág az alábbiakban hivatkozott amerikai irodalomnak azzal az állításával, hogy (1) a kormány és más illetékes hatóságok népszerűsége nagyot ugorhat olyan válságok idején, amikor egyrészt határozott védekező lépéseket vár tőlük a közvélemény, másrészt viszont kevesebbet teret kapnak, vagy hiteltelenek maradnak a nyilvánosságban a lépéseiket bíráló hangok, de (2) az ilyen népszerűség-injekció hamar elillan. Ha hihetünk az országos közvélemény-kutatásokban, akkor 2020 nyarán a Karácsony értékelésében látotthoz hasonló visszaesést láthattunk a Fidesznek a tavaszi hónapokban megnőtt népszerűsége tekintetében is.

Forrás: https://publicus.hu/blog/egy-evvel-a-gyozelem-utan-merlegen-karacsony-gergely/ NB a forrás szerint a Népszavára kellene hivatkoznom, mert ők rendelték meg a kutatást, ám a érdemi részleteket mutató ábrák ott nem jelentek meg.

INNENTŐL pedig az eredeti, 2020. június 13-i poszt:

A héten négy, részben még május végi adatsor jelent meg arról, hogy miként változtak a pártnépszerűségek március eleje-közepe, tehát a komolyabb járványijedelem kezdete óta Magyarországon. A Medián június elejei adatai megerősítik, hogy február – tehát az intézet eggyel megelőző vizsgálata – óta jelentősen nőtt a Fidesz várható országos szavazataránya: a Mediánnál bontástól függően 5-6%-kal, tehát még inkább, mint más intézeteknél. Korábban a Závecz RI talált március és április közepe között 3-5%-nyi növekedést ugyanezen mutatókban (tehát az “összes pártválasztó” és a “biztos pártválasztók” között). A Publicus és az IDEA Intézet viszont a járvány idején többször is publikált vizsgálatokat, most pedig a május végi számaikat is. Ezek, meg a Nézőpont Intézet május és június eleji adatai alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz előnye a hatpárti ellenzékkel szemben májusban már inkább csökkent, bár az év első néhány hónapjában, kiváltképpen pedig március második felében és/vagy április elején nőtt.

Akárhogy is van, a jelenlegi ismert adatok szerint a Fidesz-KDNP olyan jól áll, hogy parlamenti mandátumarányban az egységesen, közös jelöltekkel vagy akár közös listával, induló ellenzékkel szemben is nagyon nagy parlamenti többségre – a 2019-es választási térkép szerint kb. 128 mandátumra – számíthatna. Esélye akkor lehetne egy újabb kétharmadra, ha jelenleg kb. 52.5%-ra várható szavazataránya 10-11 helyett inkább 13%-kal múlná felül a hat ellenzéki párt együttesen várható szavazatarányát, vagy ha az ellenzéknek nem sikerülne egy maximálisan hatékony, abszolút minden szavazat-lemorzsolódást megelőző választási együttműködési formulában megegyeznie. Hogy az utóbbira miként lenne esélye, arról itt hallgathatja meg a véleményem egy tegnapi rádióműsorban.

Az eddig ismertté vált számok szerint a Fidesz emelkedésének zöme a járványellenes korlátozó intézkedések március 12-i bevezetését követő egy-két hétre eshetett. Abban némileg bizonytalanok az adatok, hogy áprilisban stagnált, kissé visszaesett, vagy picit emelkedett-e a Fidesz támogatottsága. Ezek a változások első ránézésre könnyen összefüggésbe hozhatók azzal, hogy a járványhelyzet idején a világ számos országában növekedett a végrehajtó hatalom fejének személyes népszerűsége, és ez néhány helyen a pártjaik választói támogatottságát is megdobta: európai átlagban úgy 4-5%-kal. De az észak-európai országokban, Hollandiában és Németországban még ennél többel is. A látszat azonban csalóka: miként Görögországban és Írországban, azonképpen – alábbi ábránk szerint – Magyarországon is csak egy már hetekkel korábban megkezdődött trendet folytat a Fidesz felfelé ívelő népszerűsége. A kormányintézkedések lakossági megítélésével kapcsolatos közvélemény-kutatásokbók korántsem rajzolódik ki olyan általános elégedettség ezekkel, mint például Olaszországban.

