(A szerk.) Korábban jeles választási közvélemény-kutató vendégszerzőnk megvizsgálta, hogy az előválasztási eredmények területi eltéréseiből mit olvashatunk ki a második fordulóra nézve. Figyelem, omlásveszély! Versenysemleges egyrészt-másrészt tartalom zúzza szét a magabiztos kijelentéseket korrelációk és részvételi arányok egyértelmű üzeneteiről.
Marián Béla
Országos összesítésben a választásra jogosult állampolgárok több, mint nyolc százaléka szavazott, és 7,93 százalék adott le érvényes szavazatot valamelyik miniszterelnök jelölt-jelöltre. Ez egyértelműen sikernek tekinthető, hiszen a mienkéhez hasonló előválasztást rendező európai demokráciákban (pl. Franciaország) se szokott ez a szám nagyobb lenni. Ám ehhez az országos átlaghoz meglehetősen nagy szórás tartozik (szórás=3,77, variancia=14,22). Négy választókerületben (Bács 4, Nógrád 2, Szabolcs 3 és 4) mindössze a jogosultak három százaléka voksolt érvényesen (ebben szerepet játszhattak a szavazólapok érvényesítésében néhány sátornál elkövetett hibák is), volt viszont öt olyan erős ellenzéki dominanciájú körzet, ahol 18 százalékuk.
A részvételi arányokat régiók szerint nézve igazán csak a Budapest – vidék különbség jelentős. A nagyvárosokban természetesen jobb volt az előválasztás infrastruktúrája, mint a kisebb településeken, de ezt a nagyon erősen szignifikáns (F=28,34, df=7;105, p<0.000) eltérést nyilván nem csak ez okozta, hanem az érdekesebb, de legalábbis nagyobb média-figyelmet kapó budapesti jelöltek és az ellenzék erősebb helyi beágyazottsága is szerepet játszhatott benne.
Az előválasztás első fordulójában érvényesen szavazók aránya az egyéni választókerületekben
Ami izgalmasabb, hogy a részvételi arányok mind az öt miniszterelnök jelölt-jelölt esetében erősen korrelálnak a szavazataránnyal, Karácsony Gergely és Jakab Péter esetén meg kiváltképpen Jakab Péter és Dobrev Klára esetében negatív az együtt-járás előjele, Karácsony Gergely, Fekete-Győr András és Márky Zay Péter esetében viszont pozitív. Ennek részben a véletlen egybeesés lehet az oka – az utóbbi három jelölt a nagyvárosi szavazók körében volt sikeresebb, ahol pedig ettől függetlenül is magasabb lehetett a részvétel a jobb logisztika és az ellenzék nagyobb helyi beágyazottsága miatt. De itt biztosan nem egyszerűen csak Budapest – vidék eltérésekről van szó, hanem talán arról is, hogy a DK és a Jobbik szervezete inkább eljutott olyan körzetekbe is, ahol a másik három jelölt aktivistáit kevésbé látták a választópolgárok, meg talán az is, hogy a magasabb részvétel csökkentette azoknak a szavazatarányát, akik az erősebb pártszervezeteiknek köszönhetően alacsony részvétel mellett is jobban tudták mozgósítani szavazóikat.
A részvételi arány korrelációja a jelölt-jelöltek százalékos eredményével a 106 választókerületben
| Karácsony Gergely | Fekete-Győr András | Márky Zay Péter | Dobrev Klára | Jakab Péter |
| 0,80 | 0,50 | 0,34 | -0,52 | -0,68 |
Az országosan összesített végeredmény közismert, de azért legyen itt is emlékeztetőnek: Dobrev Klára 35, Karácsony Gergely 27, Márky Zay Péter 20, Jakab Péter 14, Fekete-Győr András pedgi 3 százalékon végzett. A jelöltek támogatottsága azonban erősen szóródott választókerületek szerint. Fekete-Győr András annyiban kivétel, hogy nem volt olyan választókerület, ahol abszolút értelemben kiugróan jó eredményt ért volna el, de Jakabhoz és Márki-Zayhoz hasonlóan neki is voltak olyan kerületei, ahol az országos átlaga kétszeresét, vagy éppen annak töredék részét érte el szavazataránya.
