Szerző: Miklósi Zoltán (Associate Professor, Central European University, Bécs)
Több elemzés is olvasható arról, hogy az ellenzéki előválasztás első fordulójában nagyon jelentős különbség mutatkozott a budapesti és a vidéki részvételi arányok között. Ezen a blogon jelent meg Marián Béla régiókra bontott kimutatása arról, hogy Budapesten bő kétszer olyan magas volt a részvétel, mint az országos átlag. A körzetek szintjén még ennél is látványosabbak voltak a különbségek: volt, ahol alig ezer szavazat elég volt a győzelemhez, míg volt olyan budapesti körzet, ahol ötezer feletti szavazatszám is csak a szoros eredményhez volt elég.
A bemutatott számokból akár a vidéki mozgósítás viszonylagos sikertelenségére is lehet következtetni. Azonban nem biztos, hogy ezek az elemzések a teljes képet mutatják, ugyanis mindegyik az összes választásra jogosult arányában vizsgálja a részvételt, nem pedig az ellenzéki pártok számára reálisan elérhető és potenciálisan mozgósítható választók arányában. Miről van szó? Az mindvégig tudható volt, hogy az előválasztás nem az elkötelezett fideszeseket vagy a választásokon sosem szavazó mintegy 30%-nyi választót fogja megmozgatni, hanem az ellenzék iránt elkötelezett vagy legalább feléjük nyitott állampolgárokat. És az is pontosan tudható, hogy utóbbiak bizonyos körzetekben sokkal többen vannak, mint másokban. Angyalföldön meghaladja a hatvan százalékot a most szövetkezett hat párt szavazóinak az aránya, míg a körmendi központú választókerületben például a harminc százalékot is alig érik el együtt. Ezért eleve arra kell számítanunk, hogy egy csak az ellenzéki szavazóknak szóló előválasztáson az előbbiben kétszer olyan magas lesz a részvételi arány a teljes választókorú lakosság arányában még akkor is, ha egyébként mindkét helyen pontosan ugyanakkora arányban sikerült mozgósítani az ellenzéki választókat.
Ezért érdemes megnézni, hogy miképp alakult az első fordulós részvétel az ország különböző vidékein a potenciális ellenzéki szavazók arányában. Potenciális ellenzéki szavazónak nevezhetjük azokat, akik a közelmúltban a hat szövetkezett párt valamelyikére szavaztak. Kézenfekvő kiindulópontot nyújt a 2019-es EP-választás. Megnéztem, hogy a tizenkilenc megyében és Budapesten mekkora volt az előválasztási részvétel azok arányában, akik 2019-ben a hat párt valamelyikének a listájára szavaztak. A miniszterelnök-jelöltekre leadott érvényes szavazatokat vettem figyelembe, ezek száma általában magasabb volt, mint a képviselő-jelöltekre adottaké. A táblázat első oszlopa a 2019-ben a hat ellenzéki pártra leadott szavazatok százalékos arányát mutatja az összes érvényes szavazat között, a második oszlop pedig ezeknek a szavazatoknak a számát. A harmadik oszlop az előválasztás első fordulójában leadott szavazatok számát mutatja megyék szerint, míg az utolsó oszlop azt mutatja, hogy a 2019-es hatpárti szavazatok arányában hányan vettek részt az előválasztáson.
| Megye | 2019-es Európa Parlamenti választás ellenzék % | 2019-es Európa Parlamenti választás ellenzék szavazatszám | Előválasztás résztvevői 2021 szept. | Előválasztási részvétel a 2019-es ellenzéki szavazatok arányában |
| Budapest | 52.34% | 359,198 | 184,862 | 51.46% |
| Bács | 34.93% | 57,625 | 23,251 | 40.34% |
| Baranya | 43.4% | 54,252 | 23,042 | 42.47% |
| Békés | 40.37% | 44,035 | 18,882 | 42.87% |
| Borsod | 41.92% | 84,259 | 34,298 | 40.7% |
| Csongrád | 42.34% | 61,181 | 27,541 | 45.01% |
| Fejér | 39.48% | 58,335 | 22,514 | 38.59% |
| Győr | 34.94% | 57,951 | 22,219 | 38.34% |
| Hajdú | 36.77% | 57,261 | 26,137 | 45.64% |
| Heves | 41.08% | 40,907 | 14,801 | 36.18% |
| Jász | 38.66% | 43,618 | 17,513 | 40.15% |
| Komárom | 43.36% | 43,894 | 17,465 | 39.78% |
| Nógrád | 36.19% | 22,282 | 7,099 | 31.85% |
| Pest | 41.72% | 186,508 | 85,389 | 45.78% |
| Somogy | 39.61% | 40,559 | 16,569 | 40.85% |
| Szabolcs | 34.54% | 56,363 | 19,871 | 35.25% |
| Tolna | 38.85% | 25,413 | 10,221 | 40.21% |
| Vas | 34.27% | 34,152 | 13,805 | 40.42% |
| Veszprém | 38.97% | 50,291 | 18,016 | 35.82% |
| Zala | 36.08% | 36,102 | 16,271 | 45.06% |
| Összessen | 41.11% | 1,426,826 | 619,766 | 43.43% |
Mint látható, ez az összevetés is azt mutatja, hogy Budapesten volt a legmagasabb a részvétel, de a különbségek sokkal kisebbek. Kétszeres szorzó helyett azt látjuk, hogy mindössze egyötöd-egyhatoddal nagyobb arányban szavaztak a budapestiek, mint az országs átlag (43.43%). A legtöbb megyében 40-45% között volt a részvétel, ami nem marad el drámaian a budapesti 51.46%-tól. Van persze egy-egy szélsőséges érték. Szemet szúr Nógrád megye alig 32%-os adata, de ennek értékeléséhez azt is érdemes figyelembe venni, hogy Nógrádban csak két egyéni választókerület van, és ezek egyikében csak egy képviselőjelölt volt, tehát nem volt verseny. Ez persze elvben nem kellett, hogy befolyásolja a miniszterelnök-jelöltekre leadott szavazatok számát, azonban feltehető, hogy a helyi kampány hiánya kihatott az általános érdeklődésre is. (Tegyük hozzá, hogy az előzetes várakozásokhoz képest még a nógrádi adat is tűrhetőnek számít.)
Mire következtethetünk ezekből az eltérésekből? Két körülményt szokás emlegetni az alacsonyabb vidéki részvétel magyarázatára. Egyfelől, vidéken nehezebb volt szavazni, hiszen nem volt minden településen sátor. Másfelől, falvakban vagy kisvárosokban az emberek joggal félhettek megjelenni egy deklaráltan ellenzéki eseményen. (Mindkettőt részlegesen tompíthatta az online szavazás lehetősége). Nekem úgy tűnik, a táblázatban látható 5-15 százalékpontos eltéréseket bőven megmagyarázza az a tény, hogy míg a fővárosban legfeljebb néhány villamosmegállót kellett megtenni a szavazáshoz, a falvak többségéből egészen a legközelebbi kisvárosig kellett ehhez utazni. Összességében nagyon sikeresnek tűnik a vidéki mozgósítás is. Az pedig, hogy a 2019-es ellenzéki szavazók 43%-a részt vett az ellenzéki előválasztáson, egyenesen kimagaslónak tűnik annak fényében, hogy az EP-választáson az ország minden településén, összesen tizenegyezer szavazókörben lehetett szavazni, míg idén csak hétszáz sátorban.
Vox Populi 