Sőt, az Eurobarométer sorozat 21 tagállamra kiterjedő közvélemény-vizsgálatának április végi adatai szerint hazánk a saját kormányával legkevésbé elégedett öt, a járványügyi kormányintézkedéseknek pedig sokkal több gazdasági kárát, mint egészségügyi előnyét látó országok közé tartozik. Állásuk vagy jövedelmük (egy részének) elvesztéséről, a járványhelyzet miatt elégtelenné vált táplálkozásról pedig egyetlen más tagállamban sem számoltak be annyian, mint Magyarországon (a pontos részletekre ld. a hosszú lábjegyzetet a lap alján). A magát a propaganda erőfeszítések középpontjába állító miniszter-elnök személyes népszerűségének emelkedésére utaló adattal sem állt elő senki, pedig a kormányzati megrendelésre dolgozó kutatóintézetek weboldalai extra erőfeszítéseket mutattak ebbe az irányba. Sajtóértesülések szerint ez nem mindig vezetett a remélt eredményekhez, és ezért lett a megjelent közlemények információtartalma diétás abban a tekintetben, hogy tényleg a járványhelyzet okozhatja-e a Fidesz növekvő támogatottságát.

A trendeket vizsgálva inkább arról lehet szó, hogy a 2019. októberi önkormányzati választásokat követően megugrott az ellenzék versenyképességébe vetett lakossági hit, és ez ideig-óráig megemelte a hat szövetkező ellenzéki párt népszerűségét a Fidesz rovására. A hihető politikai alternatíva felmutatására tett erőfeszítések december-januári teljes kifulladása után azonban az inga ismét visszalengett a Fidesz irányába. Ha ez az interpretáció igaz, akkor az ellenzéknek a járvány idején még tovább fakuló jelenléte a nyilvánosságban csak egy a járványhelyzettől független folyamat folytatása az új körülmények között.

Akárhogy is, a valamennyi publikált közvélemény-kutatás eredményét összefoglaló ábráink tanúsága szerint a Fidesz most érzékelhetően jobban áll, mint az önkormányzati választások előtt, és lényegesen magasabb most a Fidesz várható belföldi szavazataránya, mint a közvetlenül a 2018-as választások előtt készült kutatásokban. Mivel azóta megjelent a Mi Hazánk és kicsit erősödött az MKKP, ez most alighanem elég lenne egy megnyugtató parlamenti többség megszerzéséhez a hatpárti ellenzékkel szemben (utóbbi együttes szavazataránya a 2018 április 51% helyett most 42% körül van). Kétharmadot viszont csak akkor ér, ha a Fidesz szavazatelőnye a hatpárti ellenzék előtt 13-14% felett marad, vagy ha az ellenzéki jelöltkoordináció sikeredik félre. Erről egy másik Vox Populi cikkben olvashat részletes számításokat.

A járványhelyzet kezdetét követő tíz napban készült közvélemény-kutatások tanulságait külön posztban elemeztem. A Vox Populi blogon még visszatérünk majd arra, hogy mik a tapasztalatok a válsághelyzetek politikai hatásairól. Ebben az összefoglalóban azonban innentől már a hosszabb távú trendeké a szó.

A hosszabb távú trendek értékelését megnehezíti, hogy a kormánypárti közvélemény-kutató intézetek tavaly ősz óta alig-alig publikálnak friss adatokat. Ez akár oka is lehet a Fidesz késő őszi visszaesésének az adatokban, hiszen korábban részben a Nézőpont Intézet számai tartották olyan magasan a Fideszre vonatkozó becslések átlagát. De persze az is lehet, hogy pont a Fidesz számára kedvezőtlen eredmények magyarázzák a közlemények megritkulását. A Századvég ugyanis szeptember óta egyáltalán nem publikált friss adatokat, és a Nézőpont is többnyire inkább politikai kommentárokat, mint friss pártpreferencia adatokat publikált augusztus óta.

De nézzük az összefoglaló ábrákat az ellenzéki pártokról. A pöttyök egy-egy párt támogatottságát mutatják egy-egy közvélemény-kutatásban, a görbe vonalak az egyes pártokra vonatkozó megfigyelések helyi regresszióval számított trendjei. Az ellenzék kezdetben feljebb araszolt azután, hogy az októberi választás után a fogyasztói bizalmi index és a Fidesz népszerűsége is elkezdett lefelé baktatni. A legtöbbet a Demokratikus Koalíció tábora gyarapodott akkor, a 2018-as választásokon elért alig 5 százalékról felment talán 14%-ra. Ők jobb eredményt értek el a tavalyi Európai Parlamenti választáson, mint a közvélemény-kutatások alapján várhattuk volna, de nehéz lenne megmondani, hogy azt az eltérést az EP választások alacsonyabb részvételi aránya (és a DK-szavazók esetleges kiemelkedő aktivitása 2019. májusában), vagy a közvélemény-kutatások esetleges szisztematikus hibája okozta. A mostani ábránk szerint a DK népszerűsége még az októberi helyi választások óta is növekedett, de ezek a trendvonalak az utóbbi hetekben elég érzékenyek voltak arra, hogy éppen melyik közvélemény-kutatótól jelent meg több recens adat.