A jelöltek százalékos eredményeinek szóródása a 106 egyéni választókerület között
| minimum | maximum | szórás | variancia | |
| Karácsony Gergely | 11 | 49 | 8,66 | 75 |
| Jakab Péter | 1 | 48 | 8,66 | 75 |
| Dobrev Klára | 12 | 52 | 6,53 | 43 |
| Márky Zay Péter | 6 | 51 | 5,42 | 29 |
| Fekete-Győr András | 1 | 6 | 1,13 | 1 |
A regionális mintázat hatása Karácsony Gergelynél a legerősebb (F=17, df=7; 105, p<0,000), de Jakab Péternél is kimagasló (F=12, df=7; 105, p<0,000). A régiók szerinti kontrasztok között viszont megint csak a Budapest – vidék eltérések jelentősek.
Az 5 jelölt átlagos százalékos támogatottsága Budapesten és vidéken
Az 1. fordulóban Dobrev Klára szerepelt a legjobban, de arról szó sincs, hogy „letarolta az országot”, hiszen az előválasztáson résztvevők 65 százaléka nem rá szavazott, és összességében az előválasztáson még alacsonyabb is volt a szavazataránya, mint a DK-s szavazatok aránya az összes ellenzéki szavazat között a legutóbbi országos választáson 2019 májusában, és a második fordulóban elvben megfordulhat az eredmény. Ám hogy a második fordulóban mennyire fogják követni a választok az esetleg visszalépő második vagy harmadik jelölt ajánlását, arra a választási eredmények vizsgálatával csak közvetett, és nem teljesen megbízható választ tudunk adni. Megnéztem mindenesetre, hogy milyen együtt-járások vannak a jelöltek választókerületekben elért eredményei között. A logika az sugallja, hogy negatív előjelű korrelációkat találunk ilyenkor, hiszen ha egy jelölt az átlagosnál jobban teljesít egy választókerületben, akkor ezt elvileg a többi jelölt rovására teszi. Ez általában így is van, ugyanakkor Karácsony Gergely és Fekete-Győr András eredményei között nagyon erősen szignifikáns és eléggé szoros pozitív korrelációt találtunk: r=+0,49 (p<0,000). Ez azt jelenti, hogy a két politikus általában ugyanazokban a körzetekben szerepelt jobban, illetve gyengébben a saját átlagánál.
Ez részben persze abból is adódik, hogy mindkét politikus népszerűbb a fővárosban, mint vidéken, de ez önmagában nem ad teljes magyarázatot a meglehetősen szoros lineáris kapcsolatra szavazataik között. Alighanem arról van inkább szó, hogy a két politikus hasonló politikai, kulturális közönség-szegmens számára vonzó, és ahol jól szerepeltek, ott Dobrev Klára, illetve Jakab Péter rovására szerepeltek jól. A másik végleten a leginkább komplementer jellegű támogatói köröket Karácsony Gergely és Jakab Péter esetében találtuk. Itt r=-0,71 a korreláció, de nagyon szoros a negatív kapcsolat Karácsony Gergely és Dobrev Klára támogatottsági adatai között is: r=-0,69.
A negatív előjelű korrelációk azt jelzik, hogy komplementer jellegű a két jelölt szavazótábora. A pozitív előjelű korrelációk természetesen nem jeleznek közvetlenül átszavazási hajlandóságot, de azt igen, hogy: 1. a két jelölt hasonló politikai, kulturális közegben virul, illetve kókadozik, és 2. tipikusan nem a másiktól szipkázták el a támogatókat, hanem más jelöltektől.
Vox Populi 