Az alábbi szöveg Árkádiusz nevű olvasóm 2022 januári visszaemlékezése korabeli beszámolók alapján, az én stilisztikai változtatásaimmal. Szabadon felhasználható tartalom, a fotók is nyilvánosak (a Szerk.).
2019-es kampányunk célja a szavazateladás megelőzése volt az önkormányzati választások során.
Így nézett ki a szórólapunk:

Sokszor már megrongált választási plakátok fotói segítenek itt felidézni azt a kampánykontextust, amihez kezdeményezésünk kapcsolódott.
A megvalósítás során standoltunk a Mátyás téren, valamint járókelőknek és az ellenzéki jelöltek javára végzett kopogtatáskor is osztogattuk a szórólapot azzal, hogy mindenki saját belátása és megérzése szerint döntsön.

Körültekintést igényelt úgy rámutatni a lényegre, hogy a megszólított embertárs ne vegye magára, mint sértő feltételezést, hogy pont ő az, aki eladná a szavazatát, vagyis, ahogy ezt szándékoltan brutálisan megfogalmaztuk, kész egy bűncselekményben részt venni.
Kétféle visszajelzés volt: egy, hogy miként reagáltak rögtön az emberek, és kettő, hogy miként emlegették a következő napokban a tőlünk hallottakat mondjuk a buszmegállóban, a piacon vagy a villamoson (igen, téma lett a szavazateladás, még hozzá olyan intenzitással, hogy a meggyőződésem szerint az állampárt embereihez is eljutott: veszélyes vállalkozás lett a szavazatért pénzt vagy ellenszolgáltatást ajánlani a nyolcadik kerületben).
Adatgyűjtést persze nem végeztünk, de a visszajelzések alapján indokolt volt az akció, mert számos ember számára újdonság volt, hogy
1. a szavazatvásárlás Magyarországon is törvényellenes, sőt még a puszta ajánlat is az!
2. nem csak a pénzbeli tranzakció számít szavazatvásárlásnak, hanem bármilyen juttatás vagy „ajándék” is az, ha az adományozó világossá teszi, hogy ilyesfajta ellenszolgáltatást vár el cserébe
3. a szavazatvásárlás egész egyszerűen egy rossz dolog, amit tisztességes emberek elítélnek.
Végül is nem találkoztam olyan esettel, hogy valaki magára nézve sértő feltételezésként kezelte volna az lényeget. Meg se ütöttek, bár néha közelinek tűnt az eshetőség.
A kampányt kommunikációban jártas szakemberek találták ki (itt lehet érdeklődni a részletek felől: https://www.cka.hu), de egyszerű emberek valósították meg. A kampány szlogenje és szórólapja – bár szó szerint bűncselekményről beszélt – abba az irányba vitte a beszélgetéseket, hogy „vagy eladod a szavazatodat ötezer forintért, ahogy ezt már beépítetted a családi költségvetésbe, vagy lemondasz erről a plusz jövedelemről, cserébe viszont öt éven át normális ügyintézés lesz a hivatalban. Gondolj csak bele, hányszor estél el már ilyen vagy olyan juttatástól, ami járt volna, és hasonlítsd csak össze a nagyságrendeket!”
A 2019-es kampány hatásosságát bizonyára növelte az, hogy egy roma jelöltnek kampányoltunk, a kiszolgáltatottság elleni anyagokkal felszerelkezve amellett, hogy a szavazatvásárlás-ellenes kampány üzeneteit is terjesztettük, egy olyan környezetben, ahol a megalapozottnak tűnő közvélekedés szerint a szavazatvásárlók mindenekelőtt a helyi romákra koncentrálták erőfeszítéseiket. A jelölttől itt látható egy visszaemlékezés, alatta a kampány módszertanára visszaemlékező kommentemmel.
Véleményem szerint jó lenne most 2022-ben országszerte megismételni a szavazateladást megelőző akciót.
A motiváció egyébként a 2018-s országgyűlési választások napján szerzett élményeimből származott. Akkor reggel hattól délután fél ötig járkáltam a nyolcadik kerületben szavazóhelyiségek között, és a járókelőknek azt mondogattam “Most éppen választási megfigyelés zajlik”. A legeslegfurább jeleneteknek lettem így tanúja: pánik kitöréseket láttam, volt, aki visszafordult a szavazóhelyiség előtt, volt, hogy valaki céltudatosan felém lépett azzal a kérdéssel, hogy én tényleg megfigyelő vagyok-e, stb.
A legárulkodóbb jelenet ez volt: egy ember kijött a házból és messziről látta, hogy úgy teszek, mintha az utcán dolgom lenne. Felém fordult olyan szavakkal, mintha egy korábban megkezdett beszélgetést folytatna, mintha én lennék az, aki osztogatom az ötezreseket, és el tudom irányítani. Nem csaptam be, rögtön tisztáztam a helyzetet, hogy rossz helyen jár nálam, de kikérdeztem, és kedvesen válaszolt is. Gyengeelméjűnek tűnt, és láthatólag nem a saját gondolatait fejezte ki, hanem megpróbálta felidézni a szavakat, szókapcsolatokat, amelyeket valaki elültetett a fülében pár nappal korábban, valahogy így: Itt a kerületben vasárnap (a választások napján) jó emberek segítenek majd a rászorulóknak. Akinek szüksége van, de nincs rá pénze, annak kiváltják a gyógyszerreceptet, és ehhez nem is kell recept, elég egy papírra kiírni a gyógyszer nevét, lényeg, hogy legyen nálad a személyi igazolványod és a lakcímkártyád, mert így és csak így részesülhetsz ezeknek az embereknek a most vasárnapra tervezett jótékonyságában, amelyhez szükségszerűen bizonyos hivatalos eljárás tartozik, amely miatt a két okmány kell majd. Elindult tehát az otthonából úgy, hogy a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját és egy a gyógyszer nevét mutató harmadik papírt látványosan tartotta a felemelt kézben, és mindenkinek mutatta azt kérdezgetve, hogy ki az az ember, aki állítólag ma és csak a mai napon a rászorulóknak kiváltja a recepteket.
Szerk: 2022-ben immár országos léptékben zajlik a CKA kampánya a választások tisztaságáért (ld. pl. https://www.cka.hu/az-egesz-vilagon-gyujtottek-a-magyarorszagi-valasztasok-tisztasagaert/). Ha támogatná a kampányt, forduljon bizalommal a szervezőkhöz. Itt pedig egy a kampányhoz készült zenei videót hallgathat meg. Énekel Mizó, szereplőként megjelenik Farkas Franciska, NoÁr, Herczeg Zoli és (ha jól látom) B. Móni. Az előadók között azért is van több roma, mert Magyarországon elsősorban sokéves tapasztalat szerint mindenekelőtt a roma szegregátumok lakosait célozzák meg azok a (jellemzően nem roma) bűnözők, akik a BTK-ba és a választási törvényekbe ütköző, súlyos büntetési tételekkel sújtható tevékenységhez keresnek bűntársakat.