A Momentum trendvonala a DK-éval párhuzamosan ívelt fel 2018-19-ben egészen tavaly novemberig, azóta lényegében stagnál 11% táján – igaz, mint ábránk mutatja, az ő európai választási eredményeiket is alábecsülték a 2019 tavaszi közvélemény-kutatások.

A 2018-as választáson legerősebb ellenzéki pártként induló Jobbik az akkori választási kampányban jócskán erősödött, a választások után viszont egy gyors lejtmenetre került, ami csak 2018/19 telén állt meg egy időre, majd 2019 tavaszán megint felpörgött. Tavaly nyár óta a párt népszerűsége egy nagyon szűk sávon belül ingadozva inkább alulról súrolja a 10%-ot, amit persze jócskán alúlmúltak az ő híveiket talán kevésbé mozgósító európai választásokon.

Hasonló, csak jóval alacsonyabb szinten zajló mozgást láthatunk az LMP esetén is: nagy visszaesés 2018 második felében és 2019 tavaszán, a szünetekben stagnálás. A Jobbikkal ellentétben azonban az LMP 2020 első hónapjaiban újra leszálló ágba került, az év eleji 3% helyett ma már inkább csak 2%-ra tartják őket a közvélemény-kutatások.

Az MSZP-Párbeszéd együttes támogatottsága alig mozdult el a tavalyi országgyűlési választást követő egy évben, az Európa Parlamenti választások előtt és után viszont zuhant, összesen talán három hónapig. Az utóbbi hónapokban az MSZP adataiban ismét a fogyatkozás jeleit láthattuk. (A két párt külön-külön mért adatait, ahol ez egyáltalán publikus, adatbázisunk “Megjegyzések” oszlopában tüntetjük fel: együtt kb. 7-8%-on állhatnak mostanában, ami persze nem lenne elég egy kétpárti közös lista parlamentbe juttatásához, mert arra 10%-os küszöböt állapít meg a választási törvény.)

Az MKKP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) 2018 november vége felé érte el eddigi népszerűségi csúcsát. Azóta talán kicsit visszább lépett a párt, és jelenleg 3%-hoz közeli szavazatarányra számíthat.

Az MKKP-éhez hasonló sávban, csak más trenddel mozog az inkább Orbán Viktorral, mint ellenzékével rokonszenvező volt jobbikosok Mi Hazánk pártja is. 2018 nyári megalakulásuktól kezdve nagyon lassan, de folyamatosan növekedett támogatottságuk úgy 3%-ig, 2019 utolsó hónapjaiban viszont markánsan visszaesett látható támogatottságuk. Igaz, az európai választások azt sejtették, hogy az MKKP-vel ellentétben őket kissé alulbecsülik a közvélemény-kutatások.

KI MONDJA MINDEZT?

A Vox Populi oldal céljáról, szerzőiről itt olvashat többet. Összefoglalónk pont azért készül el rendszeresen, mert egyre nehezebb tájékozódni Magyarországon arról, hogy vajon miként is alakul egyes politikai pártok támogatottsága a választóközönségben. A különböző intézetek által gyűjtött adatok rendszertelenül jelennek meg, sokszor zavarbaejtően különböznek a szalagcímek és a részletek, többféle adatsort közölnek, és ezek nem mindig hasonlíthatók össze közvetlenül egymással illetve a választási eredményekkel. Hol harminc, hol negyven, hol ötven százalék körüli számok jelennek meg például a Fidesz neve mellett pusztán amiatt, hogy más-más bázison számított eredményeket mutatnak be a különféle számsorok. Az adatok néha gyorsan, néha több hetes késéssel jelennek meg a vizsgálat után, és egyre inkább előfordul az is, hogy soha.

A zűrzavart a Vox Populi blog azzal igyekszik csökkenteni, hogy azonos bázisra hozza és egymás mellett összegyűjtve közli az összes országos közvélemény-kutatás eredményét arról, hogy miként szavazna az ország, ha „most vasárnap” országgyűlési választások lennének. A nyers adatokat itt találja meg, a trendeket bemutató ábrákat és mindenféle technikai magyarázatot pedig itt.

FRISSÍTÉS: 2020. június 20-án láthatóbbá tettem az Eurobarométer jelentés linkjét itt alább, és javítottam a vizsgálatba bekerült országok számára vonatkozó információt.

FRISSÍTÉS: 2020 szeptember elején, a második hullám kezdetén egy szerintem kitűnő elemzés jelent meg arról, hogy miért nőtt a kormány népszerűsége a járványhelyzet idején: https://merce.hu/2020/09/09/varhatjuk-e-a-kormanytol-hogy-jol-kezeli-majd-a-jarvany-masodik-hullamat/

LÁBJEGYZET

Két napja jelentek meg az Eurobarométer 21 EU tagországban április 24 és május 1 között végzett vizsgálatának részletesebb adatai. A járványhelyzet miatt online mintát használtak, ami az idősebb generációk tanulmányozására még nem igazán alkalmas, ezért a 16-54 évesekre (a fejlettebb országokban a 16-64 évesekre) korlátozták a mintavételt. Nem Facebook hirdetésekkel alkalmilag toborzott mintát használtak, mint pl. az IDEA Intézet itt is rendszeresen közölt vizsgálatai, hanem egy viszonylag megbízhatóbb online panelt, aminek a tagjai pénzutalványt stb. kapnak azért, hogy időről időre válaszolnak (a Magyarországon használt Kantar-Hoffmann panel személyes tapasztalataim szerint a talán legdrágább ilyen panel Magyarországon). Persze ez sem véletlenszerű minta, nem reprezentatív semmire, mert ezeket a paneleket is nehezen követhető módszerekkel toborozzák. Demográfiailag azonban rendben van, persze csak aktív korúak vannak benne meg online elérhető válaszolók, úgyhogy néhány átlag feletti mértékben Fideszes társadalmi csoport alulreprezentált lehet. A részletes beszámoló, aminek az oldalszámaira hivatkozok az alábbi mazsolázásban, itt található meg, meg itt is: https://www.europarl.europa.eu/at-your-service/hu/be-heard/eurobarometer/public-opinion-in-the-eu-in-time-of-coronavirus-crisis

A 60. oldal táblázata szerint valamennyi vizsgát tagország közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik a járvány miatt jövedelmet vagy munkahelyet vesztettek (részben vagy egészben), vagy csődbe mentek, vagy táplálkozás tekintetében voltak nehézségeik. A kutatásról beszámoló weboldalról letölthető részletesebb adatok szerint a kormányt támogató és a kormánnyal szembenálló magyarok között alig van különbség az ilyen negatív tapasztalatokról való beszámoló gyakoriáságban.

A 43-44. oldal szerint Magyarországon a negyedik legmagasabb (igaz, így is csak 20%) azok aránya, akik “egyáltalan nem elégedettek” a kormányuk járványügyi intézkedéseivel.  Ez persze egy kisebbségi vélemény, ami kormánypropagandisták bizonyára az ellenzéki közönség elvakultságának tulajdonítanának. Viszont a kormányintézkedésekkel „meglehetősen” vagy „nagyon” elégedettek összesített aránya is messze átlag alatti (az Unióban az ötödik legalacsonyabb, 48%) Magyarországon. Hasonlóképpen a 40. oldal szerint Magyarország egyike az öt tagállamnak, ahol a legkisebb a nemzeti kormány támogatottsága (a lengyel, szlovén, bolgár és francia minták még elégedetlenebbnek mutatkoznak, a spanyolok csak akkor, ha kifejezetten a járvány kezeléséről van szó). Bár ez a kérdés szövege miatt aligha a felhatalmazási törvénynek szól, mégis érdemes észrevenni, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb azok aránya, akik szerint a járvány elleni harc (fontossága) igazolja a személyes szabadságuk korlátozását (ld. 77. oldal).

Feltűnő módon a 17. oldal szerint nagyon nagy többség gondolta Magyarországon, hogy a járvánnyal kapcsolatos kormányintézkedések okozta gazdasági kár felülmúlja a kedvező egészségügyi hatásokat. A 21 ország közül egyedül Bulgáriában volt elterjedtebb ez a vélemény, mint Magyarországon, de Lengyelország és Szlovénia közvéleménye is kb. ott tart e tekintetben, mint a magyar. Bulgáriában ezt a véleményt megérthetjük onnan, hogy a közvélemény ott nem nagyon aggódott a járványveszély miatt, Magyarországon azonban az Unión belül abszolút átlagos – tehát a tényleges számokat nézve túlzott – mértékű volt a félelem attól, hogy a megkérdezett maga, vagy valaki az ismeretségi körben megfertőződhet (ld. 54. és 57. oldal).

Talán az is összefügg az egészségügyi aggodalmak átlagos, a gazdaságiak viszont kiemelkedően magas értékével, hogy a 64. oldal szerint Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik azt mondták, hogy valamilyen szükséget szenvedő embertársnak segítenek (pl. bevásárlásban). Hogy ez nem valami hipokrita beszéd volt csak, azt az mutatja, hogy azoknak is Magyarországon a legmagasabb az aránya, akik azt mondják, hogy segítséget KAPTAK valakitől a járvány kezdete óta.

Talán a közösségi megoldásokról való lemondást is mutatja viszont, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb azok aránya, akik online vitába keveredtek a járványügyi intézkedésekről (miközben Szlovéniában és Romániában kimagaslóan magas ezek aránya – ld. 74. oldal.

3 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.